4.5.3.2. Akkor tehát a magyarban a p-ből f lett?

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ezt így számos oknál fogva nem mondhatjuk ki. Olyan mértékű leegyszerűsítés volna, amely az összehasonlító nyelvészet módszereitől teljesen idegen. Ahhoz ugyanis, hogy egy hangváltozást meghatározzunk, ismerni kell a változásban érintett hang hangtani jellemzőit, helyzetét és környezetét, a kivételeket, valamint azt is, hogy a változás mely nyelvtörténeti korban volt jellemző.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Egyrészt minden eddigi példa szókezdő p- hangra vonatkozott, és a valaha p- kezdetű uráli eredetű szavaink túlnyomó többségére igaz is, hogy f- kezdetű lett. Azonban még az uráli, finnugor és ugor eredetű szavaink körében sem lett minden egyes esetben f- hang a folytatása. Ilyen kivétel például a magyar bőr szó, amelynek hanti, nyenyec és kojbál1 megfelelői mind p- kezdetűek.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Másrészt más pozícióban, például szó belseji helyzetben nem feltétlenül ugyanolyan változások mennek végbe, mint szókezdeten. Pl. a finn kepeä ’könnyű’ szó magyar megfelelője a kevés, és a sovány szavunkban is p-re vezethető vissza a szó belseji v hang, valamint más példák is arra vallanak, hogy ebben a pozícióban a p hang v-vé vált.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Harmadrészt az sem mindegy, hogy hosszú vagy rövid p állt szó belseji helyzetben. Például a magyar ipa, apa, após szavak szó belseji p hangja rokon nyelvek megfelelései alapján hosszú pp-re vezethető vissza. Ez az oka annak, hogy nem -v- fejleményei vannak, mint a fenti példákban. Ugyanez mondható el a csupor, epe, eper, lep- szavak p-jéről is.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Mint mondtuk, általában befolyásolja a hangváltozásokat az is, hogy milyen hangok állnak az érintett hang előtt és után, azaz milyen a hang környezete. Ezt a pozíció bizonyos fokig már önmagában meghatározza (hiszen pl. a szókezdő p- előtt semmi nem állhat, mögötte meg csak magánhangzó), de vannak hangváltozások, amelyeknek még ennél is szigorúbbak a környezeti feltételei, lásd pl. a fejezet elején említett k- > h- változást (käsi ~ kéz, de: kala ~ hal). Végezetül azt is hozzá kell tenni, hogy az egyes hangváltozások időszakos folyamatok: bizonyos korszakban végbemennek a szókészlet érintett részének csaknem egészén, de szó sincs arról, hogy örök időkig működnének. Gondoljunk csak bele, hogy mindvégig uráli vagy finnugor eredetű szavainkról volt szó – és ma mennyi p- kezdetű szó van a magyarban! 
1 Ez a déli szamojéd nyelvek közé tartozó kamassz nyelv egyik nyelvjárása.
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave