MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Az áramlástan alapjai
Feladatok
- Kérem, válaszoljon a következő kérdésekre, illetve oldja meg a következő feladatokat!
K.4.4.1. A gyorsulási folyamat melyik pillanatban a legnagyobb a tartályhoz csatlakozó csőben lévő folyadék gyorsulása, és miért?
K.4.4.2. A levegő sűrűségét állandónak tekintve milyen magasságban csökkenne a nyomás zérusra, ha a nyomás a Föld felszínén 105 Pa, a hőmérséklet pedig T = 280 K (R = 287 J/kg/K)? Mekkora a nyomás ebben a magasságban az izotermikusnak feltételezett légkörben, valamint a nemzetközi normál atmoszférában?
K.4.4.3. Egy L = 4 m hosszúságú cső végén található csap hirtelen kinyitásával vizet engedünk ki egy tartályból, amelyben a szintmagasság H = 1 m. A csap nyitása után a víz gyorsulni kezd a csőben. Határozza meg a gyorsulás nagyságát – a csősúrlódás elhanyagolása mellett – abban a pillanatban, amikor a kilépő áramlás sebessége vki = 1,5 m/s!
- Kérem, határozza meg, hogy mely(ek) a helyes megállapítás(ok)!
T.4.4.1. A összefüggés alkalmazásához az alábbi feltételeknek kellett teljesülniük: 1.) stacionárius áramlás, súrlódásmentes, összenyomhatatlan közeg, áramvonal mentén integrálunk; 2.) egyenletes sebességmegoszlás, súrlódásmentes közeg, áramvonal mentén integrálunk, a sűrűség a nyomás függvénye; 3.) stacionárius, örvénymentes, összenyomhatatlan közeg, áramvonal mentén integrálunk; 4.) stacionárius áramlás, súrlódásmentes közeg, a sűrűség a nyomás függvénye, áramvonal mentén integrálunk; 5.) a többi megállapítás nem helyes. Megoldás:
T.4.4.2. Egy mindkét végén nyitott, derékszögben meghajlított üvegcsövet úgy helyezünk egy csatornában áramló vízbe, hogy az egyik szár vízszintes, és nyílása az áramlással szembefordul, a másik szár pedig függőleges, és a cső vége kiáll a vízből. A víz a függőleges csőben 200 mm-rel magasabbra emelkedik, mint a vízfelszín. Mekkora az áramlási sebesség? (g = 10 N/kg) 1.) meghatározhatatlan; 2.) 5 m/s; 3.) 2 m/s; 4.) 3.75 m/s 5.) egyik sem helyes. Megoldás:
A következő leckében a testek úszásával kapcsolatos alapfogalmakat ismerjük meg, külön foglalkozva az úszó testek stabilitásával. A Bernoulli-egyenlet speciális alkalmazásaként megismerjük, hogyan határozható meg a mélyvízi hullám terjedési sebessége, végül levezetjük az áramlástechnikai gépek működését leíró legfontosabb összefüggést, az Euler-turbinaegyenletet, és alkalmazzuk radiális ventilátorra.
Tartalomjegyzék
- Az áramlástan alapjai • Egyetemi tankönyv, 5. átdolgozott és kibővített kiadás
- Impresszum
- Bevezetés
- Köszönetnyilvánítás
- A tankönyv és használata
- Önálló tanulási, távoktatási tankönyv
- Időbeosztás, leckék
- A lecke bevezetése, a margók szerepe
- Feladatok, interaktivitás
- „Meditációk”
- A fejezetek felépítése
- DVD-ROM melléklet: videók, fényképek, áramlás szimulációk és gyakorló példák
- Idegen nyelvű szó- és kifejezéstár, tárgymutató
- A tanulásról
- Egyéb források
- Önálló tanulási, távoktatási tankönyv
- 1. fejezet. A folyadékok sajátosságai, az áramlástanban alkalmazott fizikai mennyiségek és leírásuk
- 2. Kinematika és a folytonosság tétele
- 3. Az Euler-egyenlet és a Bernoulli-egyenlet
- 4. fejezet. Alkalmazások
- 4.1. lecke. Hidrosztatika, gyorsuló tartály
- 4.2. lecke. Kémény statikus huzata, függőleges gázvezeték, gyorsuló kocsi és forgó edény
- 4.3. lecke. Nyomásváltozás forgó edényben, a Venturi-cső
- 4.4. lecke. Kiömlés tartályból, izotermikus atmoszféra
- 4.5. lecke. Testek úszása, mélyvízi hullám, radiális ventilátor, Euler-turbinaegyenlet
- Fejezetzáró feladatok
- Megoldások
- 5. fejezet. Örvénytételek
- 6. fejezet. Áramlástani mérések
- 7. fejezet. Az impulzustétel és alkalmazásai
- 7.1. lecke. Az impulzustétel és az impulzusnyomatéki tétel
- 7.2. lecke. A Borda-féle kifolyónyílás, a Borda–Carnot-átmenet és az Euler-turbinaegyenlet
- 7.3. lecke. A Pelton-turbina és a szárnyrács egy elemére ható erő számítása
- 7.4. lecke. A féltestre ható erő, a légcsavar, a szélkerék és a hófogó rács
- 7.5. lecke. Szabadsugarak
- 7.6. lecke. A légfüggönyök működése
- 7.7. lecke. Allievi elmélete, a sekélyvízi hullám
- Fejezetzáró feladatok
- Megoldások
- 8. A súrlódásos közegek áramlása
- 8.1. A nemnewtoni közegek és a newtoni közegekre vonatkozó mozgásegyenlet
- Feladatok
- 8.2. A Navier–Stokes-egyenlet és néhány alkalmazása
- Feladatok
- 8.3. Lamináris és turbulens áramlások
- Feladatok
- 8.4. A turbulens áramlások numerikus szimulációja
- Feladatok
- 8.5. Az áramlások hasonlósága és a hasonlóság feltételei
- Feladatok
- Fejezetzáró feladatok
- Megoldások
- 9. Határrétegek
- 10. Hidraulika
- 11. Az áramlásba helyezett testekre ható erő
- 12. Összenyomható közegek áramlása, gázdinamika, az akusztika alapjai
- 12.1. Az energiaegyenlet, a statikus-, a dinamikus- és az összhőmérséklet, a Bernoulli-egyenlet alkalmazása
- 12.2. A hang terjedési sebessége, az összenyomható közegek áramlásának hasonlósága, a hullámok terjedése
- 12.3. Gázok kiömlése tartályból, a Laval-cső
- 12.4. A hullámegyenlet, a hangnyomás és a hangteljesítmény
- 12.5. Szintek, a hang spektrális jellemzése, irányítottság
- Fejezet záró feladatok
- Megoldások
- Fejezet záró feladatok megoldásai
- Magyar–angol–német áramlástani szótár
- Magyar–francia áramlástani szótár
- Német–magyar áramlástani szótár
- Angol–magyar áramlástani szótár
- Francia–magyar áramlástani szótár
- Név- és tárgyszólista
- Hivatkozott irodalom
- Ajánlott irodalom
- Mellékletek
- 1. FEJEZET: A folyadékok sajátosságai, az áramlástanban alkalmazott fizikai mennyiségek és leírásuk
- 2. FEJEZET: Kinematika és a folytonosság tétele
- 3. FEJEZET: Az Euler-egyenlet és a Bernoulli-egyenlet
- 4. FEJEZET: Alkalmazások
- 4.1. LECKE: Hidrosztatika, gyorsuló tartály
- 4.2. LECKE: Kémény statikus huzata, függőleges gázvezeték, gyorsuló kocsi és forgó edény
- 4.3. LECKE: Nyomásváltozás forgó edényben, a Venturi-cső
- 4.4. LECKE: Kiömlés tartályból, izotermikus atmoszféra
- 4.5. LECKE: Testek úszása, a mélyvízi hullám, radiális ventilátor, Euler-turbinaegyenlet
- 4.1. LECKE: Hidrosztatika, gyorsuló tartály
- 5. FEJEZET: Örvénytételek
- 6. FEJEZET: Áramlástani mérések
- 7. FEJEZET: Az impulzustétel és alkalmazásai
- 7.1. LECKE: Az impulzustétel és az impulzusnyomatéki tétel
- 7.2. LECKE: A Borda-féle kifolyónyílás, a Borda-Carnot átmenet és az Euler-turbinaegyenlet
- 7.3. LECKE: A Pelton-turbina és a szárnyrács egy elemére ható erő számítása
- 7.4. LECKE: A féltestre ható erő, a légcsavar, a szélkerék és a hófogó rács
- 7.5. LECKE: Szabadsugarak
- 7.6. LECKE: Légfüggönyök működése
- 7.7. LECKE: Allievi elmélete, a sekélyvízi hullám
- 7.1. LECKE: Az impulzustétel és az impulzusnyomatéki tétel
- 8. FEJEZET: A súrlódásos közegek áramlása
- 9. FEJEZET: Határrétegek
- 10. FEJEZET: Hidraulika
- 11. FEJEZET: Az áramlásba helyezett testekre ható erő
- 12. FEJEZET: Összenyomható közegek áramlása, gázdinamika, az akusztika alapjai
- 12.1. LECKE: Az energiaegyenlet, a statikus, a dinamikus, és az összhőmérséklet, a Bernoulli-egyenlet alkalmazása
- 12.2. LECKE: A hang terjedési sebessége, összenyomható közegek áramlásának hasonlósága, a hullámok terjedése
- 12.3. LECKE: Gázok kiömlése tartályból, a Laval-cső
- 12.4. LECKE: A hullámegyenlet, a hangnyomás és a hangteljesítmény
- 12.5. LECKE: Szintek, a hang spektrális jellemzése, irányítottság
- 12.1. LECKE: Az energiaegyenlet, a statikus, a dinamikus, és az összhőmérséklet, a Bernoulli-egyenlet alkalmazása
- EXTRÁK
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2024
ISBN: 978 963 664 080 4
Az áramlástan alapjai tankönyv egységes szellemben adja át az olvasónak a műszaki gyakorlat igen sok területén fontos szerepet játszó áramlástan alapvető tételeit, gondolatmeneteit és ismereteit. Az elméleti alapok gondos megvilágítása mellett a tankönyv igen nagy hangsúlyt helyez azok igényes mérnöki alkalmazására, az elmélet és gyakorlat szerves kapcsolatának bemutatására, ezért számos, a mérnöki tevékenységben jól alkalmazható táblázatot, diagramot és összefüggést tartalmaz. A korábbi kiadásokhoz képest a tankönyv jelentősen bővült: kiegészült a szélcsatorna méréstechnikával és a közúti járművek áramlástanával, a korábbinál részletesebben tárgyalja az áramlásba helyezett testekre ható erőket, az áramlások numerikus szimulációját, a turbulencia-modellezést, valamint az ezeket megalapozó ismereteket.
Hivatkozás: https://mersz.hu/lajos-az-aramlastan-alapjai//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
