Gugán Katalin (főszerk.), Kerezsi Ágnes, Kubínyi Kata (szerk.): Hanti hadak, manysi mesék: kalauz legközelebbi nyelvrokonainkhoz
›
Élet Szibéria nyugati végein
›
15. A tajgán innen és túl: hagyományok és változások a hanti emberek életében napjainkban
›
15.1. Az alapprobléma

15.1. Az alapprobléma

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A hagyományok és változások viszonyának vizsgálata a jelenkorkutatás egyik alapkérdése, nemcsak a néprajztudományban, de a szociológiában, nyelvészetben, antropológiában vagy művelődéstörténetben is. Egyre többen foglalkoznak nemcsak Nyugat-Európában, de hazánkban is a kortárs jelenségek kortárs értelmű tanulmányozásával. E mögött a törekvés mögött a korszak nagy társadalmi, politikai átalakulásai, a modernizáció hatásai állnak. Ezek az utóbbi évtizedben megfigyelhető nagy politikai, társadalmi és kulturális átalakulások nemcsak Európát, hanem a világ számos más részét is érintették, többek között Szibéria őslakóit, köztük a hantikat is, akiknek a tanulmányozásával évek óta foglalkozom.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Északnyugat-Szibéria gazdasága a 20. század közepéig három alaptevékenységre épült, a halászatra, a vadászatra és az erdőgazdálkodásra. A 20. század második felében megindult a terület egyre erőteljesebbé váló iparosítása, a kőolaj- és gázkitermelés, ami viszont negatívan hatott a hagyományos gazdasági tevékenységekre.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A 1980-as, 1990-es évektől egyre intenzívebbé váló kőolaj- és gázkitermelés komoly ökológiai problémákhoz vezetett az egész Tyumenyi területen, beleértve az obi-ugor népek által lakott térséget is. Az iparosítás kezdeteitől folyamatosan csökkenő tendenciát mutat a hagyományos környezetgazdálkodás által birtokba vehető földterület nagysága. Az évtizedek során több millió hektár rénszarvaslegelő semmisült meg, és a harminc évvel ezelőtti arányokhoz képest 3,3-szor kevesebb a rénszarvasok száma a Hanti–Manysi Autonóm Körzetben. A vizek szennyezettsége miatt több halfaj a pusztulás szélére került, és a 21. század elején 20%-kal kevesebb a halászzsákmány, mint az 1960-as években volt.1 A vadállatok természetes vándorlási útvonalai súlyos sérüléseket szenvedtek, a vadállomány nagy része elpusztult. A vadászat egyes adatok szerint napjainkra elveszítette piaci jelentőségét.2 Míg a coboly, hermelin már a 19. század végére gyakorlatilag kipusztult, addig mára ez a mókusállományt fenyegeti. Egyes adatok szerint a 17. századhoz képest a 20. századra Nyugat-Szibériában az elejtett mókusok száma nyolc-tízszeresére emelkedett.3

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Környezeti szempontból legkedvezőtlenebb helyzetben a Szurguti, a Nyeftyejuganszki és a Nyizsnyevartovszki járás van, ahol az őslakosok birtokában lévő földterületek 67,6%-a ökológiailag kritikus zónába tartozik.4 Hazánkban kevésbé ismert tény, hogy a Hanti–Manysi Autonóm Körzet egyes területein, pl. a Szurguti járásban, ahol magam is többször több hetet töltöttem, a kőolaj-kitermelés mielőbbi beindítása érdekében, az olajréteg gyorsabb elérése céljából az 1980-as, 1990-es években föld alatti atomrobbantásokat végeztek. Ennek következtében, az 1999-es adatok alapján, a légkör radioaktivitása a normális 10-15-szörösére, helyenként 30-szorosára emelkedett.5

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A Hanti–Manysi Autonóm Körzetet, ahol az obi-ugorok élnek, ökológiai szempontból öt zónára lehet bontani. Katasztrofális helyzetűek azok a területek, amelyek visszafordíthatatlan környezeti károkat szenvedtek. Ez az állapot a körzet földterületének 1-2%-át sújtja. Kríziszónához tartozik a vidék 10%-a, kritikus állapotban lévő értékelést kapott a körzet földterületének 40-45%-a, feszült az ökológiai helyzet a földek 30%-án, és csak 5-10%-ról mondható el, hogy itt az ökológiai helyzet kielégítő.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Bár az adatok csaknem húszévesek, a helyzet nem sokat változott azóta sem, bár számos rendelet szabályozza a hatalmas iparvállalatok tevékenységét. Jelen pillanatban is folytatódik az új gáz- és olajlelőhelyek intenzív kutatása és kitermelése, ami még tovább csökkenti a hagyományos természetgazdálkodásra alkalmas területek nagyságát, szennyezi a folyókat, elvágja az állatok vonulási útvonalát, egyre lehetetlenebbé teszi a hagyományos életvitelt.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A Tyumenyi terület globális átalakulása kikerülhetetlen problémahalmazt hozott magával, mely befolyásolja az őslakosok életének alapvető társadalmi és gazdasági alapjait, de kihat a mindennapi életükre, kultúrájukra, szokásaikra és erkölcseikre is. Megvizsgálva a Tyumenyi terület két autonóm körzetében, a Hanti–Manysi Autonóm Körzetben és a Jamal–Nyenyec Autonóm Körzetben élő hanti emberek életmódját, megállapítható, hogy a 20–21. század fordulóján élő hantikat, akár a többi őslakos népet is, feltételesen három nagy csoportra lehet osztani. 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A szálláshelyeken élők, a hagyományos gazdálkodást folytatók, nyelvüket és kultúrájuk alapvonásait nagy vonalaiban megőrző emberek alkotják az első csoportot. Számuk egyre fogy. Az 1980-as években az obi-ugorok 14%-a folytatott hagyományos gazdálkodást, ami a 2000-es évekre még tovább csökkent.6 A 2012-es adatok alapján a Jamal–Nyenyec Autonóm Körzetben található Suriskari járásban az erdőben élő őslakosok mindössze 9,7%-a foglalkozott hagyományos gazdasági tevékenységgel, a falvakban élőknek pedig csak 11,5%-a.7

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A második csoportba sorolhatók a falvakban élő hantik, akik részlegesen felhagytak ősi életformájukkal, de többségük, ha más rendszerben is, továbbra is vadászatból és halászatból él. Ők alkotják a hantik többségét. Az idősek még jól beszélik anyanyelvüket, a fiatalabb nemzedékeknél elkezdődött a nyelvváltás folyamata.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A harmadik csoportba azokat a hantikat sorolhatjuk, akik életmódjuk tekintetében alig különböznek a többségi társadalom más tagjaitól. Elsősorban városokban vagy nagyobb településeken élnek, és nagy részük nyelvi és kulturális tekintetben is jelentősen asszimilálódott. A második és a harmadik csoport tagjainál gyakori a más népek képviselőivel kötött vegyes házasság, különösen a nők körében. Utódaik köztes helyet foglalnak el az őslakók és az oroszok között, általában jobban tudnak alkalmazkodni a többségi társadalom elvárásaihoz, ugyanakkor az őslakosok bizalmát is élvezik. 
1 Haknazarov, 2003: 31.
2 Haramzin – Hajrullina (1998).
3 Pika, 1988: 139.
4 Haknazarov, 2003: 83l
5 Haknazarov, 2003: 91.
6 Popkov, 2000: 130.
7 Tyiskov, 2016: 77.
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave