MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Biofizika és orvostechnika alapjai
2., átdolgozott kiadás
II.3.3. Az áram veszélyességét meghatározó jellemzők
Az áramütés hatásai szempontjából nagy jelentősége van annak, hogy az áram milyen módon jut be az emberi testbe. Az egyenáram és a kisfrekvenciás áram esetében a következő tényezők hangsúlyosak:
Az áram értéke: Ugyanolyan körülmények között a nagyobb villamos áram erősebb hatást fejt ki, tehát veszélyesebb.
Harvard
(): . : .
: /hivatkozas/m1271beoak_267/#m1271beoak_267 ()
Chicago
. . . : .
(: /hivatkozas/m1271beoak_267/#m1271beoak_267)
APA
(). . .
(: /hivatkozas/m1271beoak_267/#m1271beoak_267)
II.13. ábra. Kisebb és nagyobb áram áthaladása a testen.
Az áram „sűrűsége”: Ha ugyanakkora áram nagyobb felületen lép be, halad át és lép ki az emberi testből, akkor a keletkező hatás is gyengül, ugyanis a fajlagos felületen áthaladó áram mennyisége határozza meg a hatékonyságot.
Harvard
(): . : .
: /hivatkozas/m1271beoak_270/#m1271beoak_270 ()
Chicago
. . . : .
(: /hivatkozas/m1271beoak_270/#m1271beoak_270)
APA
(). . .
(: /hivatkozas/m1271beoak_270/#m1271beoak_270)
II.14. ábra. A nagyobb felületen áthaladó áram kisebb hatásosságú.
Az áram útja: A testen átfolyó áram a be és kilépési pontok között a lehető legkisebb villamos ellenállású és legrövidebb utat járja be. Eközben érinthet élettanilag fontos szerveket, melyek közül az áram hatásokra legveszélyeztetettebb a szív és a légzőizmok. A fő érpályákba vezetett áram a szívhez is el tud jutni.
Harvard
(): . : .
: /hivatkozas/m1271beoak_273/#m1271beoak_273 ()
Chicago
. . . : .
(: /hivatkozas/m1271beoak_273/#m1271beoak_273)
APA
(). . .
(: /hivatkozas/m1271beoak_273/#m1271beoak_273)
II.15. ábra. A nemes szerveken át utat találó áram veszélyesebb.
A behatás ideje: Az extrém rövid ideig tartó áramütéseket csípésként lehet érezni, még nagyobb áramerősségnél is, de a másodperchez közeledő időtartam tartományban az áram hatékonysága szinte teljes.
Harvard
(): . : .
: /hivatkozas/m1271beoak_276/#m1271beoak_276 ()
Chicago
. . . : .
(: /hivatkozas/m1271beoak_276/#m1271beoak_276)
APA
(). . .
(: /hivatkozas/m1271beoak_276/#m1271beoak_276)
II.16. ábra. A rövid ideig tartó áramhatás kevésbé veszélyes.
Az áram neme: A különböző áramformák (pl. szinuszos, nényszög, impulzus stb.) ingerlő hatása eltérő lehet. A hőhatás valamennyi áramformánál egyaránt jelentkezik. A vegyi hatás elsősorban az egyenáramnál érvényesül. Az ideg- és izomingerlő hatás erősen frekvenciafüggő, és a legnagyobb érzékenység éppen az 50-100 Hz váltakozó áram tartományban jelentkezik. Az egyenáram és a nagyfrekvenciás áram tartomány felé pedig csökken. A MHz-es frekvenciatartományban pedig gyakorlatilag nincs ideg- és izomingerlődés.
Harvard
(): . : .
: /hivatkozas/m1271beoak_279/#m1271beoak_279 ()
Chicago
. . . : .
(: /hivatkozas/m1271beoak_279/#m1271beoak_279)
APA
(). . .
(: /hivatkozas/m1271beoak_279/#m1271beoak_279)
II.17. ábra. Ingerlő hatását okozó áramerősségek a frekvencia függvényében.
Mivel az elektromos készülékek energiaellátására elterjedten az 50 Hz-es (egyes országokban 60 Hz-es) áramot használnak, ezért az áramütéses balesetek szempontjából kitüntetett ezen frekvenciájú áram hatásainak részletesebb bemutatása. Viszonyításként az egyenáram hasonló értékeit is bemutatjuk. Az eredmények most a két kéz között fellépő jelenségeket szemléltetik, és férfiakra jellemző értékeket mutatják. A nők bőre többnyire finomabb és hidratáltabb, ezért a női érzékenységi küszöb a férfiénak csak 60%-a.
II.3.1. táblázat. Két kéz között bejuttatott áram és a kiváltott hatás viszonya.
|
Egyenáramon (0 Hz)
|
50 Hz-en
|
Hatás:
|
|
kb. 2 – 3 mA
|
kb. 0,3 – 0,5 mA
|
Érzékelési küszöb: ideg-, vagy izomakciós feszültség keletkezik, az izomrostok „összerándulnak”
|
|
kb. 5 -10 mA
|
kb. 1 - 5 mA
|
Még „elviselhető” áramérték: a sértetlen bőrön keresztül „csiklandozó”, „bizseregtető” érzést kelt.
|
|
kb. 50 mA
|
kb. 15 mA
|
Elengedési határ: a kéz izmai görcsbe rándulnak, és ebből az állapotból már nem tud az áldozat segítség nélkül kiszabadulni.
|
|
kb. 100 mA
|
kb. 25 mA
|
Légzési nehézségek: a légzőizmok görcsösen összehúzódnak.
|
|
kb. 250 mA
|
kb. 100 mA
|
Beáll a szív kamrai fibrillációja, ami rövid időn belül az áldozat halálát okozhatja; ilyen áramerősségeknél már égési sérülések is fellépnek; továbbá légzésbénulás.
|
|
kb. 3 A
|
kb. 1 A
|
Súlyos égés, szívmegállás (a szív összehúzódott állapotban marad)
|
|
20 µA
|
Közvetlenül szívbe jutva fibrillációt vált ki
|
A megadott értékek statisztikai átlagok, tehát az egyes emberekre nézve más és más érték lehet a veszélyes, vagy a még éppen elfogadható.
Az elektromos ingerlésre érzékeny szívnek van egy különösen veszélyes, úgynevezett vulnerábilis (sérülékeny) időszakasza, a T-hullám felfutásától kezdődően, amikor már a szívbe jutó 20-50 µA, 50Hz-es áram kamrai fibrillációt okozhat! Éppen ezért a szívre is használatos eszközök esetén a szíven átfolyó megengedett legkisebb áramérték: 10 µA!
Harvard
(): . : .
: /hivatkozas/m1271beoak_286/#m1271beoak_286 ()
Chicago
. . . : .
(: /hivatkozas/m1271beoak_286/#m1271beoak_286)
APA
(). . .
(: /hivatkozas/m1271beoak_286/#m1271beoak_286)
II.18. ábra. A szívciklus vulnerábilis szakasza.
Tartalomjegyzék
- Biofizika és orvostechnika alapjai (2. átdolgozott kiadás)
- Impresszum
- I. Bevezető
- II. Az orvostechnika alapjai: Általános tudnivalók
- II.1. Orvostechnikai eszközök (Kovács Norbert)
- II.1.1. A technikai eszközök szerepe
- II.1.2. A technológia fejlődése
- II.1.3. Az orvostechnikai eszköz
- II.1.3.1. Az Európai Unió orvostechnikai eszközökre vonatkozó rendeletei
- II.1.3.2. Az orvostechnikai eszköz fogalma
- II.1.3.3. Az orvostechnikai eszközökre vonatkozó követelmények
- II.1.3.4. Az orvostechnikai eszközök alapvető követelményei
- II.1.3.5. Az orvostechnikai eszközök forgalomba kerülése
- II.1.3.6. Az orvostechnikai eszközök címkéi és a címkén megjelenő jelképek
- II.1.3.1. Az Európai Unió orvostechnikai eszközökre vonatkozó rendeletei
- II.1.4. Az orvostechnikai eszközök használatának módja
- II.1.5. Az orvostechnikai eszközökkel bekövetkezett rendellenes események
- II.1.6. Az orvostechnikai eszközök időszakos felülvizsgálata
- II.1.7. Orvostechnikai eszközök kockázati osztályai
- II.1.8. Orvostechnikai eszközök preklinikai és klinikai értékelése
- II.1.9. Mit tegyen a beteg?
- II.1.10. Ellenőrző kérdések
- II.1.1. A technikai eszközök szerepe
- II.2. Fiziológiai jelek mérése (Zombory Péter)
- II.2.1. Miért kell mérni?
- II.2.2. Méréstechnikai alapfogalmak
- II.2.3. Az SI mértékegységrendszer
- II.2.4. A prefixumok
- II.2.5. Az analóg és a digitális mérés
- II.2.6. A fiziológiai jelek mérésének sajátosságai
- II.2.7. A fiziológiai jelek mérésének módszerei
- II.2.8. A méréseket befolyásoló tényezők
- II.2.9. Előírt jelzések
- II.2.10. Mit tegyen a páciens?
- II.2.11. Ellenőrző kérdések
- II.2.1. Miért kell mérni?
- II.3. Villamos biztonság technika (Zombory Péter)
- II.1. Orvostechnikai eszközök (Kovács Norbert)
- III. Információszerzés fiziológiai paraméterekről: diagnosztikai eszközök
- III.1. Elektrokardiográfok
- III.1.1. Az elektrokardiográf jelentősége
- III.1.2. EKG elmélete
- III.1.3. Az elektrokardiográfia csoportosítása
- III.1.3. EKG elvezetések
- III.1.4. Standard-12 elvezetés és egyéb elvezetések
- III.1.5. Gépi diagnózisképzés
- III.1.6. Szűrők
- III.1.7. „Zajos” EKG
- III.1.8. EKG-készülékek jellemzői, fajtái
- III.1.9. Mit tegyen a beteg?
- III.1.10. Ellenőrző kérdések
- III.1.1. Az elektrokardiográf jelentősége
- III.2. Elektroenkefalográfok, elektromiográfok (EEG, EMG)
- III.2.1. Neurofiziológiás vizsgálatok
- III.2.2. A neurofiziológiás vizsgálóhelyiség kialakítása
- III.2.3. Központi idegrendszer vizsgálata: elektroenkefalográf (EEG)
- III.2.4. Perifériás idegrendszer vizsgálata: ENG – elektroneurográf
- III.2.5. Kiváltott potenciál vizsgálatok: EP – Evoked Potential
- III.2.6. VEP-vizsgálat
- III.2.7. BAEP-vizsgálat
- III.2.8. SSEP-vizsgálat
- III.2.9. Elektromiográf (EMG)
- III.2.10. Mit tegyen a beteg?
- III.2.11. Ellenőrző kérdések
- III.2.1. Neurofiziológiás vizsgálatok
- III.3. Vérnyomás mérése
- III.4. A testhőmérséklet mérése
- III.4.1. Bevezető
- III.4.2. A testhőmérséklet
- III.4.3. Biofizikai alapok
- III.4.4. Technikai alapok
- III.4.5. Villamos tulajdonságváltozáson alapuló hőmérés. Elektronikus hőmérők
- III.4.6. Színváltozáson alapuló hőmérés. Folyadékkristályos hőmérők
- III.4.7. Infravörös sugárzáson alapuló hőmérők
- III.4.8. Ellenőrző kérdések
- III.4.1. Bevezető
- III.5. Légzésvizsgálat – spirometria
- III.6. Betegőrző monitor
- III.6.1. A monitorozás
- III.6.2. A betegőrzés fogalma
- III.6.3. Az őrzőmonitorok feladata
- III.6.4. A betegőrző rendszerek felépítése
- III.6.5. Ágy melletti, modul rendszerű monitorok
- III.6.6. Ágy melletti, modul rendszerű (mobil modulos) monitorok
- III.6.7. Ágy melletti, kompakt monitorok
- III.6.8. Központi monitor
- III.6.9. Az őrzőmonitor működése
- III.6.10. Legfontosabb élettani jelek, mért paraméterek
- III.6.11. Hibaforrások és karbanratás
- III.6.12. Ellenőrző kérdések
- III.6.1. A monitorozás
- III.7. Hallásvizsgálat
- III.8. Látásélesség vizsgálata
- III.1. Elektrokardiográfok
- IV. Információszerzés térben: képalkotó diagnosztika
- IV.1. Endoszkópos diagnosztika és sebészet
- IV.1.1. Mi az endoszkópia?
- IV.1.2. Az endoszkópok működése
- IV.1.3. Endoszkóp eszközök
- IV.1.4. Kapszulaendoszkóp
- IV.1.5. Alkalmazási útmutatások
- IV.1.6. Egy tipikus endoszkópos diagnosztikai eszköz
- IV.1.7. Egy tipikus torony
- IV.1.8. Karbantartás
- IV.1.9. Robotendoszkóp
- IV.1.10. Mit tegyen a beteg?
- IV.1.11. Ellenőrző kérdések
- IV.1.1. Mi az endoszkópia?
- IV.2. Hagyományos Rtg. képalkotás és a CT
- IV.2.1. Az rtg. képalkozás kezdetei
- IV.2.2. A röntgensugárzás keletkezése
- IV.2.3. A röntgen képalkotás elve
- IV.2.4. A röntgenkép tulajdonságai
- IV.2.5. Diagnosztikus röntgenkészülékek fajtái
- IV.2.6. A röntgenberendezés főbb részegységei
- IV.2.7. A Computed Tomograph (CT)
- IV.2.8. Mit tegyen a beteg?
- IV.2.9. Ellenőrző kérdések
- IV.2.1. Az rtg. képalkozás kezdetei
- IV.3. Mágneses rezonanciás képalkotás
- IV.3.1. Mi az MRI?
- IV.3.2. Az MRI története
- IV.3.3. Az MRI osztályozása
- IV.3.4. Mit mutat meg az MRI?
- IV.3.5. Az MRI elve
- IV.3.6. A felvételek súlyozása, szöveti kontrasztok
- IV.3.7. Modern MRI-technikák
- IV.3.8. Kontrasztanyagok
- IV.3.9. Műtermékek
- IV.3.10. Az fMRI
- IV.3.11. Egy tipikus eszköz
- IV.3.12. MRI-kompatibilis műszerek, eszközök
- IV.3.13. Várható kockázatok
- IV.3.14. Mit tegyen a beteg?
- IV.3.15. Ellenőrző kérdések
- IV.3.1. Mi az MRI?
- IV.4. Nukleáris diagnosztika
- IV.5. Ultrahangos diagnosztika
- IV.5.1. Mi az ultrahangos diagnosztika?
- IV.5.2. A hangok felosztása
- IV.5.3. Fiziológiai hatások
- IV.5.4. Ultrahangos készülékek
- IV.5.5. Új technikák az ultrahang-diagnosztikában
- IV.5.6. Alkalmazási útmutatások
- IV.5.7. A kép minőségét befolyásoló további tényezők
- IV.5.8. Egy tipikus eszköz bemutatása
- IV.5.9. Karbantartás
- IV.5.10. Mit tegyen a beteg?
- IV.5.11. Ellenőrző kérdések
- IV.5.1. Mi az ultrahangos diagnosztika?
- IV.1. Endoszkópos diagnosztika és sebészet
- V. Az információ felhasználása: terápiás eszközök
- V.1. Lézerterápia
- V.2. Radioterápia
- V.3. Kisfrekvenciás elektroterápia
- V.3.1. Mi a kisfrekvenciás elektroterápia?
- V.3.2. Az emberi szervezet jelenségei villamos áram hatására
- V.3.3. Harántcsíkolt izmok reakciója elektromos impulzusokra
- V.3.4. Gyakori ingerterápiás áramformák
- V.3.4.1. Egyenáramú kezelés
- V.3.4.2. Impulzuskezelés
- V.3.4.3. Diadinamikus kezelés
- V.3.4.4. Sokkimpulzus-kezelés
- V.3.4.5. Interferencia-áramú kezelés
- V.3.4.6. Transzkután elektromos idegstimulációs (TENS) kezelés
- V.3.4.7. Kombinált kezelések
- V.3.4.8. Elektro-akupunktúra
- V.3.4.9. Implantált idegstimulátorok
- V.3.4.10. A szív ingerterápiája
- V.3.4.1. Egyenáramú kezelés
- V.3.5. Alkalmazási útmutatások
- V.3.6. Egy tipikus eszköz bemutatása
- V.3.7. Karbantartás
- V.3.8. Hibaforrások
- V.3.9. Mit tegyen a beteg?
- V.3.10. Ellenőrző kérdések
- V.3.1. Mi a kisfrekvenciás elektroterápia?
- V.4. Defibrillátorok és szívritmusszabályozók
- V.4.1. A defibrillátor feladata, jelentősége, a terápia célja
- V.4.2. Élettani alapok
- V.4.3. Biofizikai alapok
- V.4.4. Bifázisos defibrillátorok
- V.4.5. Defibrillátorok jellemzői
- V.4.6. Defibrillátorok alkalmazása
- V.4.7. Egy tipikus automata defibrillátor
- V.4.8. Ellenőrző kérdések
- V.4.9. Szívritmus-szabályozók (pacemakerek)
- V.4.11. Biofizikai alapok
- V.4.12. Pacemakerek működési elve
- V.4.13. Egy tipikus beültethető pacemaker
- V.4.14. Mit tegyen a beteg?
- V.4.15. Ellenőrző kérdések
- V.4.1. A defibrillátor feladata, jelentősége, a terápia célja
- V.5. Nagyfrekvenciás sebészeti vágók
- V.5.1. A sebészek segítője
- V.5.2. A nagyfrekvenciás áram tulajdonságai
- V.5.3. A nagyfrekvenciás árammal történő vágás elmélete
- V.5.4. A monopoláris módszer
- V.5.5. A bipoláris módszer
- V.5.6. A semleges elektród
- V.5.7. Felégések
- V.5.8. Felégések lehetséges okai
- V.5.9. Mit kell tenni a személyzetnek?
- V.5.10. Ellenőrző kérdések
- V.5.1. A sebészek segítője
- V.6. Csecsemőinkubátorok
- V.7. Infúziós eszközök
- V.7.1. Mi az infúziós terápia?
- V.7.2. Élettani alapok
- V.7.3. Nyomásviszonyok folyadékokban
- V.7.4. Infúziós eszközök
- V.7.5. Infúziós pumpák jellemzői és szolgáltatásai
- V.7.6. Alkalmazási útmutatások
- V.7.7. Tipikus eszközök bemutatása
- V.7.8. Karbantartás
- V.7.9. Hibaforrások
- V.7.10. Mit tegyen a beteg?
- V.7.11. Ellenőrző kérdések
- V.7.1. Mi az infúziós terápia?
- V.8. Az otthonápolás (home care) eszközei
- Irodalomjegyzék
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2025
ISBN: 978 963 664 096 5
Napjaink gyógyászata számos orvostechnikai eszközt használ. A könyvben ezek közül a néhány leggyakoribb és legfontosabb műszercsoport működési alapjait, használatának szempontjait és lehetőségeit mutatjuk be. Ilyen tájékozottság a diplomás egészségügyi dolgozóktól is elvárható. A könyv nyelvezete közérthető, így az oktatásban az alapozó ismeretek átadására alkalmas. Mindemellett ajánlhatjuk érdeklődő laikusok számára is. A szerzők gyakorlott oktatók, akik a területen több diplomával és gyakorlati ismeretekkel rendelkeznek és jártasok az orvostechnikai szabályozás, a kórházi felhasználás és a szervizelés területén is.
Hivatkozás: https://mersz.hu/dio-kovacs-szekrenyesi-zombory-biofizika-es-orvostechnika-alapjai//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
