11.1.2. Az északi manysi nyelvtan

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A hangrendszer természetesen csupán egy része a teljes nyelvrendszernek. Most lássuk, mi a helyzet a manysi nyelv egyéb területein! A manysi a magyarhoz hasonlóan ragozó nyelv, gazdag az ige- és névszóragozása, vannak jelek, és rengeteg képző használatos. Egy manysi mondat megalkotásához legalább három alapvető dolgot kell ismerni: az állítmány (vagyis egy cselekvés, történés, állapot) kifejezésének módjait, a névszók (vagyis a köznevek, tulajdonnevek, számnevek, névmások és melléknevek) megformálását, valamint a mondatszerkesztés alapvető elveit, amelyek a különböző mondatrészek elhelyezkedését és kapcsolatát koordinálják. Mindhárom területen sok hasonlóságot találni a magyarral, de akadnak „különlegességek” is – akár a magyarhoz, akár a gyakran tanult idegen nyelvekhez (angol, spanyol, német stb.) hasonlítjuk őket.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Először lássuk az állítmány megformálását! A manysiban a „valamilyen állapotban levés” kifejezésére szolgáló állítmány (a magyarhoz hasonlóan) jelen időben kifejezhető névszóval, például: Simri-χūl luwǝŋ ’A sügér szálkás’ (szó szerint: ’sügér-hal szálkás’). Múlt időben viszont mindkét nyelvben megjelenik a létige (Simri-χūl luwǝŋ ōlǝs ’A sügér szálkás volt’). Gyakoribb azonban, hogy az állítmányt ige fejezi ki. A manysi igealak a magyarhoz hasonlóan egy sor információt hordoz.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  1. Kifejezi az alany személyét és számát. Különlegesség, hogy a manysi megkülönbözteti az egyes és a többes szám mellett a kettes számot is, vagyis: am minēγum ’én megyek’, mēn minimen ’mi ketten megyünk’, mān minew ’mi (többen) megyünk’.
  2. Kifejezi a cselekvés, történés idejét. A mai magyarhoz hasonlóan a manysiban is egyetlen múlt időt találni, a jelen idő pedig a jövő időt is jelentheti (lásd pl. Holnap elmegyek). Érdekesség, hogy a manysiban a jelen időnek is van jele (-ēγ-), ez azonban nem jelenik meg az összes igerag előtt.
  3. A magyarhoz hasonlóan az igén megjelenő toldalék fejezi ki, hogy a beszélő maga hogyan viszonyul az ige által kifejezett cselekvéshez, ezt nevezzük igemódoknak. Ha a cselekvés bizonyos, akkor az ige kijelentő módban áll, ha csupán lehetséges, akkor feltételes módban, ha pedig a mondat cselekvésre hív fel, akkor felszólító módról beszélünk a magyarban és a manysiban is.
  4. A magyarban ismert az ún. alanyi és tárgyas ragozás megkülönböztetése, amihez hasonló a manysiban is létezik. Míg a magyarban (általában) akkor használjuk a tárgyas ragozást, ha a tárgy határozott (vagyis Olvasok egy könyvet – ahol a tárgy határozatlan, vs. Olvasom a könyvet – ahol határozott), addig a manysi tárgyas ragozás használata elsősorban a tárgy hírértékén (ismert vs. új) múlik.
  5. A manysi igét lehet aktívan és passzívan is ragozni, utóbbi ráadásul igen gyakori a hétköznapi nyelvhasználatban. Hajdan a magyarban is létezett passzív igealak (lásd pl. eleve elrendeltetett a találkozás; ha ez túl részletesnek találtatik, akkor… stb.), mára azonban használata szinte teljesen kiveszett, és a hasonló megfogalmazásokat „magyartalannak” gondolja a beszélőközösség, részben az évtizedeken átívelő nyelvművelő törekvések miatt (a régi iskolás rigmus szerint: „-tatik, -tetik a magyarban nem használtatik”; lásd még 11.2.5.4. alfejezet).
  6. Végezetül, a manysi nyelvben is vannak igekötők, azonban használatukban jelentős eltérések figyelhetők meg a két nyelvben. Anyanyelvünkben pl. a széttapos és az összetapos funkcionálhat szinonimaként bizonyos beszédhelyzetekben, hiszen az igekötők nem csupán irányultságot, hanem egyéb jelentéstartalmakat is kifejeznek (pl. befejezettséget). A manysi igekötők esetében azonban még egyértelműbb az irányultság kifejezése.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Látható tehát, hogy a manysi igeragozás bonyolult, egy igének körülbelül 160 különböző alakja van. Ennek ellenére azonban azt mondhatjuk, hogy a manysi igeragozás igen hasonlít a magyarra, a legtöbb kategória általunk teljesen vagy részlegesen ismert.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

11.6. ábra. Māńśi āmp ’manysi eb’
Fotó: Németh Szilvia, Szoszva, 2014
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A manysi mondat megalkotásakor a névszók megformálása is fontos szerepet játszik. Általában névszókkal, ezen belül is névmásokkal és főnevekkel fejezzük ki a mondatban leírt helyzet szereplőit (pl. hogy a cselekvést ki, hol, mivel végzi, és kire, mire irányul). Maguk a névszók a résztvevőket jelölik (pl. kutya, macska, fa), a névszóragok pedig azt, hogy a mondatban megfogalmazott esemény során a résztvevők milyen szerepet töltenek be. Például A kutya felkergette a macskát a fára mondatban a kutya alanyesetben áll (melynek a magyarban nincs toldaléka), jelölve, hogy ő végzi az igével kifejezett cselekvést. A macska tárgyesetben áll, ami jelzi, hogy a cselekvés rá irányult. A fa pedig „ráhelyező esetben” (szublatívuszban) áll, melynek funkciója, hogy a helyhatározás egy speciális esetét (a valami felszínére való irányultságot) fejezze ki. A magyar névszóragozás rendkívül gazdag, igen sok (legalább 17) különböző viszonyragot, vagyis esetet használ (pl. kutya, kutyát, kutyával, kutyából, kutyától, kutyában, kutyához, kutyaként, kutyává stb.), melyek jelentős része a magyar önálló életében alakult ki. A manysiban ennél jóval kevesebb esetrag használatos, azonban a két rendszer így is hasonlít. Az összes finnugor nyelvre, így a magyarra és a manysira is jellemző, hogy az alapvető, ún. nyelvtani esetek mellett (pl. alany-, tárgy-, részeshatározói eset) a honnan? – hol? – hová? kérdésekre válaszoló irányhármasságot is esetraggal fejezi ki. Az angolban például a ragok helyett ezeket a jelentéseket külön szavakkal, ún. prepozíciókkal fejezik ki (lásd on the table ’az asztalon’). Míg a magyarban az irányhármasságot jelölő ragok igen gazdag rendszere alakult ki (pl. a honnan? kérdésre felelhet a -tól/től, -ról/ről, -ból/ből is), addig a manysiban csupán egy-egy eset létezik a hol?, a honnan? és a hová? kérdésre. Természetesen a manysi is képes kifejezni azokat a jelentéstartalmakat, amelyeket a magyar esetragok, csak nem ragokkal, hanem névutókkal (pl. mint a magyarban a ház mellett kifejezésben a mellett).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

11.1. táblázat. A manysi főnévi esetragok. Látható, hogy a kettes szám a névszóragozásban is megjelenik. Figyelemre méltó, hogy a manysi főnevek esetében a tárgyeset jelöletlen, az alanyeset és a tárgyeset alakilag egybeesik.
eset neve/milyen kérdésre válaszol?
egyes szám
kettes szám
többes szám
alanyeset
kēr ’kéreg’
kēr-әγ ’két kéreg’
kēr-әt ’több kéreg’
hol? 
kēr-t ’kéregben’
kēr-әγ-t
’két kéregben’
kēr-әt-t
’több kéregben’
hova?
kēr-n ’kéregbe’
kēr-әγ-n
’két kéregbe’
kēr-әt-n
’több kéregbe’
honnan?
kēr-nәl ’kéregből’
kēr-әγ-nәl
’két kéregből’
kēr-әt-nәl
’több kéregből’
mivé?
kēr-әγ ’kéreggé’
mivel?
kēr-әl ’kéreggel’
kēr-әγ-tәl
’két kéreggel’
kēr-әt-tәl
’több kéreggel’
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

11.7. ábra. Kēr ’kéreg’. Nyírfakéregből készített dobozok
Fotó: Németh Szilvia, Szoszva, 2014
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

11.8. ábra. Rének
Fotó: Gugán Katalin, Malij Jar, 2000
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az esetragokon kívül a manysi névszók sajátossága a birtokos személyragok használata. A magyar nyelv többnyire a birtokon jelöli a birtoklás tényét: ami magyarul az én kutyám (birtokos: én, birtok: kutya), az angolul my dog, szó szerint ’enyém kutya’. A manysi a magyarhoz hasonlóan birtokos személyragokat1 használ, melyek kifejezik a birtokos számát és személyét, valamint a birtok számát is.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

11.2. táblázat. A manysi birtokos személyragozás paradigmája
birtok száma
birtokos száma
1. személy
2. személy
3. személy
egyes szám
egyes szám
sāli-m ’rénszarvasom’
sāli-n ’rénszarvasod’
sāli-te ’rénszarvasa’
kettes szám
sāli-men
’kettőnk rénszarvasa’
sāli-jin ’kettőtök rénszarvasa’
sāli-ten ’kettőjük rénszarvasa’
többes szám
sāli-uw ’rénszarvasunk’
sāli-n ’rénszarvasotok’
sāli-anәl ’rénszarvasuk’
kettes szám
egyes szám
sāli-aγ-әm
’két rénszarvasom’
sāli-aγ-әn ’két rénszarvasod’
sāli-aγ-e ’két rénszarvasa’
kettes szám
sāli-aγ-men ’kettőnk két rénszarvasa’
sāli-aγ-en ’kettőtök két rénszarvasa’
sāli-aγ-en ’kettőjük két rénszarvasa’
többes szám
sāli-aγ-uw
’két rénszarvasunk’
sāli-aγ-an ’két rénszarvasotok’
sāli-aγ-anәl ’két rénszarvasuk’
többes szám
egyes szám
sāli-an-әm ’rénszarvasaim’
sāli-an(-әn) ’rénszarvasaid’
sāli-an-e ’rénszarvasai’
kettes szám
sāli-an-men ’kettőnk rénszarvasai’
sāli-an(-en) ’kettőtök rénszarvasai’
sāli-an-en ’kettőjük rénszarvasai’
többes szám
sāli-an-uw ’rénszarvasaink’
sāli-an(-әn) ’rénszarvasaitok’
sāli-an-anәl ’rénszarvasaik’
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az ige és a névszók fontosabb kategóriáinak áttekintése után rátérhetünk a mondatok szerkesztésének általános elveire. Először is, a szavak sorrendjét tekintve a manysi kevésbé szabad, mint a magyar, viszont jóval szabadabb, mint például az angol. A manysi mondatok többsége ugyanis az igével végződik. A magyarban a jelzős szerkezetekben a jelző (pl. ) megelőzi a jelzett szót (pl. ember), például: Ő jó ember. A manysiban ugyanezt a sorrendet találni: Taw jomas χum ’ő jó ember’. Ugyancsak közös a két nyelvben, hogy a jelző és a jelzett szó között nincs egyeztetés sem számban, sem esetben, pl. Ott komi emberek laknak (és nem Ott komik emberek laknak). Ez a manysiban is így van: Tot saran χumәt ōlēγәt ’ott komi emberek laknak’. A tagadás is azonos módon épül fel: a manysi és a magyar is tagadószókat használ annak ellenére, hogy ez a legtöbb finnugor nyelvben nem így van. A manysiban például a Holnap nem megyünk a városba mondat a következő: Χolitan mān ūsn at minew, szó szerint: ’holnap mi városba nem megyünk’. Ugyancsak közös a két nyelvben, hogy az alanynak nem kell kötelezően megjelennie a mondatban. Például az egyik klasszikus manysi mese így kezdődik: Mātapriś ōli. χosa ōls man wāťi ōls. Magyarul ez így hangzik: Van egy egér. Élt, éldegélt (szó szerint: ’hosszan élt vagy röviden élt’). Látható, hogy egyik nyelvben sincs szükség a második mondatban arra, hogy megjelenjen az egér, vagy egy névmás (ő) a helyettesítésére.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A mondatszerkesztés területén megfigyelhetők azonban különbségek is. Ilyen például, hogy a manysiban nincsenek névelők, illetve hogy a korábban már említett passzív mondatok igen gyakoriak.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Végezetül érdemes áttekinteni a manysi nyelv szókészletének rétegeit. Az uráli és finnugor alapnyelvből származó, valamint a belső keletkezésű szókészleten kívül természetesen találni különböző jövevényszavakat is. A szókészlet is tanúskodik arról, hogy a manysi nyelv története során mely nyelvekkel került kapcsolatba. A manysi jövevényszórétegeinek egy része rokon nyelvekből származik (hanti, komi, nyenyec), de számos tatár átvételt is találni. Az elmúlt évszázadban azonban az orosz átvételek és kölcsönzések domináltak. Az aktív manysi–orosz kétnyelvűség miatt a manysi nyelvű kommunikáció során orosz szavak és időnként szerkezetek (ún. kódváltásjelenségek) is felbukkannak.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ahogy láttuk, a magyar és az északi manysi nyelv szerkezetében sok hasonlóság figyelhető meg még ma is, azonban a manysi és a hanti nyelv még inkább hasonlít egymásra. A következő fejezetekben bemutatjuk a hanti nyelv két nyelvjárását, az északit és a keleti csoportot képviselő szurgutit.
1 Újabban ezeket a magyar leíró nyelvészeti szakirodalom birtokos személyjelként tartja számon.
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave