Az 1980-as évek végén és az 1990-es évek elején már sokkal jobb volt a közlekedés a keleti hantikhoz: megjelentek az utasszállító hajók, motoros hajók, csónakmotorok, lánctalpas terepjárók, valamint az An–2 repülőgépek és helikopterek. Vasútvonalakat raktak le, az állatok által kitaposott ösvényeket útburkolattal látták el, megjelentek az olajipari települések, városok, mint például Nyeftyejuganszk, Szurgut, Nyizsnyevartovszk, Kogalim és mások.

Ugyanakkor a Vah folyó mentén csökkenni kezdett a vahi nyelvjárást beszélők száma Kolek-Jegantól egészen az Urjevi-mellékágig az Ob mentén, beleértve Alekszandrovo környékét is. A Vaszjugan mellett élők teljesen megváltoztatták az életmódjukat, ami semmiben sem különbözik a mai oroszok, tatárok, ukránok és más Szibériába költözött emberek életétől.

A hanti nyelv szurguti nyelvjárása is megszenvedte az elmúlt évtizedeket: senki sem beszéli már a baliki nyelvjárást (Bolsoj, Malij és Szuhoj Balik folyó, a Gnyiloj Agan és a Csöuszkino folyók), a karkatyejevi nyelvjárást (Karkatyejev folyó, Bolsoj és Malij Varjogan), melyek mind a szurguti nyelvjárás részei.

Volt egy dialektus, amelyet azok a szurguti hantik beszéltek, akik az Ob mentén éltek Lokoszovo falutól a Szahal folyóig. Napjainkban már senki sem beszéli azt. Személy szerint kérdeztem végig az olyan családok képviselőit, akik egykor az Ob és annak csatornái mentén éltek: a Puhlenkinékat, Pagiljevékat, Szajgatinékat, Katyeszovékat, Ganzsejevéket. Sajnos egyik családban sem beszélnek már hantiul.

A szurguti hantit már csak a Ljamin, Pim, Tromagan, Agan, Kis-Jugan és Nagy-Jugan mentén élők beszélik. A szurguti nyelvjárást a Gyemjanka, Numto, Pjaku-to és Nadim környékére költözött lakosság beszéli még.

A szalimi nyelvjárásra Lempino faluból még néhányan emlékeznek, de nagyon kevesen. Amint az Ny. I. Tyerjoskin műveiből ismert, a szalimi nyelvjárás átmenetet képez a hanti nyelv keleti, déli és középső-obi nyelvjárásai között.

Nyikolaj Ivanovics Tyerjoskinon kívül a szovjet tudományos akadémián senki sem foglalkozott a hanti nyelv keleti nyelvjárásaival. A Hanti–Manysi Autonóm Körzet minden szellemi, személyi és pénzügyi forrását az irodalmi hanti nyelv megalkotására fordították, először a középső-obi nyelvet véve alapul, majd a kazimi nyelvjárás alapján, anélkül hogy figyelembe vették volna a hanti nyelv többi nyelvjárásának és dialektusának kutatását. Az a néhány iskolai tankönyv, mely az 1950-es évek végén megjelent, nem szolgálhatott tudományos kutatás alapjául. Honti László tudományos munkái az 1970-es évek közepéről nem voltak hozzáférhetők az idegen nyelveket nem beszélő helybéli közönség számára.

Az 1990-es évek elején ilyen állapotban találta Csepregi Márta a hanti nyelv szurguti dialektusát. A hantik, különösen Ivan Sztyepanovics Szopocsin családja, segített neki ennek a kiejtésben és nyelvtani formákban egyaránt nehéz nyelvnek az elsajátításában.

A szurguti terepmunkák után visszatérve Magyarországra, Mártának meg kellett fejtenie és le kellett fordítania a gyűjtött nyelvi anyagot. Olyan segítőkre akadt a szurguti hantik között, akik jól beszélték a szurguti nyelvjárást, de annak írott változatát nem ismerték. A közös munka eredményeképpen lehetővé vált tankönyvek, szótárak, kézikönyvek, szépirodalmi művek írása ezen a nyelvjáráson. Az Orosz Föderáció határain kívül egy egész iskola jelent meg a hanti nyelv szurguti dialektusának tudományos kutatására.

Az északnyugati nyelvjárások, különösen a kazimi nyelvjárás helyzete is katasztrofális: az utolsó előtti, ha nem az utolsó olyan hantik élnek napjainkban, akik még beszélik az északnyugati nyelvjárásokat. A Hanti–Manysi Autonóm Körzet – Jugra kormánya több évtizede a kazimi nyelvjárás újjáélesztésére törekszik, téve azt a hanti nyelv egészének zászlaja alatt, de az eredmény gyakorlatilag csaknem a nullával egyenlő. Véleményem szerint ahhoz, hogy a nyelv újjáélesztési programja sikeres legyen, meg kell változtatni az újjáélesztés módszereit, beleértve a kazimi nyelvjárásét is, és át kell venni más országoktól a nyelv újjáélesztése terén szerzett pozitív tapasztalataikat. Csak azt nem értem, hogyan lehet egy irodalmi nyelvet egyik napról a másikra létrehozni anélkül, hogy figyelembe vennének számos nyelvi tényezőt, beleértve a szorosan összefüggő nyelvjárásokat. Nem értem, hogyan lehet figyelmen kívül hagyni a saját dialektusukat beszélő emberek bármely csoportjának nyelvét, akiket ezáltal megfosztanak az írott nyelv megtanulásának lehetőségétől, ahogyan ez a szurguti dialektus esetében is történik.

A szurguti nyelvjárást beszélő hantik, felnőttek és gyerekek egyaránt, a Hanti–Manysi Autonóm Körzetben hatalmas területen szétszórva élnek: laknak a Szurguti, Nyeftyejuganszki, Nyizsnyevartovszki, Belojarszki járásban; a Jamal–Nyenyec Autonóm Körzet területén: a Nadim folyó mentén és a Pjaku-tó vidékén, de élnek a Tyumenyi területen is az Uvati járásban. A szurguti hantik, különösen a gyerekek az olyan településeken, mint Russzkinszkaja, Ugut, Ljamina, Tromagan, Muravlenko, Uvat, a saját nyelvjárásukon próbálnak írni, de nem sok sikerrel. Megpróbáltak például létrehozni egy „Tromagani Csillagocskák” című iskolai újságot, sőt még egy azonos nevű gyermeklapot is, sikertelenül. Ennek több oka is van. Megemlítek néhányat. Először is a hanti nyelvtanárok nem kapnak elméleti felkészítést a szurguti dialektusból. Az oktatásért felelős hivatalos személyek ezt fölöslegesnek tartják. Szerintük a hanti nyelvtanároknak elég, ha a kazimi nyelvjárás nyelvtanát ismerik. Noha a szurguti és a kazimi rokon nyelvjárások, a gyakorlatban teljesen különböző, önálló nyelvek, amelyeknek saját fonetikájuk, nyelvtani felépítésük, saját szókészletük van. És még ráadásul a hanti származású bürokraták is azt a nézetet vallják, hogy elsősorban a kazimi nyelvjárást kell megmenteni, mert feledésbe merül. A szurguti nyelvjárás pedig manapság még él. Sok felnőtt és gyerek beszél rajta Nyugat-Szibériában.

Mindezek a fentebb felsorolt problémák ismertek voltak Csepregi Márta előtt attól kezdve, hogy a szurguti hantik földjére lépett. Nemcsak a szurguti dialektus tanulmányozásában végzett felbecsülhetetlen munkát, hanem a szurguti hanti nyelv tudományos iskolájának létrehozásában is. Óriási köszönet jár ezért neki.