15.3. A falvak lakói 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Bár a falusi hantiknak mint társadalmi rétegnek a kialakulása nem túl távoli múltba nyúlik vissza (ez az időszak körülbelül ötven év), napjainkban mégis a teljes hanti népesség többségét ők teszik ki. A statisztikai adatok szerint jelenleg az északi kis népek lakosságának 65%-a él falvakban.1

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az első nemzetiségi falvak megjelenése északon az 1960-as évekre tehető, amikor elkezdődött a Tyumenyi terület és egész Északnyugat-Szibéria intenzív iparosítása, megindult a kőolaj-kitermelés. A nemzetiségi falvak az esetek nagy többségében mesterségesen jöttek létre, mégpedig úgy, hogy elkezdték a 60-as években idetelepíteni azokat a tajgai családokat, amelyeknek a földje a kőolajmezőkön terült el, s így zavarta a kitermelést. Az erdei szálláshelyeket gazdaságtalannak, nem rentábilisnak nyilvánították, és a családok néhány napot, esetleg hetet kaptak a terület elhagyására. Amit tudtak, magukkal vihettek, de a munkaeszközeik, esetleg a rénszarvasaik és egész életmódjuk az erdőben maradt.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Akik beköltöztek a falvakba, házat kaptak, de ezeket a falvakat sajnos úgy építették, hogy nem vették figyelembe azoknak az embereknek a lelkivilágát és életmódjuk sajátosságait, akiket idetelepítettek. Egy tajgában élő hanti számára, még akkor is, ha egy szűk sátorban esetleg többen élnek, megvan a számára szükséges élettér, hiszen a sátorban, illetve a házban mindennek szigorúan meghatározott rendje van, s mindenki tudja a maga helyét és szerepét ebben. A házban amúgy is csak életük elenyésző hányadát töltik, a többit a szabadban, az erdőben vagy a folyóparton élik. A falvakba telepített hantikat megfosztották ettől a tértől. A házakba ugyan bevezették a villanyt és a távfűtést, de kiparcellázták a körülöttük lévő földet. A házakat egymáshoz közel építették, alig hagyva udvarnyi helyet. Azt, hogy a végeláthatatlan tajgában miért csak ilyen falat földet adtak az embereknek, ki tudja? Ez már a szabad életmódhoz és a természettel együtt éléshez szokott hanti embert eleve depresszióssá tette. Beköltöztek a hantik a szoba-konyhás házakba, kint az udvarban volt a kamra és az árnyékszék. De nem volt hova tenniük a rénszarvasaikat, kutyáikat, 4-5 szánjukat, csapdáikat, varsáikat és mindazt a rengeteg holmit, amire egy tajgai vadásznak a sikeres vadászathoz szüksége van. Ezért a rénszarvasokat fokozatosan levágták vagy eladták, eszközeik nagy részét pedig hagyták tönkremenni. 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ugyanakkor az őslakosok alkalmazkodásának jó példája, hogy a hantik és a manysik az orosz típusú házaikhoz tartozó apró kertjeikben elkezdtek kis üvegházakat építeni, virágoskerteket kialakítani. Ezekben az üvegházakban elsősorban krumplit, uborkát termesztenek a hanti asszonyok. Az asszonyok kapcsán hangsúlyozni szeretném, hogy az őslakos asszonyok általában sokkal jobban képesek alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez. Lényegesen kevesebb közöttük az alkoholista, és alkalmas férfiak hiányában még a szakrális feladatok egy részét is felvállalják. 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A radikális életmódváltozás miatt idegessé, depresszióssá vált férfiak, akik azelőtt évtizedeken át békésen megfértek egymással, a faluban rövid idő alatt gyűlölködni, veszekedni kezdenek. Rendszeressé válnak a késelések, halálos kimenetelű verekedések. Ehhez kapcsolódnak még a hantik és más nemzetiségű lakosok közötti állandó viszálykodások. 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A falvak élén általában orosz és ukrán vezetők állnak, akik – tisztelet a kivételnek – nem szeretnek itt élni, s csak abban bíznak, hogy mihamarabb visszatérhetnek a sajátjaik közé. A tapasztalat szerint máig jellemző, hogy a többségi társadalom képviselői nem szeretik a hantikat, nem értik a problémáikat, csak azt látják, hogy mások, mint ők, s ez nem tetszik nekik. Saját logikájuk alapján orosz iskolákat építenek az őslakosoknak, városi ruhába bújtatják őket, s ellátják a házaikat gyári bútorral. A hantik a többi kis északi néphez hasonlóan az oroszokkal kliens–patrónus viszonyban vannak, melyben hagyományosan az őslakosok képviselik a gyengébbik felet, akikre a többségi társadalom nagy része mint primitív, buta, lusta emberekre tekint, akiket az orosz civilizáció emelt ki az elmaradottságból.
 
Munkanélküliség

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A nemzetiségi falvakat leginkább sújtó problémák közé tartozik a munkanélküliség. Az 1990-es évekig a Hanti–Manysi Autonóm Körzetben tizenkét halászati szövetkezet, két réntartó szovhoz, négy prémfelvásárló szövetkezet és állatfarm, három halgazdaság és három halfeldolgozó üzem működött, melyekben elsősorban a falvakban élő hantik, manysik és nyenyecek dolgoztak.2 Tudjuk, hogy már ezek a szocialista időszakban bevezetett átalakítások szétzúzták a hantik történelmileg kialakult szociálökonómiai struktúráját, de mégis egyfajta szociális hálót, létbiztonságot nyújtottak az erdőben és a falvakban élő őslakóknak, hiszen a faluban élőknek munkát, a szálláshelyen élőknek felvásárlási lehetőséget biztosítottak. Ezeknek a kolhozoknak, szovhozoknak, szövetkezeteknek a többsége az 1990-es években bekövetkezett társadalmi átalakulások következtében megszűnt vagy részvénytársasággá alakult. Önkormányzati tulajdonban lévő vagy nagycsaládi vállalkozások lettek belőlük, melyek a gazdaságosság határán működnek, vagy veszteségesek. Mindez a munkahelyek számának hirtelen csökkenéséhez, az őslakosok közötti munkanélküliség megnövekedéséhez vezetett. A munkanélküliség mára olyan nagy arányokat öltött, hogy az őslakosok egyik legsúlyosabb társadalmi problémájává vált. Különösen a falvakban élőket sújtja, ahol megszűntek a kolhozok és szövetkezetek, az emberek az utcára kerültek, alkalmi munkából, segélyekből vagy abból élnek, amit a természet ad nekik, és már felnőtt egy olyan nemzedék, amely nem látta a szüleit rendszeresen dolgozni. Ez a folyamat az 1990-es évektől folyamatosan erősödik. Vannak falvak, ahol gyakorlatilag a teljes felnőtt lakosság munkanélküli.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Különösen ijesztő adat, hogy a falvakban élő fiatalok között 2011-ben 46% volt a munkanélküliek aránya.3 A falvakban kialakult kritikus helyzet következtében a lakosság egy része, különösen az energikusabb, tehetségesebb fiatalok, a nagyobb településekre, városokba költöznek. Ezáltal a falvak elöregednek, és megszűnik az a kisszámú terület is, ahol az alacsony lélekszámú északi népek még viszonylag kompakt módon együtt élhetnek.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A hagyományos gazdasági tevékenységekkel foglalkozók számának drasztikus csökkenése, valamint a munkanélküliség mellett az őslakosok lumpenesedése is megfigyelhető ezekben a falvakban. Ha kapnak is munkát, az rosszul fizetett, szakértelmet nem kívánó, az oroszok által lenézett fizikai munka. A férfiak rakodómunkásként, fűtőként, alkalmi munkásként dolgoznak, az asszonyok takarítók. Ez a deklasszálódás számos új problémát hoz magával, mint például az alkoholizmus vagy az erőszakos cselekedetek elszaporodása.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Szomorú paradoxon, hogy az intenzíven fejlődő olaj- és gázipar sem ad munkát a helybélieknek. Hiába születnek megállapodások arról, hogy a hatalmas iparvállalatok vállalják az őslakosok foglalkoztatását, ez csak a papíron létezik. Az őslakosok arra panaszkodnak, hogy az iparvállalatok által felajánlott átképzésen nem tudnak részt venni, mert a tanfolyamok ugyan ingyenesek nekik, de csak a tanfolyam. A hetekig, hónapokig tartó képzés alatt lakniuk kell valahol, enniük kell, amit nem fizet a vállalat, ők meg nem tudják a városi megélhetést megfizetni, nincsenek tartalékaik. A nagyvállalatok az őslakosok alacsony felkészültségére, fegyelmezetlenségére, alapvető viselkedési problémákra és a munkanormák be nem tartására panaszkodnak.
 
A nők

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Érdemes külön szólni a nők helyzetéről. A hagyományos hanti, manysi vagy nyenyec társadalomban a nők vezették a háztartást, és a gyerekek nevelésével foglalkoztak. A szovjet időszakban a munkaképes nők gyakorlatilag mindannyian dolgoztak, takarítóként, mosogatóként stb. Egy részük továbbtanult, orvos, tanár lett belőlük. A férfiakhoz képest a tanult őslakos nők aránya már abban az időben magasabb volt. Ma sincs másképp. Az őslakos férfiak többsége 6-7 osztályt végzett, a nők 8-9 osztályt.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

15.4. ábra. Muzsi falu hanti származású muzeológusai
Fotó: Kerezsi Ágnes, Muzsi, 2006
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A nők ezáltal könnyebben kapnak munkát, jobban teljesítenek, összességében sikeresebbek a munkaerőpiacon, mint férfi társaik. Kevés olyan hely van a világon, ahol a társadalomban a férfiak vannak többségben, és nagy a nőhiány. Az északi kis népek, így a hantik között ez meglévő jelenség. Nemcsak az az oka, hogy a fiatal lányok képzettebbek, hamarabb kapnak munkát a lakóhelyüktől távolabb is, nemcsak az, hogy rugalmasabban tudnak alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez, de az is, hogy sokan közülük más nemzetiségbe tartozókkal kötnek házasságot. Sokkal hamarabb találnak maguknak élettársat, férjet egy másik kultúrából, mint fordítva. Az őslakos férfiak között sokkal kevesebb a más kultúrából származó nőkkel kötött házasságok száma.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Megfigyeléseim alapján a falvakban felbomlott a hagyományos nemek szerinti munkamegosztás. Bizonyos határok elmosódtak, eltolódtak, és nem veszik olyan szigorúan, hogy mi a férfiak és mi a nők feladata. Az embernek sokszor az az érzése, hogy az asszonyok feladatai kitágultak, megsokszorozódtak a falvakban élő hantiknál. Ők adják át a gyerekeknek az anyanyelvet, a régi hagyományokat, őrzik a népszokásokat, küzdenek deklasszálódott férjükkel, miközben dolgoznak, pénzt keresnek, hogy meg tudjon élni a család.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Durván fogalmazva a nők viszik a hátukon az egész családot. Állásuk van, pénzt keresnek, mellette ugyanúgy elvégzik a háztartással és gyerekneveléssel kapcsolatos feladatokat, és a hagyományokat szigorúbban ápolják, követik, mint a sok esetben talajvesztett férfiak.
 
Szociális helyzet

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A tajgában élő hanti család a legkisebbtől a legöregebbig együtt marad, és a kisgyerekekről ugyanúgy gondoskodik, mint a magatehetetlen öregekről. Ott nem válik magányossá, ha megöregszik valaki. 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A faluba telepítés során azonban szétszakadnak a családok, nem mindenki költözik ugyanabba a faluba, a fiatalok más vidékre mennek szerencsét próbálni, vagy eloroszosodva beköltöznek a nagyobb falvakba, városokba, s szüleiket csak ritkán látogatják. Senki nem gondoskodik róluk. Nagyon sok egyedül élő, nyomorgó öreget és csaknem mindent nélkülöző hanti családot láttam mind a keleti hanti, mind az északi hanti falvakban. 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A vegyes lakosságú falvakban az őslakosok általában a falu szélén, a többiektől kicsit elkülönülve élnek, amire hivatalosan azt a magyarázatot kaptam, hogy így közelebb vannak a természethez. Még ha ez igaz is, azt sem szabad elfelejtenünk, hogy a többségi társadalom képviselői nem szívesen élnek közvetlen szomszédságban az őslakosokkal, akiket máig lenéznek, és idegenkednek tőlük.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Természetesen látni olyan őslakos családokat is, akik teljesen eloroszosodtak, nem tudnak, és nem akarnak anyanyelvükön beszélni, viszont jobban beilleszkednek a falvak életébe, mint a többiek. Különösen igaz ez a falun született gyerekek esetében, akik már nem ismerik a hantik régi életmódját, szokásait, kultúráját, sőt nyelvét sem. Az orosz gyerekekkel együtt járva iskolába nem is akarnak különbözni tőlük. Nem akarnak a nagymamával hantiul beszélni, nem hajlandók felvenni a hagyományos ruhákat, nem kíváncsiak a hanti mesékre, énekekre. Ez egy túlélési stratégia számukra. 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Mivel az obi-ugor identitás döntően nem kívánt és megváltoztathatatlan jellemvonásokkal jár, s emiatt az őslakosok alacsonyabb rendűnek számítanak, ezt az antropológusok „stigmatizált identitásnak” nevezik, melynek gyakori következménye az identitás titkolása, a saját kultúra elvetése, az anyanyelvtől való elfordulás. A szülők is támogatják a gyermekek kizárólag orosz nyelvű tanítását, remélve, hogy jobban boldogulnak a többségi társadalomban.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A problémák sorát tehát kiegészíthetjük a nyelv- és kultúravesztés kérdésével is. Annak ellenére, hogy a Jamal–Nyenyec Autonóm Körzetben 2010 óta törvény biztosítja az őslakos népek nyelvhasználatát, a gyakorlatban ez alig jelentkezik. Sem vásárolni, sem hivatalos ügyet intézni nem tudnak az anyanyelvükön, mely ezáltal visszaszorul a családi érintkezés szintjére. 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A falusi házakban előforduló hanti tárgyak száma viszonylag kevés, és sok esetben már elvesztették eredeti funkciójukat, inkább lakásdíszként vagy a berendezés kiegészítőjeként funkcionálnak. Tapasztalataim szerint inkább a nők tárgyai, nyírkéreg edények, női kézimunkazacskók, a ruhadarabok azok, amelyeket még eredeti funkciójukban használnak. Itt ismét szeretném felhívni a figyelmet a nők szerepére. Ők azok, akik berendezik a házat, hanti módon helyezik el a szekrényekben a ruhákat, elkülönítve a férfi, női és gyerekholmikat, amelyeket szigorúan külön is mosnak. Hanti tárgyakat használnak a varráshoz, tároláshoz, mert praktikusabbnak, jobbnak tartják azokat az ipari termékeknél. Egy Muzsiban élő asszony elmesélte, hogy ő nem porszívózik, nem töröl port, csak vízzel mos fel, és nedves ruhával törli át a bútorokat, mert a por felfelé száll. A szekrényekben pedig a felső polcon ott vannak a saját és családjuk segítő szellemei, akiket nem érhet koszos por.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ezeket a segítőszellem-figurákat időről időre előveszik, megvendégelik őket, és a segítségüket kérik. A segítő szellemeket nemzetségük szent ligeteiből, erdőben élő családtagjaik szent ládáiból, szent szánjairól kapják, és általában az eredeti szakrális tárgy valamilyen tartozékát, részét képezik. Szinte kivétel nélkül minden falusi házban megtalálható egy vagy több segítőszellem-figura. Hisznek benne, hogy ezek a tárgyak láthatatlan szálakkal kapcsolódnak az eredeti, tajgában maradt szakrális tárgyakhoz, tehát ugyanolyan tulajdonságokkal, ugyanolyan erővel rendelkeznek, és az új környezetben, az új házakban, lakásokban is segítő szellemként működnek tovább. Ha nincs a családban férfi, a nők végzik el a szertartásokat. 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A falusi hanti asszonyok, a legidősebbek kivételével, hétköznap, munkába menet általában városi viseletet hordanak. Egyrészt óvják a rénszarvasprém bundákat, csizmákat a bepiszkolódástól, másrészt, mivel gyakran soknemzetiségű falvakban élnek, nem szívesen hívják fel magukra a figyelmet nemzeti viseletükkel. Egy középkorú hanti asszony mesélte, hogy amikor egy vegyes lakosságú, nagyobb településre került dolgozni, nagyon nehéz volt megtanulnia, hogy mi a többség számára elfogadott ízléses színkombináció az öltözködésben. Ő, ahogy otthon megszokta, ösztönösen az élénk színeket, azok variálását kereste a gyári termékekben is. Csak évek alatt szokott hozzá a pasztellszínekből összeállított ruházat viseléséhez. A szíve mélyén máig szívesebben hord élénk színösszeállításokat, de ezt csak otthon, hanti öltözékben teheti meg.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

15.5. ábra. Tajsin hanti fejedelem utolsó leszármazottai
Fotó: Kerezsi Ágnes, Gornoknyjazsevszk, 2006
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A falusi hantik általában hosszú utazás idején öltöznek népviseletbe, ha például meglátogatják szálláshelyen élő rokonaikat, vagy ha télen vadászni, horgászni mennek. Nagyobb ünnepek alkalmával, például a réntartók napján, tavasszal a varjú ünnepén, vagy olyan fesztiválok idején, amelyen hantik is szerepelnek, szintén hagyományos viseletbe öltöznek. A népviselet ilyen alkalmakkor inkább az ünneplő ruhát helyettesíti számukra.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az 1990-es évektől kezdődően mind falun, mind a városokban a népviseletnek egy új szerepe figyelhető meg, mégpedig annak nemzeti identitást hangsúlyozó funkciója. A nagy, központilag megrendezett, többnemzetiségű fesztiválok, szertartások idején, vagy nemzetközi konferenciákon, állami rendezvényeken a hantik és manysik népviseletbe öltöznek, ezzel is demonstrálva etnikai hovatartozásukat. Náluk is megfigyelhető az az alapvető emberi tulajdonság, hogy az etnikai, nyelvi, kulturális vagy egyéni identitásukat a ruházatukon keresztül fejezik ki. Ez a legkézenfekvőbb, a legősibb és az egyik legnyilvánvalóbb módja az etnikai önazonosság kifejezésének.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Napjainkban a hagyományos szertartások és népszokások részlegesen elvesztették azt a hagyományos szerepüket, mellyel a világ felépítését mutatták be az esemény résztvevőinek. Inkább a hantik és manysik mai életének folklorizált díszítőelemeivé váltak. Régen egy áldozati szertartás intim körben, a család vagy a nemzetség tagjainak a részvételével került megrendezésre. Ma sokkal inkább látványos bemutatót csinálnak belőle, melyen több száz néző, akár a televízió is jelen lehet. Az északi népek életében ez teljesen új jelenség.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Átalakult és új szerepet kapott az obi-ugorok medveünnepe is. Az ünnep a 20. században az évtizedeken át titokban tartott szertartások közé tartozott. Az 1980-as évek végétől ezt az ünnepet ott is újjáélesztették, ahol korábban nem is volt elterjedve, vagy a 20. század végére már teljesen feledésbe merült. Fogalmazhatunk úgy is, hogy a medveünnep az etnikai szimbólumok szintjére emelkedett, az obi-ugor identitás jelképévé vált. A régi medveünnephez képest azonban sokat változott ez az ünnep is. A medveünnep menete leegyszerűsödött, az előadott énekek száma csökkent. Különösen igaz ez az olyan helyeken, ahol meghívott, fizetett énekesek végzik a medveünnepi szertartásokat, mert a helyi közösség már nem rendelkezik saját, az énekeket jól ismerő tagokkal. Az 1990-es évektől a medveünnep megrendezését, az elhangzott énekek értelmezését, tanítását, orosz nyelvre való lefordítását a hanti és manysi nép értelmiségi képviselői vették át, akik nemzeti kulturális központokba tömörülve, a Jugra Megmentése Szervezet támogatását élvezve végzik munkájukat.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az obi-ugorok, ahogy a más hasonló helyzetben lévő kis északi népek is, döntően függenek az „interetnikus közvetítőktől”, azoktól a képzett őslakosoktól, akik a tágabb társadalomban tudják képviselni az érdekeiket, illetve össze tudják hangolni az őslakosok igényeit a hatósági elvárásokkal. Ez nemcsak a politikai alkuk sikerességét növeli, hanem az őslakos elit önbecsülését is. Ilyen személyek fokozatosan termelődtek ki az obi-ugor őslakosok köréből, és többségükben eredetileg falun éltek. Ezeket a közvetítőket a hantik és manysik választották ki saját soraikból, és köztük kezdettől fogva többségben voltak a tanult emberek. Mára az őslakosok vezetői, akiknek többsége, ahogy már említettem, fiatalon a nemzetiségi falvakban élt, már tisztában vannak népük érdekeivel és jogaival, készek és képesek is kiállni értük és felvenni a harcot az olajcégekkel, az állami szervekkel és a hivatalnoki apparátussal egyaránt.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az utóbbi pár évtizedben megjelent a humán értelmiségi réteg is az őslakosok között. Saját kultúrájuk, saját hagyományaik kutatásával foglalkozva jelentős lépéseket tesznek azok megőrzéséért. 
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave