MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Biofizika és orvostechnika alapjai
2., átdolgozott kiadás
V.6.4.3. Inkubátorok felhasználás szerint
Az inkubátorokat több szempont szerint csoportosíthatjuk. Egyik fontos szempont a felhasználási cél szerinti csoportosítás.
Általános inkubátor
Az általános inkubátor nem alkalmas a speciális intenzív terápiás klimatikus viszonyok és egyéb terápiák feltételeinek biztosítására, de megfelelően képes a pontos hőmérséklet beállításra, a párásításra. A fekvőfelület helyzete is változtatható a már leírt pozíciókba.
Harvard
(): . : .
: /hivatkozas/m1271beoak_2377/#m1271beoak_2377 ()
Chicago
. . . : .
(: /hivatkozas/m1271beoak_2377/#m1271beoak_2377)
APA
(). . .
(: /hivatkozas/m1271beoak_2377/#m1271beoak_2377)
V.64. ábra. Általános csecsemőinkubátor (MEDICOR)
Klinikai inkubátor
A klinikai inkubátor fontos hőtechnikai tulajdonsága, hogy a búrát dupla műanyagfallal készítik, így a búratéri hőmérséklet beállítása még pontosabb, ingadozása igen csekély. A csecsemő sugárzásos hővesztesége is teljesen kiküszöbölhető, mert a belső fal hőmérséklete megegyezik a belső levegő hőmérsékletével és közelítőleg azonos a csecsemő hőmérsékletével.
Az inkubátor alkalmas a folyamatos oxigénterápia biztosítására. Oxigénpalackról nyomáscsökkentőn keresztül szeleppel adagolható és rotaméterrel mérhető a búratérbe beáramoltatott oxigén mennyisége. De előírás, hogy búratérbe bejuttatott oxigén esetén a búratérben kialakult oxigénkoncentrációt külön oxigénmonitorral folyamatosan ellenőrizni kell, amely készülék az oxigénkoncentrációt százalékban méri és beállítható rajta alsó és felső riasztási határérték (limit). Így, ha a levegő oxigéntartalma a megadott sávon kívül kerül, akkor a kiegészítő monitor a személyzet számára hang és a fényriasztással jelzi a rendellenes, esetleg veszélyes állapot kialakulását.
Ökölszabályként megjegyezhetjük, hogy az inkubátorban a 40%-ot meghaladó tartós oxigénszint nem megengedhető, mert a nagy oxigénkoncentráció az újszülöttet károsítja, szem-, illetve tüdőkárosodást okoz.
Célszerű megemlíteni még további két búratéri oxigéndúsítási módszert. Mindkét eljárás esetén a felhasznált oxigén mennyisége jelentősen csökkenthető.
Az első módszer a fejbúrás oxigéndúsítás. Ilyenkor a csecsemő fejét egy sokkal kisebb búrával veszik körül, amely búrát a fekvőfelületen helyezik el úgy, hogy a csecsemő nyaka a nyakkivágásba essen. Az oxigén a fali oxigéncsatlakozóba helyezett oxigénadagolón keresztül csővezetéken jut el a búrába. Ekkor lehetőség van az oxigén párásítására is. A fejbúrás módszernél is kötelező az oxigénkoncentráció-monitor használata. Jelentős előnye, hogy e módszer oxigénfogyasztása tört része a teljesbúrás oxigénfogyasztásnak.
A legkorszerűbb módszer az orrszondás oxigéndúsító eljárás. Ebben az esetben, az előzőekben már tárgyalt csővezetékhez szondát csatlakoztatnak, amely szondát a csecsemő orrjáratába juttatják. Ilyenkor a teljes felhasznált oxigén mennyisége eljut a csecsemőbe, a veszteség jelentéktelen, viszont az adagoláshoz az oxigénkoncentrációt mérő már nem használható fel. Ilyenkor a csecsemő közvetlen vitális paramétereit kell figyelni a vér oxigénkoncentrációjának mérésére alkalmas pulzoximéter használatával. A dozírozást úgy kell beállítani, hogy a csecsemő oxigénszaturációja 96–98 % között legyen.
Élettanilag a 100% is jó beállítási érték lenne. Jelen esetben ez azért nem célszerű, mert az oxigénterápia hatékonysága ennél az értéknél is lemérhető, de a túladagolás már nem detektálható a műszer segítségével.
A modernebb klinikai inkubátorokra kiegészítő egységként közvetlenül felszerelhető az oxigénpalack a nyomáscsökkentővel együtt, valamint a csecsemőlélegeztető. További speciális technikai megoldásként a párásításhoz felhasznált víz csírátlanítása is megoldható magában az inkubátorban. Ennek egyik leggyakoribb megoldása a víztartályban lévő víz kék fénnyel történő folyamatos megvilágítása.
Harvard
(): . : .
: /hivatkozas/m1271beoak_2388/#m1271beoak_2388 ()
Chicago
. . . : .
(: /hivatkozas/m1271beoak_2388/#m1271beoak_2388)
APA
(). . .
(: /hivatkozas/m1271beoak_2388/#m1271beoak_2388)
V.65. ábra. Klinikai csecsemőinkubátor (MEDICOR)
Hordozható inkubátor
A hordozható inkubátor mindazon fontosabb tulajdonságokkal rendelkezik, mint a klinikai, de a mobilitását biztosító mechanikai megoldásokkal van ellátva. Kerekekkel, hordfülekkel és a mentőautóba a hordágy helyére csúsztatható sínekkel rendelkezik.
Energiaellátása a hálózati tápláláson kívül a készülékbe vagy a készülékhez csatolható hordtáskában elhelyezett akkumulátorokról is történhet. Ezek az akkumulátorok a hálózatról saját töltőn keresztül tölthetők, de ez az inkubátor a mentőautó villamos energia hálózatáról közvetlenül is működtethető.
Harvard
(): . : .
: /hivatkozas/m1271beoak_2393/#m1271beoak_2393 ()
Chicago
. . . : .
(: /hivatkozas/m1271beoak_2393/#m1271beoak_2393)
APA
(). . .
(: /hivatkozas/m1271beoak_2393/#m1271beoak_2393)
V.66. ábra. Hordozható csecsemőinkubátor (MEDICOR)
Nyílt inkubátor
A melegítőágy vagy nyílt inkubátor olyan speciális inkubátor, amelyben a csecsemő az inkubátorhoz hasonló hőmérsékleti viszonyok között, de közvetlenül megérinthető módon helyezhető el.
A reanimációs asztal kiegészítő műszerekkel is ellátott. Alapvető célja a születést követő élesztési, illetve újraélesztési folyamatok biztonságos elvégzéséhez szükséges feltételek kialakítása. Ezért olyan asztalfelülettel rendelkezik, amely alulról, szabályozottan fűthető, az asztalt leemelhető oldalfalak védik, az asztallap magassága és pozíciója a kezelő igénye szerint változtatható. Az asztallap felett kb. 1,2 m magasan olyan kialakítású konzol található, amelyben a teljes asztallapot megfelelő fénnyel megvilágítani képes fényforrások vannak. Egyes modernebb változatokban kék fény terápiás fényforrás is rendelkezésre áll, valamint olyan parabolatükörrel ellátott hősugárzóval rendelkezik, amely a teljes asztallap felett egyenletes 32–38 °C között beállítható hőmérsékletet tud biztosítani. Tehát a csecsemő hőérzete az alsó-felső szabályozott fűtés következtében a születést követő kritikus első pár percben a kezelő által jól kézben tartható.
A születést követő első percekben az orvosi protokoll szerint rendkívül fontos, hogy a megfelelő életjelenségek kialakulása, illetve a tevékenységsor elvégzése jó időzítéssel történjen. Ezért a készüléken nyomógombbal indítható olyan időmérő (Apgar óra) található, amely az eltelt időt mutatja, és percenként sípjelzéssel jelzi az eltelt perceket. Az óra többször is újra indítható. 1 perc és 5 perc után jelzést ad a készülék.
A nyílt inkubátor további funkciója, hogy mobil, kerekekkel mozgatható, a paraméterek beállítását követően a kerekek befékezhetők.
Az újszülött eszközös lélegeztetése is megoldott, mert az inkubátorra rögzítetten gépi lélegeztetőt és szívót is rendszeresítenek. Ezen kiegészítőkkel az inkubátort már reanimációs vagy újraélesztő kocsiként is szokták nevezni.
A balesetek elkerülése végett, ha a reanimációs asztalon a csecsemőt a személyzet magára hagyja, az asztalt körbevevő oldallapok felhajtása és rögzítése kötelező.
A készüléket több riasztási funkcióval is ellátták, melyek túlfűtés, lehűlés, hálózat kimaradás esetén hang- és fényjelzést adnak.
További fontos technikai megoldás is található a készülékben, az úgynevezett második védelmi rendszer. Ez is túlfűtés esetén figyelmeztet, de hangjelzése nem letiltható és külön érzékelő és kikapcsoló mechanizmus segítségével kapcsolja le a fűtőtestet, ezzel kiküszöbölve a hőmérséklet-szabályozó rendszer esetleges meghibásodásából fakadó túlfűtés lehetőségét.
Harvard
(): . : .
: /hivatkozas/m1271beoak_2404/#m1271beoak_2404 ()
Chicago
. . . : .
(: /hivatkozas/m1271beoak_2404/#m1271beoak_2404)
APA
(). . .
(: /hivatkozas/m1271beoak_2404/#m1271beoak_2404)
V.67. ábra. Nyílt inkubátor (MEDICOR)
Tartalomjegyzék
- Biofizika és orvostechnika alapjai (2. átdolgozott kiadás)
- Impresszum
- I. Bevezető
- II. Az orvostechnika alapjai: Általános tudnivalók
- II.1. Orvostechnikai eszközök (Kovács Norbert)
- II.1.1. A technikai eszközök szerepe
- II.1.2. A technológia fejlődése
- II.1.3. Az orvostechnikai eszköz
- II.1.3.1. Az Európai Unió orvostechnikai eszközökre vonatkozó rendeletei
- II.1.3.2. Az orvostechnikai eszköz fogalma
- II.1.3.3. Az orvostechnikai eszközökre vonatkozó követelmények
- II.1.3.4. Az orvostechnikai eszközök alapvető követelményei
- II.1.3.5. Az orvostechnikai eszközök forgalomba kerülése
- II.1.3.6. Az orvostechnikai eszközök címkéi és a címkén megjelenő jelképek
- II.1.3.1. Az Európai Unió orvostechnikai eszközökre vonatkozó rendeletei
- II.1.4. Az orvostechnikai eszközök használatának módja
- II.1.5. Az orvostechnikai eszközökkel bekövetkezett rendellenes események
- II.1.6. Az orvostechnikai eszközök időszakos felülvizsgálata
- II.1.7. Orvostechnikai eszközök kockázati osztályai
- II.1.8. Orvostechnikai eszközök preklinikai és klinikai értékelése
- II.1.9. Mit tegyen a beteg?
- II.1.10. Ellenőrző kérdések
- II.1.1. A technikai eszközök szerepe
- II.2. Fiziológiai jelek mérése (Zombory Péter)
- II.2.1. Miért kell mérni?
- II.2.2. Méréstechnikai alapfogalmak
- II.2.3. Az SI mértékegységrendszer
- II.2.4. A prefixumok
- II.2.5. Az analóg és a digitális mérés
- II.2.6. A fiziológiai jelek mérésének sajátosságai
- II.2.7. A fiziológiai jelek mérésének módszerei
- II.2.8. A méréseket befolyásoló tényezők
- II.2.9. Előírt jelzések
- II.2.10. Mit tegyen a páciens?
- II.2.11. Ellenőrző kérdések
- II.2.1. Miért kell mérni?
- II.3. Villamos biztonság technika (Zombory Péter)
- II.1. Orvostechnikai eszközök (Kovács Norbert)
- III. Információszerzés fiziológiai paraméterekről: diagnosztikai eszközök
- III.1. Elektrokardiográfok
- III.1.1. Az elektrokardiográf jelentősége
- III.1.2. EKG elmélete
- III.1.3. Az elektrokardiográfia csoportosítása
- III.1.3. EKG elvezetések
- III.1.4. Standard-12 elvezetés és egyéb elvezetések
- III.1.5. Gépi diagnózisképzés
- III.1.6. Szűrők
- III.1.7. „Zajos” EKG
- III.1.8. EKG-készülékek jellemzői, fajtái
- III.1.9. Mit tegyen a beteg?
- III.1.10. Ellenőrző kérdések
- III.1.1. Az elektrokardiográf jelentősége
- III.2. Elektroenkefalográfok, elektromiográfok (EEG, EMG)
- III.2.1. Neurofiziológiás vizsgálatok
- III.2.2. A neurofiziológiás vizsgálóhelyiség kialakítása
- III.2.3. Központi idegrendszer vizsgálata: elektroenkefalográf (EEG)
- III.2.4. Perifériás idegrendszer vizsgálata: ENG – elektroneurográf
- III.2.5. Kiváltott potenciál vizsgálatok: EP – Evoked Potential
- III.2.6. VEP-vizsgálat
- III.2.7. BAEP-vizsgálat
- III.2.8. SSEP-vizsgálat
- III.2.9. Elektromiográf (EMG)
- III.2.10. Mit tegyen a beteg?
- III.2.11. Ellenőrző kérdések
- III.2.1. Neurofiziológiás vizsgálatok
- III.3. Vérnyomás mérése
- III.4. A testhőmérséklet mérése
- III.4.1. Bevezető
- III.4.2. A testhőmérséklet
- III.4.3. Biofizikai alapok
- III.4.4. Technikai alapok
- III.4.5. Villamos tulajdonságváltozáson alapuló hőmérés. Elektronikus hőmérők
- III.4.6. Színváltozáson alapuló hőmérés. Folyadékkristályos hőmérők
- III.4.7. Infravörös sugárzáson alapuló hőmérők
- III.4.8. Ellenőrző kérdések
- III.4.1. Bevezető
- III.5. Légzésvizsgálat – spirometria
- III.6. Betegőrző monitor
- III.6.1. A monitorozás
- III.6.2. A betegőrzés fogalma
- III.6.3. Az őrzőmonitorok feladata
- III.6.4. A betegőrző rendszerek felépítése
- III.6.5. Ágy melletti, modul rendszerű monitorok
- III.6.6. Ágy melletti, modul rendszerű (mobil modulos) monitorok
- III.6.7. Ágy melletti, kompakt monitorok
- III.6.8. Központi monitor
- III.6.9. Az őrzőmonitor működése
- III.6.10. Legfontosabb élettani jelek, mért paraméterek
- III.6.11. Hibaforrások és karbanratás
- III.6.12. Ellenőrző kérdések
- III.6.1. A monitorozás
- III.7. Hallásvizsgálat
- III.8. Látásélesség vizsgálata
- III.1. Elektrokardiográfok
- IV. Információszerzés térben: képalkotó diagnosztika
- IV.1. Endoszkópos diagnosztika és sebészet
- IV.1.1. Mi az endoszkópia?
- IV.1.2. Az endoszkópok működése
- IV.1.3. Endoszkóp eszközök
- IV.1.4. Kapszulaendoszkóp
- IV.1.5. Alkalmazási útmutatások
- IV.1.6. Egy tipikus endoszkópos diagnosztikai eszköz
- IV.1.7. Egy tipikus torony
- IV.1.8. Karbantartás
- IV.1.9. Robotendoszkóp
- IV.1.10. Mit tegyen a beteg?
- IV.1.11. Ellenőrző kérdések
- IV.1.1. Mi az endoszkópia?
- IV.2. Hagyományos Rtg. képalkotás és a CT
- IV.2.1. Az rtg. képalkozás kezdetei
- IV.2.2. A röntgensugárzás keletkezése
- IV.2.3. A röntgen képalkotás elve
- IV.2.4. A röntgenkép tulajdonságai
- IV.2.5. Diagnosztikus röntgenkészülékek fajtái
- IV.2.6. A röntgenberendezés főbb részegységei
- IV.2.7. A Computed Tomograph (CT)
- IV.2.8. Mit tegyen a beteg?
- IV.2.9. Ellenőrző kérdések
- IV.2.1. Az rtg. képalkozás kezdetei
- IV.3. Mágneses rezonanciás képalkotás
- IV.3.1. Mi az MRI?
- IV.3.2. Az MRI története
- IV.3.3. Az MRI osztályozása
- IV.3.4. Mit mutat meg az MRI?
- IV.3.5. Az MRI elve
- IV.3.6. A felvételek súlyozása, szöveti kontrasztok
- IV.3.7. Modern MRI-technikák
- IV.3.8. Kontrasztanyagok
- IV.3.9. Műtermékek
- IV.3.10. Az fMRI
- IV.3.11. Egy tipikus eszköz
- IV.3.12. MRI-kompatibilis műszerek, eszközök
- IV.3.13. Várható kockázatok
- IV.3.14. Mit tegyen a beteg?
- IV.3.15. Ellenőrző kérdések
- IV.3.1. Mi az MRI?
- IV.4. Nukleáris diagnosztika
- IV.5. Ultrahangos diagnosztika
- IV.5.1. Mi az ultrahangos diagnosztika?
- IV.5.2. A hangok felosztása
- IV.5.3. Fiziológiai hatások
- IV.5.4. Ultrahangos készülékek
- IV.5.5. Új technikák az ultrahang-diagnosztikában
- IV.5.6. Alkalmazási útmutatások
- IV.5.7. A kép minőségét befolyásoló további tényezők
- IV.5.8. Egy tipikus eszköz bemutatása
- IV.5.9. Karbantartás
- IV.5.10. Mit tegyen a beteg?
- IV.5.11. Ellenőrző kérdések
- IV.5.1. Mi az ultrahangos diagnosztika?
- IV.1. Endoszkópos diagnosztika és sebészet
- V. Az információ felhasználása: terápiás eszközök
- V.1. Lézerterápia
- V.2. Radioterápia
- V.3. Kisfrekvenciás elektroterápia
- V.3.1. Mi a kisfrekvenciás elektroterápia?
- V.3.2. Az emberi szervezet jelenségei villamos áram hatására
- V.3.3. Harántcsíkolt izmok reakciója elektromos impulzusokra
- V.3.4. Gyakori ingerterápiás áramformák
- V.3.4.1. Egyenáramú kezelés
- V.3.4.2. Impulzuskezelés
- V.3.4.3. Diadinamikus kezelés
- V.3.4.4. Sokkimpulzus-kezelés
- V.3.4.5. Interferencia-áramú kezelés
- V.3.4.6. Transzkután elektromos idegstimulációs (TENS) kezelés
- V.3.4.7. Kombinált kezelések
- V.3.4.8. Elektro-akupunktúra
- V.3.4.9. Implantált idegstimulátorok
- V.3.4.10. A szív ingerterápiája
- V.3.4.1. Egyenáramú kezelés
- V.3.5. Alkalmazási útmutatások
- V.3.6. Egy tipikus eszköz bemutatása
- V.3.7. Karbantartás
- V.3.8. Hibaforrások
- V.3.9. Mit tegyen a beteg?
- V.3.10. Ellenőrző kérdések
- V.3.1. Mi a kisfrekvenciás elektroterápia?
- V.4. Defibrillátorok és szívritmusszabályozók
- V.4.1. A defibrillátor feladata, jelentősége, a terápia célja
- V.4.2. Élettani alapok
- V.4.3. Biofizikai alapok
- V.4.4. Bifázisos defibrillátorok
- V.4.5. Defibrillátorok jellemzői
- V.4.6. Defibrillátorok alkalmazása
- V.4.7. Egy tipikus automata defibrillátor
- V.4.8. Ellenőrző kérdések
- V.4.9. Szívritmus-szabályozók (pacemakerek)
- V.4.11. Biofizikai alapok
- V.4.12. Pacemakerek működési elve
- V.4.13. Egy tipikus beültethető pacemaker
- V.4.14. Mit tegyen a beteg?
- V.4.15. Ellenőrző kérdések
- V.4.1. A defibrillátor feladata, jelentősége, a terápia célja
- V.5. Nagyfrekvenciás sebészeti vágók
- V.5.1. A sebészek segítője
- V.5.2. A nagyfrekvenciás áram tulajdonságai
- V.5.3. A nagyfrekvenciás árammal történő vágás elmélete
- V.5.4. A monopoláris módszer
- V.5.5. A bipoláris módszer
- V.5.6. A semleges elektród
- V.5.7. Felégések
- V.5.8. Felégések lehetséges okai
- V.5.9. Mit kell tenni a személyzetnek?
- V.5.10. Ellenőrző kérdések
- V.5.1. A sebészek segítője
- V.6. Csecsemőinkubátorok
- V.7. Infúziós eszközök
- V.7.1. Mi az infúziós terápia?
- V.7.2. Élettani alapok
- V.7.3. Nyomásviszonyok folyadékokban
- V.7.4. Infúziós eszközök
- V.7.5. Infúziós pumpák jellemzői és szolgáltatásai
- V.7.6. Alkalmazási útmutatások
- V.7.7. Tipikus eszközök bemutatása
- V.7.8. Karbantartás
- V.7.9. Hibaforrások
- V.7.10. Mit tegyen a beteg?
- V.7.11. Ellenőrző kérdések
- V.7.1. Mi az infúziós terápia?
- V.8. Az otthonápolás (home care) eszközei
- Irodalomjegyzék
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2025
ISBN: 978 963 664 096 5
Napjaink gyógyászata számos orvostechnikai eszközt használ. A könyvben ezek közül a néhány leggyakoribb és legfontosabb műszercsoport működési alapjait, használatának szempontjait és lehetőségeit mutatjuk be. Ilyen tájékozottság a diplomás egészségügyi dolgozóktól is elvárható. A könyv nyelvezete közérthető, így az oktatásban az alapozó ismeretek átadására alkalmas. Mindemellett ajánlhatjuk érdeklődő laikusok számára is. A szerzők gyakorlott oktatók, akik a területen több diplomával és gyakorlati ismeretekkel rendelkeznek és jártasok az orvostechnikai szabályozás, a kórházi felhasználás és a szervizelés területén is.
Hivatkozás: https://mersz.hu/dio-kovacs-szekrenyesi-zombory-biofizika-es-orvostechnika-alapjai//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
