A mérnöki tevékenység számos területén igen nagy jelentősége van az áramlásba helyezett testekre ható erők ismeretének. Vannak eszközeink, mint például a repülőgépek, amelyeknél ezek az erők a működés tekintetében alapvető jelentőségűek. Más esetekben, például személyautóknál, fontos jellemzők: a menettulajdonságok és az üzemanyag fogyasztás függenek az áramlási eredetű erőktől. Az álló levegőben (vagy vízben) mozgó járművek mellett jelentős erők lépnek fel a szél következtében az épületek, szerkezetek felületén is, amelyeket méretezésüknél figyelembe kell venni (ld. M.11.0.1. videót). Az áramlási eredetű erőknek alapvető szerepük van a porszemcsék gázokból történő leválasztásában, az áramlástechnikai gépek és berendezések működésében, környezetvédelmi feladatok megoldásában is. Egyes sportágakban (úszás, vitorlázás, gerelyhajítás, síugrás, stb.) az áramlási erőknek kiemelkedő fontosságuk van. Így például a gerelyek 4–5 m-rel távolabb repülnek a ferde hajítás (légüres térben érvényes) összefüggéseivel számolható távolságnál, mert „vitorláznak”. Fontos felismerés volt az úszásban, hogy a kéz repülőgép-szárnyként működve, azaz a haladási irányra merőlegesen is mozogva, nagyobb előrehajtó erőt hoz létre, mintha egyenesen hátrafelé húznánk. Különös fontosságú e lecke témaköre a közúti járművek karosszériájának fejlesztésénél, hiszen az üzemanyag fogyasztás, a menetstabilitás, a szélzaj, valamint az esős időben a látást korlátozó vízpermet és a karosszéria sárosodása egyaránt jelentős mértékben függ az áramlási viszonyoktól.