Gugán Katalin (főszerk.), Kerezsi Ágnes, Kubínyi Kata (szerk.): Hanti hadak, manysi mesék: kalauz legközelebbi nyelvrokonainkhoz
›
Mi fán terem a nyelvrokon?
›
2. Az ősök nyelve, a nyelvek őse
›
2.1. Mi vala kezdetben?

2.1. Mi vala kezdetben?

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

„Réges-régen élt egy Wurruri nevű öregasszony keleten, aki egy hosszú pálcával a kezében járkált, és ezzel eloltotta azokat a tüzeket, amelyek mellett mások aludtak. Végül aztán nagy sokára Wurruri meghalt. Roppantul örülvén ennek, mindenfelé üzeneteket küldtek a haláláról, és férfiak, nők és gyerekek érkeztek, de nem ám azért, hogy sirassák, hanem hogy közösen örülhessenek. A raminjerik voltak az elsők, akik nekiestek a hullának, elkezdték enni a húsát, és egyből érthetően kezdtek beszélni. A többi keletebbi törzs később érkezett, ők a zsigerek tartalmát fogyasztották el, és ettől egy másik, kicsit különböző nyelvet kezdtek el beszélni. Az északi törzsek érkeztek utoljára, ők megették a beleket, meg mindent, ami maradt, és ettől azonnal egy harmadik, a raminjerikétól még inkább különböző nyelven kezdtek szólni.”1
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Számtalan mítosz próbálja megválaszolni a kérdést, miért beszélnek különböző nyelveket az emberek, de talán egy sincs közülük, amely ennyire hátborzongató lenne, mint egy dél-ausztráliai őshonos nép, a raminjeri törzs fent idézett története. Az azonban gyakori motívum, hogy a mítoszok eredeti állapotként egy olyan aranykort ábrázolnak, melyben az emberiség egy nyelvet beszélve, békében élt, és a nyelvek sokféleségének kialakulása – ehhez képest legalábbis – újabb jelenség. Szintén visszatérő mozzanat, hogy ezeknek a különböző nyelveknek a keletkezése isteni közbeavatkozás (ezen belül pedig többször isteni büntetés) eredménye. Érdekes megfigyelés az is, hogy a nyelvek sokféleségének kérdése hangsúlyosabban jelenik meg a különböző mitológiákban, mint magának a nyelvnek az eredete, amely viszont általában mint isteni adomány tűnik fel.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kérdéssel kapcsolatos tudományos gondolkodást Európában hosszú időn keresztül a bibliai keretek határozták meg, és ez is egy közös ősnyelv feltételezésén alapul: Isten maga beszél is Ádámmal, a nyelv, amelyet használtak, az emberiség ősnyelve, s mivel a Teremtés könyvének a nyelve a héber, ebből adódott a következtetés, hogy az emberiség ősnyelve is a héber lehetett. Az egynyelvűség időszakának az vetett véget, hogy az emberiség belefogott Bábel tornyának az építésébe:
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

„Az Úr ekkor leszállt, hogy megnézze a várost és a tornyot, amelyet építettek az ember fiai, és azt mondta az úr: »Íme, egy ez a nép, és egyajkú az egész: ezzel az alkotással kezdik, s ezentúl nem fognak elállni szándékaiktól, amíg meg nem valósítják azokat tettekkel. Gyertek tehát, szálljunk alá, és zavarjuk ott össze a nyelvüket, hogy ne értsék meg egymás szavát!« Így el is szélesztette őket onnan az Úr az egész földre, s ők abbahagyták a város építését” (Mózes I, 11: 5-8).2
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

2.1. ábra. Vis maior
Forrás: Hegedűs Anna rajza
1 Żywiczyński, Przemysław: Language Origins: From Mythology to Science, 2018.
2 Ó- és Újszövetségi Szentírás a Neovulgáta alapján. Szent Jeromos Katolikus Bibliatársulat, 2008.
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave