Dió Mihály, Kovács Norbert, Szekrényesi Csaba, Zombory Péter

Biofizika és orvostechnika alapjai

2., átdolgozott kiadás


V.8.4. A telemedicina

A telemedicina születése több mint 40 évvel ezelőtt kezdődött, amikor a kórházi szolgáltatásokat az otthon maradó vagy távol élő betegekre is elkezdték kiterjeszteni. A telemedicina elkezdett gyorsan fejlődni. Ma már a speciális osztályok, kórházak, magánorvosi rendelők és otthonápolási egészségügyi ellátás is igénybe veszi a telemedicinában rejlő lehetőségeket.
A telemedicina gyors fejlődésének az oka a fogalmában rejlik. Az orvosi információk cseréje egyik helyről a másikra elektronikus kommunikáció segítségével, ami javítja a betegek egészségi állapotát. A telemedicina manapság már számos alkalmazással rendelkezik, és különféle szolgáltatásokhoz használható, beleértve a vezeték nélküli eszközöket, az e-mailt, a kétirányú videó kapcsolatot (orvos–beteg, orvos–orvos konzílium), az okostelefonokat, tableteket és a távközlési technológia egyéb módszereit.
Az informatikai rendszerek széleskörű elterjedésével egyre többen lesznek képesek élni az telemedicina lehetőségeivel, amelynek használatával egyszerűbbé válhat a beteg állapotának nyomon kísérése. Továbbá arra is megvan a lehetőség a telemedicina által, hogy többszintű orvos-, ápoló-, tanácsadó- és betegkapcsolat létesülhessen. Ebből fakadóan a telemedicina a jövő egészségügyi ellátásának egyik kitörési pontja. Ez olyan egészségügyi szolgáltatás, amelynek során az ellátásban részesülő és az ellátó személy közvetlenül nem találkozik, a kapcsolat valamilyen távoli adatátviteli rendszeren keresztül jön létre. Jelenleg közismert formái az alábbiak:
  • Távkonzílium, szupervízió: amikor a diagnózis kialakításába, a kezelés menetébe kommunikációs eszközökön keresztül a távoli orvost vagy szakszemélyzetet is bevonják.
  • Távmanipuláció: amikor a vizsgálatot vagy beavatkozást végző személy távérzékelőkre támaszkodva távolról vezérli az interakciót igénylő vizsgálatot vagy beavatkozást.
  • Távdiagnosztika: amikor a diagnózis alapját adó vizsgálat végzője és a diagnózis felállítója térben elválik egymástól, de interaktív kapcsolatban vannak.
  • Távfelügyelet, telemonitoring: amikor az egészségügyi szakszemélyzet jelenlétét a betegnél levő, őt figyelő detektorok és jeltovábbítók pótolják. Ez a fogadó oldal interaktivitását feltételezi.
 

Biofizika és orvostechnika alapjai

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 664 096 5

Napjaink gyógyászata számos orvostechnikai eszközt használ. A könyvben ezek közül a néhány leggyakoribb és legfontosabb műszercsoport működési alapjait, használatának szempontjait és lehetőségeit mutatjuk be. Ilyen tájékozottság a diplomás egészségügyi dolgozóktól is elvárható. A könyv nyelvezete közérthető, így az oktatásban az alapozó ismeretek átadására alkalmas. Mindemellett ajánlhatjuk érdeklődő laikusok számára is. A szerzők gyakorlott oktatók, akik a területen több diplomával és gyakorlati ismeretekkel rendelkeznek és jártasok az orvostechnikai szabályozás, a kórházi felhasználás és a szervizelés területén is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/dio-kovacs-szekrenyesi-zombory-biofizika-es-orvostechnika-alapjai//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave