Lajos Tamás

Az áramlástan alapjai


fejezet. Áramlástani mérések

Ha egy kis átmérőjű üvegcsövet, egy kapillárist engedünk a vízbe, abban a vízfelszín felemelkedik. Mi okozza ezt a jelenséget, és milyen szerepe van a nyomásmérésben? A higanycsepp egy sík lapon közel gömb alakú, a vízcsepp pedig szétterül. Hogyan lehet ezt megmagyarázni, valamint azt, hogy a petróleum „kimászik” az üvegből, ha nem zárjuk le rendesen? Miért látszanak színes foltok a tócsa felületén, ha olaj kerül a vízbe? Hogyan mérhető meg a folyadék nyomása, sebességének nagysága, iránya? Hogyan határozhatjuk meg egy csőben áramló folyadék térfogatáramát? Miért építünk szélcsatornákat, és hogyan használjuk azokat? Ezekre a kérdésekre ad választ ez a fejezet.

Az áramlástan alapjai

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2024

ISBN: 978 963 664 080 4

Az áramlástan alapjai tankönyv egységes szellemben adja át az olvasónak a műszaki gyakorlat igen sok területén fontos szerepet játszó áramlástan alapvető tételeit, gondolatmeneteit és ismereteit. Az elméleti alapok gondos megvilágítása mellett a tankönyv igen nagy hangsúlyt helyez azok igényes mérnöki alkalmazására, az elmélet és gyakorlat szerves kapcsolatának bemutatására, ezért számos, a mérnöki tevékenységben jól alkalmazható táblázatot, diagramot és összefüggést tartalmaz. A korábbi kiadásokhoz képest a tankönyv jelentősen bővült: kiegészült a szélcsatorna méréstechnikával és a közúti járművek áramlástanával, a korábbinál részletesebben tárgyalja az áramlásba helyezett testekre ható erőket, az áramlások numerikus szimulációját, a turbulencia-modellezést, valamint az ezeket megalapozó ismereteket.

Hivatkozás: https://mersz.hu/lajos-az-aramlastan-alapjai//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave