MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Az áramlástan alapjai
4. fejezet. Alkalmazások
Ha tányérral a kezünkben hirtelen megállunk, a leves kiömlik a tányérból. Mi történik egy lassító, vagy gyorsító tartálykocsiban lévő folyadékkal? Milyen erő terheli a gyorsuló tartálykocsi hátsó falát? Miért süllyed le középen a tea felszíne, amikor keverjük a csészénkben? Hogyan lehet megmagyarázni azt, hogy egy vitorlás hajó nem borul fel, holott a súlypontja biztosan magasabban van, mint a felhajtóerő támadáspontja? Hogyan lehet megmérni a csőben áramló folyadék térfogatáramát? Hogyan működnek az áramlástechnikai gépek, közelebbről a ventilátorok? Végül, hogyan függ össze a mélyvízi hullám sebessége a hullám hosszával? Ezekre a kérdésekre ad választ ez a fejezet, amelynek címlapján egy szivattyúban az áramlás numerikus szimulációjával meghatározott nyomásmegoszlás és a járókerék lapátcsatornájában lévő sebességmegoszlás látható [17]. A számítási eredmények a 4.5.3. ponthoz tartoznak.
Ebben a fejezetben az eddig tanultak ismeretét mélyítjük el gyakorlati alkalmazásokkal. A feladatok egy részénél a folyadék áll, itt az Euler-egyenletnek egy egyszerű alakját alkalmazzuk, amelyet a hidrosztatika alapegyenletének nevezünk. A további feladatoknál a Bernoulli-egyenletet írjuk fel, megmutatva ennek az összefüggésnek a sokoldalúságát, használhatóságát.
A fejezet öt leckéből áll:
- Az első lecke a nyugvó közegek jellemzőivel, a nyomásmegoszlás számításának módjával kapcsolatos általános ismereteket tartalmazza, és példaként bemutatja a nyomás számítását függőlegesen gyorsuló tartályban.
- A kémény belsejében a talajszinten – a kéményben lévő meleg füstgáz hatására – a nyomás kisebb a külső nyomásnál. A második leckében ezt a nyomáskülönbséget, a huzatot határozzuk meg. Megvizsgáljuk továbbá, hogyan változik a gázvezetékben lévő túlnyomás a függőleges mentén, és hogyan alakul a víz felszíne forgó edényben és gyorsuló kocsiban.
- A harmadik leckében három olyan módszert hasonlítunk össze, amellyel egy forgó edényben meghatározható a nyomás változása. Ezt követően megismerjük a térfogatáram mérésére használt szabványos mérőeszköz, a Venturi-cső működési elvét.
- A negyedik leckében két feladattal foglakozunk: megvizsgáljuk, hogyan írható le egy tartályhoz csatlakozó csőben a cső végén lévő csap kinyitása után kialakuló gyorsuló áramlás, majd kiszámítjuk a nyomást az atmoszférában, ahol a levegő sűrűségének változása már nem hanyagolható el.
- Az utolsó leckében testek úszásával és az úszó testek stabilitásával foglalkozunk, majd kimutatjuk a mélyvízi hullám terjedési sebessége és hullámhossza közötti kapcsolatot. Ezt követően meghatározzuk a radiális ventilátor működési elvét, megismerve a sebességi háromszögeket és ezek kapcsolatát a ventilátor teljesítményével.
A fejezet öt leckéből áll, amelyek egyenként kb. 1,5 óra időtartamú tanulással, illetve feladatmegoldással és két, összesen 0,5 óra időtartamú ismétléssel sajátíthatók el. Így a fejezet megtanulására összesen 10-12 órát kell szánni.
Tartalomjegyzék
- Az áramlástan alapjai • Egyetemi tankönyv, 5. átdolgozott és kibővített kiadás
- Impresszum
- Bevezetés
- Köszönetnyilvánítás
- A tankönyv és használata
- Önálló tanulási, távoktatási tankönyv
- Időbeosztás, leckék
- A lecke bevezetése, a margók szerepe
- Feladatok, interaktivitás
- „Meditációk”
- A fejezetek felépítése
- DVD-ROM melléklet: videók, fényképek, áramlás szimulációk és gyakorló példák
- Idegen nyelvű szó- és kifejezéstár, tárgymutató
- A tanulásról
- Egyéb források
- Önálló tanulási, távoktatási tankönyv
- 1. fejezet. A folyadékok sajátosságai, az áramlástanban alkalmazott fizikai mennyiségek és leírásuk
- 2. Kinematika és a folytonosság tétele
- 3. Az Euler-egyenlet és a Bernoulli-egyenlet
- 4. fejezet. Alkalmazások
- 4.1. lecke. Hidrosztatika, gyorsuló tartály
- 4.2. lecke. Kémény statikus huzata, függőleges gázvezeték, gyorsuló kocsi és forgó edény
- 4.3. lecke. Nyomásváltozás forgó edényben, a Venturi-cső
- 4.4. lecke. Kiömlés tartályból, izotermikus atmoszféra
- 4.5. lecke. Testek úszása, mélyvízi hullám, radiális ventilátor, Euler-turbinaegyenlet
- Fejezetzáró feladatok
- Megoldások
- 5. fejezet. Örvénytételek
- 6. fejezet. Áramlástani mérések
- 7. fejezet. Az impulzustétel és alkalmazásai
- 7.1. lecke. Az impulzustétel és az impulzusnyomatéki tétel
- 7.2. lecke. A Borda-féle kifolyónyílás, a Borda–Carnot-átmenet és az Euler-turbinaegyenlet
- 7.3. lecke. A Pelton-turbina és a szárnyrács egy elemére ható erő számítása
- 7.4. lecke. A féltestre ható erő, a légcsavar, a szélkerék és a hófogó rács
- 7.5. lecke. Szabadsugarak
- 7.6. lecke. A légfüggönyök működése
- 7.7. lecke. Allievi elmélete, a sekélyvízi hullám
- Fejezetzáró feladatok
- Megoldások
- 8. A súrlódásos közegek áramlása
- 8.1. A nemnewtoni közegek és a newtoni közegekre vonatkozó mozgásegyenlet
- Feladatok
- 8.2. A Navier–Stokes-egyenlet és néhány alkalmazása
- Feladatok
- 8.3. Lamináris és turbulens áramlások
- Feladatok
- 8.4. A turbulens áramlások numerikus szimulációja
- Feladatok
- 8.5. Az áramlások hasonlósága és a hasonlóság feltételei
- Feladatok
- Fejezetzáró feladatok
- Megoldások
- 9. Határrétegek
- 10. Hidraulika
- 11. Az áramlásba helyezett testekre ható erő
- 12. Összenyomható közegek áramlása, gázdinamika, az akusztika alapjai
- 12.1. Az energiaegyenlet, a statikus-, a dinamikus- és az összhőmérséklet, a Bernoulli-egyenlet alkalmazása
- 12.2. A hang terjedési sebessége, az összenyomható közegek áramlásának hasonlósága, a hullámok terjedése
- 12.3. Gázok kiömlése tartályból, a Laval-cső
- 12.4. A hullámegyenlet, a hangnyomás és a hangteljesítmény
- 12.5. Szintek, a hang spektrális jellemzése, irányítottság
- Fejezet záró feladatok
- Megoldások
- Fejezet záró feladatok megoldásai
- Magyar–angol–német áramlástani szótár
- Magyar–francia áramlástani szótár
- Német–magyar áramlástani szótár
- Angol–magyar áramlástani szótár
- Francia–magyar áramlástani szótár
- Név- és tárgyszólista
- Hivatkozott irodalom
- Ajánlott irodalom
- Mellékletek
- 1. FEJEZET: A folyadékok sajátosságai, az áramlástanban alkalmazott fizikai mennyiségek és leírásuk
- 2. FEJEZET: Kinematika és a folytonosság tétele
- 3. FEJEZET: Az Euler-egyenlet és a Bernoulli-egyenlet
- 4. FEJEZET: Alkalmazások
- 4.1. LECKE: Hidrosztatika, gyorsuló tartály
- 4.2. LECKE: Kémény statikus huzata, függőleges gázvezeték, gyorsuló kocsi és forgó edény
- 4.3. LECKE: Nyomásváltozás forgó edényben, a Venturi-cső
- 4.4. LECKE: Kiömlés tartályból, izotermikus atmoszféra
- 4.5. LECKE: Testek úszása, a mélyvízi hullám, radiális ventilátor, Euler-turbinaegyenlet
- 4.1. LECKE: Hidrosztatika, gyorsuló tartály
- 5. FEJEZET: Örvénytételek
- 6. FEJEZET: Áramlástani mérések
- 7. FEJEZET: Az impulzustétel és alkalmazásai
- 7.1. LECKE: Az impulzustétel és az impulzusnyomatéki tétel
- 7.2. LECKE: A Borda-féle kifolyónyílás, a Borda-Carnot átmenet és az Euler-turbinaegyenlet
- 7.3. LECKE: A Pelton-turbina és a szárnyrács egy elemére ható erő számítása
- 7.4. LECKE: A féltestre ható erő, a légcsavar, a szélkerék és a hófogó rács
- 7.5. LECKE: Szabadsugarak
- 7.6. LECKE: Légfüggönyök működése
- 7.7. LECKE: Allievi elmélete, a sekélyvízi hullám
- 7.1. LECKE: Az impulzustétel és az impulzusnyomatéki tétel
- 8. FEJEZET: A súrlódásos közegek áramlása
- 9. FEJEZET: Határrétegek
- 10. FEJEZET: Hidraulika
- 11. FEJEZET: Az áramlásba helyezett testekre ható erő
- 12. FEJEZET: Összenyomható közegek áramlása, gázdinamika, az akusztika alapjai
- 12.1. LECKE: Az energiaegyenlet, a statikus, a dinamikus, és az összhőmérséklet, a Bernoulli-egyenlet alkalmazása
- 12.2. LECKE: A hang terjedési sebessége, összenyomható közegek áramlásának hasonlósága, a hullámok terjedése
- 12.3. LECKE: Gázok kiömlése tartályból, a Laval-cső
- 12.4. LECKE: A hullámegyenlet, a hangnyomás és a hangteljesítmény
- 12.5. LECKE: Szintek, a hang spektrális jellemzése, irányítottság
- 12.1. LECKE: Az energiaegyenlet, a statikus, a dinamikus, és az összhőmérséklet, a Bernoulli-egyenlet alkalmazása
- EXTRÁK
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2024
ISBN: 978 963 664 080 4
Az áramlástan alapjai tankönyv egységes szellemben adja át az olvasónak a műszaki gyakorlat igen sok területén fontos szerepet játszó áramlástan alapvető tételeit, gondolatmeneteit és ismereteit. Az elméleti alapok gondos megvilágítása mellett a tankönyv igen nagy hangsúlyt helyez azok igényes mérnöki alkalmazására, az elmélet és gyakorlat szerves kapcsolatának bemutatására, ezért számos, a mérnöki tevékenységben jól alkalmazható táblázatot, diagramot és összefüggést tartalmaz. A korábbi kiadásokhoz képest a tankönyv jelentősen bővült: kiegészült a szélcsatorna méréstechnikával és a közúti járművek áramlástanával, a korábbinál részletesebben tárgyalja az áramlásba helyezett testekre ható erőket, az áramlások numerikus szimulációját, a turbulencia-modellezést, valamint az ezeket megalapozó ismereteket.
Hivatkozás: https://mersz.hu/lajos-az-aramlastan-alapjai//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
