15.2. Az erdei szálláshelyeken élő obi-ugorok élete napjainkban

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Északon, ahol ma az obi-ugorok élnek, hagyományosan mindig nagyon alacsony volt a népsűrűség, 1 fő esett 15-20 négyzetkilométerre,1 ebből következően az emberek hatása a természetre alig volt érezhető. Az extrém körülmények közötti túlélést volt hivatva biztosítani egész életformájuk, beleértve a természeti terület hasznosítását és társadalmuk berendezkedését is. 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A hantik és a manysik hagyományosan tajgai halászok és vadászok. Helyenként a vadászat, máshol a halászat dominált gazdaságukban, északon kiegészülve a kiscsordás réntartással. A nagy folyók, például az Ob és az Irtis mentén letelepült halászok élnek, és a vadászat, a mezőgazdaság, a fakitermelés mint kiegészítő gazdasági ágazatok szerepelnek náluk. Az erdős tundraövezetben, illetve a tundra és a tajga határán félig nomád és nomád réntartók élnek. 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az obi-ugorok déli lakóterületein kiegészítő foglalkozásként megtalálható az állattenyésztés, a földművelés és a kertgazdálkodás is.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ma is minden szálláshely saját földterülettel rendelkezik, amit az egymás közötti megállapodás értelmében (ha új területekről van szó), illetve a régi hagyományok tiszteletben tartásával komolyan vesznek. Egymás földjére nem járnak vadászni, halászni, az átkóborolt rénszarvasokat visszaterelik. 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az obi-ugorok vadászata a kezdetektől fogva kettős irányultságú volt. Egyaránt ismerték a hús- és prémvadászatot. Az előbbi a lakosság élelemszükségletét látta el, az utóbbi inkább kereskedelmi célokat szolgált. A húsvadászat legfontosabb zsákmányállatai a jávorszarvas, a vadrén, ezenkívül a vízi- és erdei madarak voltak. Prémjéért a cobolyt, a hermelint, később a mókust, a nyulat és a rókát vadászták. Külön helyet foglalt el vadászatukban a medvevadászat. Ez régen minden esetben medveünneppel zárult, amelyben a medve kultikus tisztelete figyelhető meg.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A vadászszezon napjainkban is októbertől márciusig, az állatok értékes téli bundájának megjelenésétől az ellési időszakig tart. Egyedül vagy ketten-hárman összeállva több napra is elmennek hazulról, és vadászkunyhókban lakva járják az erdőt, naponta húsz-harminc kilométert is megtéve. A vadászszezon alatt fő segítőtársuk a kutya. A vastag hóban általában síléceken közlekednek.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A vadászat mellett a halászat az obi-ugorok másik fő foglalkozása. A halászszezon július–augusztusra esik, bár a nagy folyók mentén élő csoportok egész nyáron és télen is halásznak. Az Ob alsó folyása mentén a halászat a hantik életének legfontosabb gazdasági alapja. Itt találhatók a legértékesebb halfajták, és a jó halászhelyeket már a 19. század végén, 20. század elején bérbe adták hanti tulajdonosaik. A kutatók a 19. századi piacorientált halászat megerősödésével magyarázzák egyes déli obi-ugor csoportok északra költözését. A halászat két alapvető formáját gyakorolják, a rekesztő- és a kerítőhalászatot, de ismerik a lékes és a fáklyás halászatot is. Mind a hantik, mind a manysik halászata hasonló módszerekkel történik. A rekesztőhalászatnál a mederbe leszúrt karókkal a folyót teljes szélességében elrekesztik, egyetlen nyílást hagyva csak, ahova a halfogó eszköz kerül. Ennek a halászó eljárásnak az eszközei a cége, a vejsze, a varsa, valamint a cége és a varsa kombinációja. Leginkább a mellékágak beömléseinél állították fel rekesztékeiket, mert ott általában sok volt a hal.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

15.1. ábra. Rekesztőhalászat
Fotó: Kerezsi Ágnes, 1991
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kerítőhalászatnak, melyet nagyobb folyókon gyakorolnak, kisebb volt a jelentősége. A csónakról hatalmas méretű hálót engednek a vízbe, amellyel nagy területet bekerítenek, majd a hálót felszedik, és a benne rekedt halakat a csónakba dobálják. Nyáron hosszabb időre, esetenként hetekre, családostul is mennek halászni, ilyenkor nyírkéreggel borított, nagyméretű csónakokkal közlekednek, melyben a halat tárolhatják, feldolgozhatják, és pihenni is tudnak.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Télen napjainkban is általános a lékes halászat, amikor a jégbe vágott nyíláshoz tóduló, levegőzni vágyó halakat szigonyra szúrják, vagy merítőhálóval kiemelik.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A saját fogyasztásra fogott halat maradéktalanul felhasználják. Pikkelyéből ragasztót készítenek, belsőségeiből halzsírt, illetve szúnyog elleni szert; a szárított halat csontjával együtt összetörik, hallisztet nyernek belőle, amiből régen kenyeret is sütöttek, ma állatok (kutyák, rénszarvasok) kiegészítő táplálására használják. A hal konzerválásának általánosan ismert módja a napon való szárítás és a füstölés. Nyáron a hal jelenti az alapvető táplálékot az obi-ugorok étrendjében, általában nyersen vagy főzve fogyasztják.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az obi-ugorok körében ma is jellemző a réntartás, melynek ismeretét feltehetőleg a 13–14. században vették át a nyenyecektől. Az Ob mellékfolyói mentén az erdei vagy tajgai réntartást gyakorolják. Itt a nyáj általában személyenként tizenöt-húsz állatból áll. A rénszarvast a ruházkodásban és a közlekedésben használják, húsának fogyasztása időszakos. A Tromagan vidékén élő hanti nagycsalád, amelynél többször is jártam az 1990-es években, közösen legeltette a csordát, mely az egyes családtagok állataiból adódott össze, és mintegy 150 főből állt. Minden állatnak megvolt a saját, a tulajdonosa után kapott jele, így szükség esetén szét lehetett válogatni őket.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

15.2. ábra. Gennagyij Russzkin és a rének
Fotó: Kerezsi Ágnes, Inku Jagun folyó, 1993
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az Ob alsó folyása mentén, valamint az Urál hegység közelében alakult ki a tundrai-hegyvidéki réntartás. A családok négy-ötszáz fős nyájakat tartanak, a nyenyecekhez hasonlóan ma is nomadizáló életet folytatnak. A nyarat a szúnyogmentes hegyoldalakon vagy a tenger közelében töltik, télen pedig visszavonulnak a szárazföld belsejébe. A közlekedésen és a teherszállításon túl elsősorban húsáért és prémjéért tartják a réneket, melyek cserealapként is szolgálnak. Ezen a tájon szinte a rénszarvashús az egyedüli táplálék, a vadászat és a halászat csak kiegészítő ágazata gazdaságuknak. Gyakorlatilag az állat minden porcikáját felhasználják. Csontjából, agancsából szerszámnyél, inából cérna, bőréből ruházat, sátortakaró, fekhely készül.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Mind a hantiknál, mind a manysiknál kiegészítő gazdasági tevékenység volt a gyűjtögetés. Ezt elsősorban az asszonyok és a gyerekek végezték az őszi hónapokban. Az áfonya, a mocsári bogyók és a cirbolyafenyőmag gyűjtése a leggyakoribb. A 19. század végétől a gyűjtögetésnek már nemcsak a saját háztartási szükségletek kielégítése volt a célja, hanem mind cirbolyamagból, mind áfonyából nagy mennyiséget szedtek össze eladásra is. Ezt különben egyes családok ma is gyakorolják. A Jamal–Nyenyec Autonóm Körzet fővárosában, Szalehardban vagy a nagyobb falvakban gyakran látni a főút vagy a piac mellett portékáikat árusító őslakosokat, akik még a hagyományos életforma szerint élnek. Látványuk megszokott és elfogadott.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Akárcsak északon a rénszarvastartás, úgy délen a földművelés és az állattenyésztés is csak kiegészítő gazdálkodási forma az alapvető halászat és vadászat mellett.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Egy ilyen hatalmas területen szétszórtan élő nép mindennapi élete és hagyományai nagy változatosságot mutatnak. Szinte minden szálláshely más és más megoldást választ a túlélésre. Más az emberek életvitele, a közösségek önállósága és túlélési stratégiái. 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az obi-ugorokat körülvevő világ mára gyökeresen megváltozott, s ezzel együtt változott az obi-ugorok kultúrája is. Még a szálláshelyeken élő családok sem tudják kivonni magukat az idegen hatás alól. Óhatatlanul találkoznak a helikopterrel érkező orvosokkal, lakosság-összeírást végző hivatalnokokkal, az olajkitermeléssel foglalkozó vendégmunkásokkal, iparvállalatok képviselőivel. De a vadászat során megszerzett prémet is egy központi gyűjtőhelyen adják le, ahol az átvevők nem az őslakosok közül kerülnek ki. Cserekereskedelmet folytatnak a tajgában dolgozókkal, például prémért szigetelőanyagot, benzint vagy motorosszán-alkatrészeket kapnak cserébe, és a sort még számtalan példával lehetne folytatni.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ezeknek a közösségeknek az egyik komoly nehézsége (a megváltozott természeti környezeten túl) termékeik értékesítése, eladása. Nemcsak a rossz közlekedési viszonyok, a hal, rénszarvashús vagy erdei gyümölcs romlandósága, az átvételi ár alacsony volta és az állandó átvevők hiánya okozzák azt, hogy termékeik nem piacképesek, hanem az is, hogy az őslakos gazdálkodók nem tudnak a maguk számára előnyösen tárgyalni, megfelelő pozíciót kialkudni a kereskedőknél. Ez az ilyen típusú nemzetségi közösségek egyik legnagyobb problémája.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az erdőben élők nap mint nap tapasztalják, hogy egyre kevésbé tudnak a régi módon élni. Sokszor óriási távolságokat tesznek meg azért, hogy ugyanazt a vadmennyiséget levadásszák, amit húsz évvel korábban könnyűszerrel elejtettek. Egyik kitörési kísérletük ebből a krízishelyzetből a nemzetségi közösségek (orosz megnevezéssel: obscsina) létrehozása, melyek az 1990-es évek végéig felülről szerveződtek, de napjainkban megindult a nemzetségi közösségek alulról történő szerveződése is.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A nemzetségi közösségek egy része, például a Tromagan menti hantik azt a stratégiát választották, hogy megpróbálják megőrizni a hagyományos természeti területhasznosítást a lehető legteljesebb mértékben. Alapvetően továbbra is halászattal, vadászattal és réntartással foglalkoznak, ez alkotja gazdaságuk alapját.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Mivel a mai körülmények között a régi gazdálkodási formák hagyományos módon történő végzése lehetetlen, a Tromagan menti közösségek csaknem mindegyike szerződésben áll a nagy olajvállalatokkal, amelyek a nemzetségi területen engedélyezett olajkitermelésért cserébe jelentős kompenzációt fizetnek az itt élő családoknak. 2010-ben az itt élő nemzetségi közösségnél ez negyedévenként került kifizetésre, összege fejenként 25 ezer forint körül mozgott. A pénzen kívül természetbeni juttatásokat, tartós élelmiszert, benzint, gázolajat, motoros szánt, motorcsónakot, ritkább esetben gépkocsit, lakást is kapnak, attól függően, hogy milyen jó tárgyalási stratégiája van az adott közösség választott vezetőjének.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ismerek családot, ahol hatalmas, többkamrás föld alatti vermet alakíttattak ki az olajos céggel, amelyben három különböző hőmérsékleten tárolható az élelmiszer. A leghidegebb a belső kamra, állandó fagypont alatti hőmérséklettel. Itt hónapokig tárolható az ősszel lelőtt vadkacsák, hattyúk húsa, vagy akár a rénszarvashús. A második, középső kamrában csak fagypont körüli a hőmérséklet. Itt tárolják az ősszel begyűjtött áfonyaféléket, a hamar felhasználásra kerülő romlandó nyersanyagokat. A harmadik, legkülső kamra a legkevésbé hideg, ahol például krumplit és más, fagyra érzékeny zöldséget, gyümölcsöt tárolnak. Ezt persze vásárolják, vagy helikopterrel hozatják a kompenzáció fejében.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Általános tendencia a szurguti hanti szálláshelyeken a lakósátrak eltűnése, a boronaházak megnagyobbodása és többosztatúvá válása. A körülbelül 20-25 négyzetméteres házak duplájára nőttek, amelyekben a hagyományos bútorzat közül elsőként az apró, alacsony asztalok tűntek el, átadva helyüket a magas, normál méretű étkezőasztaloknak. Van, ahol ágyat használnak alvópriccs helyett. Szék helyett viszont még ma is a megfelelő magasságúra vágott fatörzseket használják. Sok családnál, különösen a nyári és őszi szálláshelyeken megjelentek a gázpalackos tűzhelyek, melyek a háznak ugyanazon a részén állnak, ahol korábban a vaskályha állt.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ma már minden családnak van áramfejlesztő aggregátora, így tévét, DVD-t is lehet nézni a tajgában. Azok a családok pedig, akik elég közel engedték magukhoz az olajkitermelő vállalat bázisát, ajándékul vezetékes áramhoz jutottak. Egyes családok, például a Nyeftyejuganszki járásban – az olajból jött gazdagságnak hála – a tajgában kétszintes, többszobás házakat építettek, melyek vásárolt bútorral, szőnyeggel vannak berendezve, és alig térnek el a falusi vagy városi házaktól. Minden csak az adott család érdekérvényesítő képességének függvénye.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Szinte minden szálláshelyen használják már a motoros szánt, a csónakmotort, ezekből családonként több is van.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Korunk vívmánya a mobiltelefon és az internet. Egyik legnagyobb élményem volt 2006-ban az Ob egyik szigetén, az északi hantik között járva, hogy a szálláshely lakói rénszarvasáldozatra készülve mobilon felhívták az Urál hegységben réneket legeltető fiukat, hogy köszönik, a rének egy motoros szánra rakva épségben megérkeztek, kezdődhet a szertartás.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A legkevésbé talán a szálláshelyen élők vallási élete változott meg. Megőrizték a hantik és manysik hitvilágára jellemző természetvallást, sokistenhitet, az állatok és a növények kultuszát, a világ hármas felosztását: ég-föld-alvilág, melyek között a sámán az összekötő. Hagyományos természetvédők, hitük szerint az ember ugyanolyan rangú, mint a többi élőlény, nem emelkedik föléjük, az állatokat vagy növényeket ok nélkül elpusztítani, bántani szigorúan tilos. Az ezzel ellentétes cselekedetet az istenek megbüntetik, betegséget, szerencsétlenséget küldve a bűnösre.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Mivel az állatokat az emberekkel egyenlőnek tartják, a vadászatuk során etikai szabályok sokaságát kell betartaniuk. Soha nem bántanak fiatal vagy vemhes állatot, olyat, amelyik az ember lakhelye közelében telepedett meg. Az embernek tilos olyan helyre költözni, ahol zavarhatja az erdei állatokat.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A növények is ugyanolyan élőlények, mint az emberek és az állatok, a mozgás képessége nélkül, ezért amikor egy fát kivágnak, előtte mindig elmagyarázzák a fa szellemének, hogy miért van erre szükség. A hantik soha nem vágtak ki egészséges fát tüzelésre, hanem elsősorban a beteg, elszáradt fákat használták fel erre a célra. Mindig hosszú utakat tesznek az erdőben, hogy megtalálják a kiszáradt, beteg fákat, amivel nemcsak tüzelőt biztosítanak maguknak, hanem rendben tartják a vadászterületüket is. Úgy hiszik, hogy tiszteletlen viselkedés esetén a fák is meg tudják ezt torolni. Például megszúrhatják az illető kezét, vagy megbotlik miattuk az ember egy gyökérben, egy faágban.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A fák a hitvilágukban közvetítő szerepet is betöltenek a három világszféra között. Az isteneknek szánt ajándékok nagy részét nyírfák ágaira akasztják, a betegség szellemeinek vagy az alvilág urának járó ajándékokat a fák gyökereinél helyezik el. A családi szent ligetekben növő fák hirtelen elpusztulása hitük szerint valamelyik családtag halálát jövendölte meg.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Még az élővilág legkisebb lényei, a rovarok és bogarak is egyenlő rangot töltenek be ebben az egységes rendszerben. Hitük szerint az ember egyik lelke a halála után szúnyoggá változik, ezért amikor közvetlenül a fülükbe száll egy szúnyog, az szintén betegség vagy halál előjele. Még a szúnyogok is hasznosak, hiszen odakergetik a rénszarvasokat a füstölőhöz, és ezzel egyben tartják a csordát.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A gyík szent és érinthetetlen állat, amelynek ábrázolása gyakran díszítette a sámánok dobverőjét. A sámánok egyik fontos segítő szelleme jelent meg a gyík alakjában.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ugyancsak különleges tiszteletnek örvend a béka, a női princípium hordozója. Úgy tartják, hogy a családi boldogságot elősegítő lény, amely segít a nehéz szülés esetén A béka tabuneve: zsombékon élő nő. A béka kultusza egyébként több szibériai népnél is széles körben elterjedt jelenség volt.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az alsó világ általában sötét, félhomályos helyként van ábrázolva. A középső és az alsó világ között azonban kapcsolat van, ami egyes hanti mítoszok szerint az ember álomállapotában érhető tetten. Az ember éjszaka alszik, amikor a túlvilágon nappal van, az ember ezért láthatja, hogy mi folyik ott. A középső világ bizonyos helyeken érintkezik az alsó és a felső világgal. Ezeken a szent helyeken találhatók az istenek és szellemek földi szimbólumai, azok a bálványfigurák, amelyeknek rendszeresen tartanak a hantik áldozati szertartásokat. Áldozati állatuk az esetek nagy részében olyan rénszarvas, amelynek legalább egy fehér folt van a szőrén, mert az a kiválasztottság jele.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A világ vertikális felosztásán kívül az obi-ugorok körében is létezett észak–déli és a kelet–nyugati irányú horizontális felosztása a világnak. Ezekben a felosztásokban az észak és a nyugat a halál és a túlvilág, a dél és a kelet pedig a fény, a meleg, az egészség szférája volt. Ezzel a tájolással a temetőkben találkoztam. A hantik hite szerint földöntúli világokban ugyanolyan életformát folytattak az ott élő lények, mint az emberek a földön.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A szálláshelyeken élők máig hisznek abban, hogy amilyen reális az őket övező világ, ugyanilyen reálisak azok a természetfeletti erők, amelyek a világot irányítják. Ezek lehetnek jó- vagy rosszindulatúak, de mindenesetre a hétköznapi emberek számára láthatatlanok. Csak bizonyos különleges képességű emberek voltak képesek látni őket, és kapcsolatot létesíteni velük. Ezek a sámánok, akiket funkcióik alapján több kategóriába be lehet sorolni a hantik körében. Dobon kívül nyílvessző, szablya, fejsze, láda segítségével tudnak jósolni és egyéb mágikus szertartásokat végezni.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az erdőben, sokszor nagycsaládi szerkezetben élő őslakosok aránya évről évre kevesebb. Nemcsak az iparosítás, a hagyományos életforma lehetőségeinek beszűkülése, de a szálláshelyek lakóinak elöregedése, a fiatalok elvándorlása is komoly problémákat okoz. A fiatalok közül, akik 7-8 éves korukban elkerülnek otthonról, mert bentlakásos iskolába, internátusba kerülnek, csak kevesen akarnak visszaköltözni a tajgába és folytatni szüleik küzdelmes életmódját. Természetesen kivételek is akadnak. Ismerek olyan fiatalokat, akik nem fejezik be az iskolát, hanem 4-5. osztály után hazaköltöznek, és folytatják az erdei életet.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

15.3. ábra. A Kisik faluban lévő bentlakásos iskola hanti nemzetiségű diákjainak egy csoportja
Fotó: Kerezsi Ágnes, Kisik, 1990
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Mára elmondható, hogy a legidősebb generációt kivéve nincs olyan hanti, aki ne járt volna orosz iskolába. Az internátusban tanuló gyerekek az év 9 hónapját a bentlakásos iskolában töltik, csak a fennmaradó hármat családi, etnikai környezetben. 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A fiatal generáció többségének már nem vonzó a hagyományos gazdálkodás, hiszen sok munkával és kevés pénzzel jár. A fiatalok közül, akik tehetik, olajvállalatoknál vagy a gáziparban helyezkednek el. Arra is tudok példát, hogy az őslakosok jogait egyfelől elszántan védő szülő, amikor gyermekéről volt szó, maga kérte meg az olajvállalat vezetőjét, hogy a sok jelentkező közül az ő gyerekét alkalmazza a vállalatnál. Egy ilyen munkahely magas fizetést, biztos megélhetést jelent az őslakosoknak. Az őslakosok által preferált munkának számít még a jogi pálya és a menedzser szakma, a halászatot és a vadászatot inkább a hobbi kategóriába sorolják.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A fiatalok tehát az évek folyamán adaptálódtak környezetük változásaihoz, és többségükben közülük kerültek, kerülnek ki a nemzetiségi falvakba, városba költözött hanti emberek. 
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave