11.1. Az északi manysi1

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A magyar nyelv legközelebbi rokona a manysi, ez a közelség azonban a nyelvi rendszer szintjén értendő. Az a népesség, amely valaha a magyar, a manysi és a hanti nyelv közös ősét beszélte, i. e. 500 környékén vált szét, és indult külön utakra. Európában ekkoriban virágzott a görög civilizáció, a szofisták prédikálva járták az országot, Püthagorasz megalapította filozófiai iskoláját, és Szókratész is ebben az időszakban látta meg a napvilágot. Róma még városállam volt, nagyjából ekkor váltotta fel a köztársaság a királyságot. A szétválást követő századok során a magyarok ősei nyugat felé, az obi-ugorokéi észak felé indultak. A beszélőközösségeket különböző kulturális és környezeti hatások érték, így ma a hanti és manysi, valamint a magyar anyanyelvű közösségek etnikailag és kulturálisan is jelentősen eltérnek.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az 1800-as évek végén, amikor elkezdődött a manysi nyelv tudományos igényű feldolgozása, még négy nagy nyelvjárás volt megkülönböztethető. A nyugati, a keleti (vagy kondai) és a déli (vagy tavdai) mára kihaltnak tekinthető, a beszélői eloroszosodtak, így az egyetlen ma még élő nyelvjárás a hajdani manysi nyelvterület északi részén beszélt változat. Mivel ez a terület földrajzi értelemben elég kiterjedt, de a népsűrűsége alacsony, az északi nyelvjárás is négy alváltozatra tagolódott. Ezek között azonban csak kisebb (többnyire hangtani és szókészletbeli) eltérések figyelhetők meg, melyek a beszélők közti kommunikációt nem nehezítik.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A nyelvhasználat és a manysi nyelv jövőjének szempontjából nagyobb problémát jelent, hogy a 2010-es népszámlálás adatai alapján igen kevesen, mindössze 938-an beszélnek manysiul. Ennek számos oka van, például az orosz a legszélesebb körben beszélt nyelv a soknyelvű Szibériában (és a vegyes anyanyelvű házasságokban), és a manysi nem használható a közigazgatási ügyintézés során sem. Ráadásul Oroszországban általános vélekedés, hogy ha manysiul beszélnek a családban, akkor a gyerekek csak akcentussal fognak oroszul beszélni, ami hátrányt okoz majd a későbbi boldogulásukban. Mindezek mellett azonban a manysit kisebb falvakban, elszórtan nagyobb városokban is beszélik. A nyelvi helyzetre jellemző, hogy a legidősebb generáció tagjai közt nagyon ritkán találkozhatunk manysi–komi, manysi–hanti kétnyelvű beszélőkkel, akik viszont oroszul nem tudnak. A városokban élő középkorúak jellemzően már az oroszt tartják az általuk leggyakrabban, legkönnyebben beszélt nyelvnek, de annak ellenére, hogy ritkán használják, még jól beszélnek manysiul is. Ez a falvak középkorú lakosságára is igaz, azonban van néhány település, ahol még napi szinten használatos a manysi. Az ifjabb korosztály jellemzően már nem beszéli az ősei anyanyelvét, körükben az orosz egynyelvűség a domináns, azonban az elmúlt években indultak a nyelv fenntartását és népszerűsítését célzó programok.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

11.2. ábra. Szoszva falu. Az 1933-ban alapított település regionális központ, iskola és kórház is található benne. Lakosai soknemzetiségűek, az oroszok és manysik mellett például németek is lakják.
Fotó: Németh Szilvia, Szoszva, 2014
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A manysi hosszú ideig írás nélküli, csupán szóbeliséggel rendelkező nyelv volt. Bár az 1920–30-as években volt kísérlet latin betűs írásrendszer kialakítására, az 1930-as évek végétől az összes többi oroszországi kisebbséggel egyetemben a manysik is cirill írásrendszert használnak. Az évtizedek során a cirill ábécét kiegészítették az oroszból hiányozó manysi hangokat jelölő betűkkel, emellett az írásrendszer jelöli a magánhangzók hosszúságát is. A Lūimā Sēripos (Északi Hajnal) nevű kéthetente megjelenő újság, illetve az iskolai tankönyvek is ezt az írásrendszert használják.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

11.3. ábra. A Lūimā Sēripos című újság egyik számának címlapja. Megfigyelhető a jelenleg használt cirill betűs helyesírás: a magánhangzók hosszúságát a betűk fölötti vízszintes vonal jelöli.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

11.4. ábra. Részlet az 1936-ban megjelent Mahar-uj erьҕ (’Az egér éneke’) című kiadványból. Ebben az időszakban még voltak kísérletek a manysi latin betűs írásmódjának kidolgozására. A nyelvészek által használt latin betűs átírás (melyet a kötetben szereplő példák esetében is alkalmazunk) nem azonos a képen látható, később elvetett latin betűs írásrendszerrel.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az északi manysi nyelvrendszer igen hasonló a magyarhoz annak ellenére, hogy a két nyelv beszélői nem értik meg egymást, de mégis milyen nyelv a magyar legközelebbi rokona? A kötet korábbi fejezeteiben áttekintettük a nyelvhasonlítás módszerét, nézőpontját, így már tudjuk, hogy a rokonságot nem elsősorban azok a vonások bizonyítják, amelyek jelenleg is ugyanolyanok a két nyelvben, hanem amelyek esetében a történeti-összehasonlító módszer segítségével bizonyítható, hogy a közös örökség részét képezik. Ebben a fejezetben azonban egy másik perspektívából tekintünk a manysira: milyen hangzása van, hogyan épül föl a nyelvi rendszer, és ennek alapján könnyebb-e egy magyar anyanyelvűnek megtanulni a manysit, mint egy nem finnugor anyanyelvűnek?
1 Az alfejezet szerzője Németh Szilvia.
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave