MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Biofizika és orvostechnika alapjai
2., átdolgozott kiadás
IV.5.4.5. Dopplerelvű készülékek
A doppler jelenség lényege, hogy egy hangforrástól az érzékelőhöz eljutott hang frekvenciája módosul, ha a hangforrás és az érzékelő (vagy néha a közvetítő közeg) egymáshoz képest mozog. Általában a hangforrás szokott mozogni, mint abban a hétköznapi esetben is, amikor egy autó motorzaját közeledéskor magasabb frekvenciájúnak, távolodáskor mélyebb hangúnak halljuk. A jelenség szempontjából hangforrásként viselkedik a rábocsátott hangot visszaverő szekunder hangforrás is, echó esetén. Így a mozgó felületekről visszaverődő (reflektálódó) vagy mozgó közegben terjedő hang is frekvenciamódosulást szenved. A frekvencia ódosulás mértéke a mozgás sebességétől függ az összefüggés szerint, ahol fdop a frekvenciamódosulás értéke, f0 a forrásfrekvencia, v a mozgás sebessége, c a közvetítő közeg hangterjedési sebessége, α a mozgás iránya és a forrás/megfigyelő iránya közötti szögeltérés. A jelenség legjellemzőbben akkor jelentkezik, ha a megfigyelő a mozgás irányvonalában van. A frekvenciaeltérésből a mozgás sebessége meghatározható.
Ez a módszer használatos a kardiológiában a szívizomzat és az egyes szívbillentyűk mozgásának regisztrálására, a szülészetben a magzati életjelenségek kimutatására, vagy akár a vér áramlási sebességének meghatározására.
IV.5.4.5.A. „CW” üzemmód
A „Continous Wave” vagyis „folyamatos hullámú” dopplerüzemmódban a készülékek a vizsgált irányba folyamatosan sugároznak ultrahangot, amelynek visszaverődését is folyamatosan érzékelik. A frekvenciamódosulás a hanghullámok által bejárt út mentén bárhol bekövetkező mozgás hatására megjelenik. Így a dopplerhatást létrehozó mozgó szövetek helyzetének csak az iránya és mozgásuk sebessége határozható meg.
IV.5.4.5.B. „PW” módú készülékek
A „Pulse Wave” vagyis „pulzus hullámú” dopplerüzemmódban a készülékek csak egy rövid ultrahangimpulzust bocsátanak ki meghatározott irányba. A kisugárzás időpillanatához képest a készülékkel beállítva a vétel időtartamának kezdeti és végpontjait, csak az abból a távolsági tartományból érkező echókat választjuk ki, amelyek az oda-vissza útnak megfelelő időszakban érkeznek vissza. Így az echóválasz frekvenciaeltérései csak a kijelölt irányban és távolsági tartományban észlelhető mozgások sebességét jellemzik. Ezen a módon a kis térbeli vonalszakasz mentén jelenlévő mozgások vizsgálhatók, akár a szív vagy egy ér belsejében is. Ez az üzemmód jellemzően a komplex készülékek részszolgáltatása.
Harvard
(): . : .
: /hivatkozas/m1271beoak_1719/#m1271beoak_1719 ()
Chicago
. . . : .
(: /hivatkozas/m1271beoak_1719/#m1271beoak_1719)
APA
(). . .
(: /hivatkozas/m1271beoak_1719/#m1271beoak_1719)
IV.69. ábra. A PW módusú dopplervizsgálat elve
IV.5.4.5.C. A sebességek jellemzése
Az ultrahang az útja során több különböző sebességű mozgással is találkozhat – akár egyszerre többel, pl. vérben vagy a szív szöveteiben –, ami sok, különböző frekvenciájú dopplereltérést okoz.
A szervezet tevékenysége során létrejött mozgások miatt keletkező dopplermódosulás nagyságrendje jellemzően a 100 Hz és a 10 kHz tartományába esik. Egyszerűbb technikai megoldásokkal ez a frekvenciatartomány közvetlenül hallgathatóvá tehető. A hallott hang általában sistergésszerű, ami a több különböző sebességek egyidejű jelenlétéből adódik. A sistergés hangmagassága a sebesség nagyságára jellemző, a hang fütty vagy sistergés jellege a sebességek azonosságát vagy többféleségét jelzi. A közel azonos frekvenciák összege füttyszerű, a különbözőké sistergésszerű hangként jelentkezik. Fontos, hogy a hallott hang nem a testben keletkező hangok felerősítése mikrofon jelleggel, hanem a nem hallható ultrahangok dopplereltérésének hallhatóvá tett hangja.
A korszerű készülékek az összetett mozgásokra jellemző dopplerfrekvenciákat képesek megkülönböztetni, és grafikonszerűen ábrázolni, úgy, hogy minden sebesség, amely az adott pillanatban érzékelhető volt, egy pontot kap a spektrum dopplerképben. A pillanatonkénti sebességek nagyságának görbéje vékony, ha a szövetek vagy vértestecskék jellemzően hasonló sebességgel mozogtak (lamináris áramlás), és vastagodik, ha a sebességek az adott pillanatokban erősebben különböztek (turbulens áramlás). A IV.70. ábra bal oldalán egy artéria belsejében mért sebesség grafikonja látható, melynek jelzőpontjai függőlegesen 20 cm/s-ot, vízszintesen 1 másodpercet jelölnek. A mozgás lamináris, iránya időnként ellentétes (negatív tartomány). A sebesség valós értékeléshez a B módusú ábra segítségével az ultrahangnyaláb irányához képest az áramlás feltételezett tengelyének vonalát (angle) be kell jelölni a cosα-ból adódó korrekció miatt.
Harvard
(): . : .
: /hivatkozas/m1271beoak_1725/#m1271beoak_1725 ()
Chicago
. . . : .
(: /hivatkozas/m1271beoak_1725/#m1271beoak_1725)
APA
(). . .
(: /hivatkozas/m1271beoak_1725/#m1271beoak_1725)
IV.70. ábra. Colordoppleres vizsgálati mód
A szolgáltatásaiban nagyteljesítményű dopplerkészülékek képesek arra, hogy egy B módusú kép kijelölt síktartományának minden egyes elemi pontjában dopplerelemzést végezzenek, és az eredményt pontonként a képben színként kijelezzék. A Color Doppler szolgáltatás az adott pontot kékre színezi, ha az ott észlelhető mozgás iránya a transducertől távolodó, és pirosra, ha közeledő. A mozgás nagyságát a szín erősödő világossága jelzi. További információként az alapszínhez több-kevesebb sárga színt is adhatnak, amely a színt a narancs vagy a zöld irányba tolja és jellemezhet mozgó mennyiséget, turbulenciát, intenzitást. Az ábrán a jobb oldalon lévő B módú képen a rögzített pillanatban kék szín mutatja az érszakaszban áramló vér sebességét. Bal szélen függőleges sávban egy pirosból kékbe áttűnő sebesség/színskála látható. A módszerrel a mozgások folyamatosan is megfigyelhetők, folyamatosan színezve a B módú metszeti képet.
Tartalomjegyzék
- Biofizika és orvostechnika alapjai (2. átdolgozott kiadás)
- Impresszum
- I. Bevezető
- II. Az orvostechnika alapjai: Általános tudnivalók
- II.1. Orvostechnikai eszközök (Kovács Norbert)
- II.1.1. A technikai eszközök szerepe
- II.1.2. A technológia fejlődése
- II.1.3. Az orvostechnikai eszköz
- II.1.3.1. Az Európai Unió orvostechnikai eszközökre vonatkozó rendeletei
- II.1.3.2. Az orvostechnikai eszköz fogalma
- II.1.3.3. Az orvostechnikai eszközökre vonatkozó követelmények
- II.1.3.4. Az orvostechnikai eszközök alapvető követelményei
- II.1.3.5. Az orvostechnikai eszközök forgalomba kerülése
- II.1.3.6. Az orvostechnikai eszközök címkéi és a címkén megjelenő jelképek
- II.1.3.1. Az Európai Unió orvostechnikai eszközökre vonatkozó rendeletei
- II.1.4. Az orvostechnikai eszközök használatának módja
- II.1.5. Az orvostechnikai eszközökkel bekövetkezett rendellenes események
- II.1.6. Az orvostechnikai eszközök időszakos felülvizsgálata
- II.1.7. Orvostechnikai eszközök kockázati osztályai
- II.1.8. Orvostechnikai eszközök preklinikai és klinikai értékelése
- II.1.9. Mit tegyen a beteg?
- II.1.10. Ellenőrző kérdések
- II.1.1. A technikai eszközök szerepe
- II.2. Fiziológiai jelek mérése (Zombory Péter)
- II.2.1. Miért kell mérni?
- II.2.2. Méréstechnikai alapfogalmak
- II.2.3. Az SI mértékegységrendszer
- II.2.4. A prefixumok
- II.2.5. Az analóg és a digitális mérés
- II.2.6. A fiziológiai jelek mérésének sajátosságai
- II.2.7. A fiziológiai jelek mérésének módszerei
- II.2.8. A méréseket befolyásoló tényezők
- II.2.9. Előírt jelzések
- II.2.10. Mit tegyen a páciens?
- II.2.11. Ellenőrző kérdések
- II.2.1. Miért kell mérni?
- II.3. Villamos biztonság technika (Zombory Péter)
- II.1. Orvostechnikai eszközök (Kovács Norbert)
- III. Információszerzés fiziológiai paraméterekről: diagnosztikai eszközök
- III.1. Elektrokardiográfok
- III.1.1. Az elektrokardiográf jelentősége
- III.1.2. EKG elmélete
- III.1.3. Az elektrokardiográfia csoportosítása
- III.1.3. EKG elvezetések
- III.1.4. Standard-12 elvezetés és egyéb elvezetések
- III.1.5. Gépi diagnózisképzés
- III.1.6. Szűrők
- III.1.7. „Zajos” EKG
- III.1.8. EKG-készülékek jellemzői, fajtái
- III.1.9. Mit tegyen a beteg?
- III.1.10. Ellenőrző kérdések
- III.1.1. Az elektrokardiográf jelentősége
- III.2. Elektroenkefalográfok, elektromiográfok (EEG, EMG)
- III.2.1. Neurofiziológiás vizsgálatok
- III.2.2. A neurofiziológiás vizsgálóhelyiség kialakítása
- III.2.3. Központi idegrendszer vizsgálata: elektroenkefalográf (EEG)
- III.2.4. Perifériás idegrendszer vizsgálata: ENG – elektroneurográf
- III.2.5. Kiváltott potenciál vizsgálatok: EP – Evoked Potential
- III.2.6. VEP-vizsgálat
- III.2.7. BAEP-vizsgálat
- III.2.8. SSEP-vizsgálat
- III.2.9. Elektromiográf (EMG)
- III.2.10. Mit tegyen a beteg?
- III.2.11. Ellenőrző kérdések
- III.2.1. Neurofiziológiás vizsgálatok
- III.3. Vérnyomás mérése
- III.4. A testhőmérséklet mérése
- III.4.1. Bevezető
- III.4.2. A testhőmérséklet
- III.4.3. Biofizikai alapok
- III.4.4. Technikai alapok
- III.4.5. Villamos tulajdonságváltozáson alapuló hőmérés. Elektronikus hőmérők
- III.4.6. Színváltozáson alapuló hőmérés. Folyadékkristályos hőmérők
- III.4.7. Infravörös sugárzáson alapuló hőmérők
- III.4.8. Ellenőrző kérdések
- III.4.1. Bevezető
- III.5. Légzésvizsgálat – spirometria
- III.6. Betegőrző monitor
- III.6.1. A monitorozás
- III.6.2. A betegőrzés fogalma
- III.6.3. Az őrzőmonitorok feladata
- III.6.4. A betegőrző rendszerek felépítése
- III.6.5. Ágy melletti, modul rendszerű monitorok
- III.6.6. Ágy melletti, modul rendszerű (mobil modulos) monitorok
- III.6.7. Ágy melletti, kompakt monitorok
- III.6.8. Központi monitor
- III.6.9. Az őrzőmonitor működése
- III.6.10. Legfontosabb élettani jelek, mért paraméterek
- III.6.11. Hibaforrások és karbanratás
- III.6.12. Ellenőrző kérdések
- III.6.1. A monitorozás
- III.7. Hallásvizsgálat
- III.8. Látásélesség vizsgálata
- III.1. Elektrokardiográfok
- IV. Információszerzés térben: képalkotó diagnosztika
- IV.1. Endoszkópos diagnosztika és sebészet
- IV.1.1. Mi az endoszkópia?
- IV.1.2. Az endoszkópok működése
- IV.1.3. Endoszkóp eszközök
- IV.1.4. Kapszulaendoszkóp
- IV.1.5. Alkalmazási útmutatások
- IV.1.6. Egy tipikus endoszkópos diagnosztikai eszköz
- IV.1.7. Egy tipikus torony
- IV.1.8. Karbantartás
- IV.1.9. Robotendoszkóp
- IV.1.10. Mit tegyen a beteg?
- IV.1.11. Ellenőrző kérdések
- IV.1.1. Mi az endoszkópia?
- IV.2. Hagyományos Rtg. képalkotás és a CT
- IV.2.1. Az rtg. képalkozás kezdetei
- IV.2.2. A röntgensugárzás keletkezése
- IV.2.3. A röntgen képalkotás elve
- IV.2.4. A röntgenkép tulajdonságai
- IV.2.5. Diagnosztikus röntgenkészülékek fajtái
- IV.2.6. A röntgenberendezés főbb részegységei
- IV.2.7. A Computed Tomograph (CT)
- IV.2.8. Mit tegyen a beteg?
- IV.2.9. Ellenőrző kérdések
- IV.2.1. Az rtg. képalkozás kezdetei
- IV.3. Mágneses rezonanciás képalkotás
- IV.3.1. Mi az MRI?
- IV.3.2. Az MRI története
- IV.3.3. Az MRI osztályozása
- IV.3.4. Mit mutat meg az MRI?
- IV.3.5. Az MRI elve
- IV.3.6. A felvételek súlyozása, szöveti kontrasztok
- IV.3.7. Modern MRI-technikák
- IV.3.8. Kontrasztanyagok
- IV.3.9. Műtermékek
- IV.3.10. Az fMRI
- IV.3.11. Egy tipikus eszköz
- IV.3.12. MRI-kompatibilis műszerek, eszközök
- IV.3.13. Várható kockázatok
- IV.3.14. Mit tegyen a beteg?
- IV.3.15. Ellenőrző kérdések
- IV.3.1. Mi az MRI?
- IV.4. Nukleáris diagnosztika
- IV.5. Ultrahangos diagnosztika
- IV.5.1. Mi az ultrahangos diagnosztika?
- IV.5.2. A hangok felosztása
- IV.5.3. Fiziológiai hatások
- IV.5.4. Ultrahangos készülékek
- IV.5.5. Új technikák az ultrahang-diagnosztikában
- IV.5.6. Alkalmazási útmutatások
- IV.5.7. A kép minőségét befolyásoló további tényezők
- IV.5.8. Egy tipikus eszköz bemutatása
- IV.5.9. Karbantartás
- IV.5.10. Mit tegyen a beteg?
- IV.5.11. Ellenőrző kérdések
- IV.5.1. Mi az ultrahangos diagnosztika?
- IV.1. Endoszkópos diagnosztika és sebészet
- V. Az információ felhasználása: terápiás eszközök
- V.1. Lézerterápia
- V.2. Radioterápia
- V.3. Kisfrekvenciás elektroterápia
- V.3.1. Mi a kisfrekvenciás elektroterápia?
- V.3.2. Az emberi szervezet jelenségei villamos áram hatására
- V.3.3. Harántcsíkolt izmok reakciója elektromos impulzusokra
- V.3.4. Gyakori ingerterápiás áramformák
- V.3.4.1. Egyenáramú kezelés
- V.3.4.2. Impulzuskezelés
- V.3.4.3. Diadinamikus kezelés
- V.3.4.4. Sokkimpulzus-kezelés
- V.3.4.5. Interferencia-áramú kezelés
- V.3.4.6. Transzkután elektromos idegstimulációs (TENS) kezelés
- V.3.4.7. Kombinált kezelések
- V.3.4.8. Elektro-akupunktúra
- V.3.4.9. Implantált idegstimulátorok
- V.3.4.10. A szív ingerterápiája
- V.3.4.1. Egyenáramú kezelés
- V.3.5. Alkalmazási útmutatások
- V.3.6. Egy tipikus eszköz bemutatása
- V.3.7. Karbantartás
- V.3.8. Hibaforrások
- V.3.9. Mit tegyen a beteg?
- V.3.10. Ellenőrző kérdések
- V.3.1. Mi a kisfrekvenciás elektroterápia?
- V.4. Defibrillátorok és szívritmusszabályozók
- V.4.1. A defibrillátor feladata, jelentősége, a terápia célja
- V.4.2. Élettani alapok
- V.4.3. Biofizikai alapok
- V.4.4. Bifázisos defibrillátorok
- V.4.5. Defibrillátorok jellemzői
- V.4.6. Defibrillátorok alkalmazása
- V.4.7. Egy tipikus automata defibrillátor
- V.4.8. Ellenőrző kérdések
- V.4.9. Szívritmus-szabályozók (pacemakerek)
- V.4.11. Biofizikai alapok
- V.4.12. Pacemakerek működési elve
- V.4.13. Egy tipikus beültethető pacemaker
- V.4.14. Mit tegyen a beteg?
- V.4.15. Ellenőrző kérdések
- V.4.1. A defibrillátor feladata, jelentősége, a terápia célja
- V.5. Nagyfrekvenciás sebészeti vágók
- V.5.1. A sebészek segítője
- V.5.2. A nagyfrekvenciás áram tulajdonságai
- V.5.3. A nagyfrekvenciás árammal történő vágás elmélete
- V.5.4. A monopoláris módszer
- V.5.5. A bipoláris módszer
- V.5.6. A semleges elektród
- V.5.7. Felégések
- V.5.8. Felégések lehetséges okai
- V.5.9. Mit kell tenni a személyzetnek?
- V.5.10. Ellenőrző kérdések
- V.5.1. A sebészek segítője
- V.6. Csecsemőinkubátorok
- V.7. Infúziós eszközök
- V.7.1. Mi az infúziós terápia?
- V.7.2. Élettani alapok
- V.7.3. Nyomásviszonyok folyadékokban
- V.7.4. Infúziós eszközök
- V.7.5. Infúziós pumpák jellemzői és szolgáltatásai
- V.7.6. Alkalmazási útmutatások
- V.7.7. Tipikus eszközök bemutatása
- V.7.8. Karbantartás
- V.7.9. Hibaforrások
- V.7.10. Mit tegyen a beteg?
- V.7.11. Ellenőrző kérdések
- V.7.1. Mi az infúziós terápia?
- V.8. Az otthonápolás (home care) eszközei
- Irodalomjegyzék
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2025
ISBN: 978 963 664 096 5
Napjaink gyógyászata számos orvostechnikai eszközt használ. A könyvben ezek közül a néhány leggyakoribb és legfontosabb műszercsoport működési alapjait, használatának szempontjait és lehetőségeit mutatjuk be. Ilyen tájékozottság a diplomás egészségügyi dolgozóktól is elvárható. A könyv nyelvezete közérthető, így az oktatásban az alapozó ismeretek átadására alkalmas. Mindemellett ajánlhatjuk érdeklődő laikusok számára is. A szerzők gyakorlott oktatók, akik a területen több diplomával és gyakorlati ismeretekkel rendelkeznek és jártasok az orvostechnikai szabályozás, a kórházi felhasználás és a szervizelés területén is.
Hivatkozás: https://mersz.hu/dio-kovacs-szekrenyesi-zombory-biofizika-es-orvostechnika-alapjai//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
