Gugán Katalin (főszerk.), Kerezsi Ágnes, Kubínyi Kata (szerk.): Hanti hadak, manysi mesék: kalauz legközelebbi nyelvrokonainkhoz
›
Élet Szibéria nyugati végein
›
13. A hantik története és kapcsolatuk a környezetükkel
›
13.6. Város és erdő
›
13.6.1. A táj és felhasználása

13.6.1. A táj és felhasználása

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A természeti terület, melyet az Ob középső folyása az északi mellékfolyóival, a Pimmel, az Agannal és a Tromagannal alkot, a tajga és az erdős tundra átmeneti övezete. Az alacsonyan fekvő, sík terület miatt túlsúlyban vannak a nagy mocsaras területek (a térség 60%-a), melyek a számos tóval és folyóval (a térség 20%-a) érzékeny hidrológiai egyensúlyt alkotnak. A délről észak felé haladó hóolvadás miatt tavasszal nagy kiterjedésű áradások keletkeznek. Ezt a természeti adottságot a hantik hagyományosan vadászatra, halászatra, rénszarvastenyészetre és bogyószedésre használják. A rénszarvastenyésztés a tajgai réntenyésztésnek azt a módját képviseli, amelyben a rénszarvasokat főleg teherhordásra használják. A vándorló életmódhoz kapcsolódó szókészlet jelentős részét, mint pl. szán, kúp alakú sátor, valamint a rénszarvastartás terminológiáját, a hantik a tőlük északabbra lakó nomád réntartóktól, a nyenyecektől vették át.1
1 Martynova (2001); Головнев (1993); Кулемзин – Лукина (1992).
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave