6.4. Elemi cselekvések és életjelenségek

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A tankönyvi listáknak rendre tagja az elemi cselekvéseket és életjelenségeket, történéseket kifejező igék csoportja. Ezek az igék az úgynevezett alapszókészlet elemei. Ide tartozik a hall és a megy – de például az átkoz, enyeleg, edz stb. az úgynevezett peremszókészletbe sorolható, még akkor is, ha történetesen uráli eredetűek. Ezért nem lehet egyenlőségjelet tenni az alapszókészlet és alapnyelvi szókészlet közé, nem beszélve arról, hogy – amint a bevezetőben már volt erről szó – az utóbbi nagyságrendekkel nagyobb lehetett annál, amit ma ebből rekonstruálni tudunk.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az elemi cselekvést kifejező igékre jellemző, hogy rendszerint nagy szócsaládjuk is van. Például az alszik ige al- tövéből képzővel vagy igekötővel létrehozott szavakból bármikor jó néhányat fel tudunk sorolni: alszik, aluszékony, alvás, alvóka, alvad, altat, altató, altatás, kialussza (magát), bealszik, megalszik, átalszik, végigalszik – és noha nem feltétlenül gondolnánk rájuk, ide tartoznak még: olt, kiolt, elolt. A hantiban ugyanígy számos képzett alakja van az ŏl- ’alszik, fekszik’ jelentésű igének (szinjai nyelvjárás, északi csoport): ŏltə- ’fektet, altat’, uləm ’álom’, ulməŋ ’álmos’, ulmi- ’álmodik’, illetve összetett szavakban, szókapcsolatokban is szerepel igenévi alakja. A magyar és a hanti szó rokon, ugyanarra az uráli tőre vezethetők vissza.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az elemi cselekvéseket kifejező igék másik fontos tulajdonsága, hogy viszonylag kultúrafüggetlenek. Sok szó jelentésének alakulását befolyásolja az, hogy a nyelv beszélői milyen környezetben élnek, milyen módon tartják fenn magukat, milyen a társadalmuk. Egy főnévi példa: a vaj szó valaha volt előzménye, amelyet *woje alakban rekonstruálnak a finnugor alapnyelvre, vélhetőleg általában ’zsiradék’-ot jelentett. Ma már azonban a magyarban, a finnben és az észtben kizárólag ’vaj’ jelentésű, a többi nyelvben vagy ’zsír’-t jelent, vagy mindenféle ’zsiradék’-ot.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Egy másik, ugor korra visszavezethető etimológiában a szójelentés így rekonstruálható: ’hozzátold, hozzáfűz, hozzáilleszt’. A hantiban a szó olyankor használatos, amikor például a szoknyát meghosszabbítják, vagy valami mást megtoldanak (a hantiban ↄlt-). A magyarban az olt ’más fáról származó hajtással nemesít <fákat>’ ige az összenövesztéses szaporítás egyik módját jelöli, vagyis a gyümölcstermesztő kultúra szókészletének része (ennek semmi köze a másik magyar olt ’<tűznek, világítóeszköznek> égését megszünteti’ jelentésű igéhez, amely, mint láttuk, az alszik, álom szó családjába tartozik).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kultúrafüggetlen szavakat ezzel szemben a nyelven kívüli tényezők sokkal kevésbé érintik: az emberek mindenhol élnek, halnak, esznek, isznak, jönnek, mennek, tesznek, vesznek, néznek és hallanak. A felsorolt igék mindegyike ősi eredetű a magyarban (a vesz ige valószínűleg szóhasadással állt elő a visz igéből).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Azt nem állíthatjuk azonban, hogy ezekkel a szavakkal nem történik semmi! Nemcsak alapjelentésük miatt nélkülözhetetlenek, hanem azért is, mert ezekre is jellemző, hogy részt vesznek különböző grammatikalizációs folyamatokban, melynek során valamilyen grammatikai funkció jelölésére alkalmas elemekké válnak. A Heine–Kuteva szerzőpáros monográfiájában, amelyet a világ nyelveiben megfigyelt grammatikalizációs folyamatok összegzéseként írtak, számos olyan változásról van szó, ahol a kiinduló szó elemi cselekvést vagy történést kifejező ige. Az angolban ilyen igéből (go ’megy’) jött létre a jövő idő kifejezésének egyik módja. A magyarban ez a fog igéből létrejött segédigével történik (pl. fogok dolgozni). Ennek a funkciónak a kialakulása a szó ’nekifog, nekikezd’ jelentésén keresztül érthető meg. A hantiban pedig az ’esik’ jelentésű pit- igéből jött létre hasonló szerepű segédige.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ugyanígy általános megfigyelés, hogy az alapvető testtartást kifejező igék (ül, áll, fekszik) közreműködésével gyakran alakul ki folyamatos igeidőt kifejező szerkezet. Erre az ugor nyelvekből nincsen példa. Arra azonban van, hogy létezést, jelenlétet, hollétet kifejező mondatban az állítmány igei részét képezik. A magyarban ilyen mondatokban szerepelhet a létige is: Az Akadémia épülete a Duna partján van; de azt is mondhatjuk, hogy: Az épület a Duna partján áll; valamint azt is, hogy: Buda a folyó jobb partján fekszik. A hantiban hasonló a helyzet abból a szempontból, hogy létigét és testtartást kifejező igéket egyaránt használnak ilyen szerepben. A nagy különbség az, hogy míg egy magyar beszélőnek az áll vagy fekszik természetes ilyen mondatokban, addig a hantiban az ül ige használatos gyakran. Számunkra bármilyen különös, a hantiban a város és a falu a folyó partján, a ház a város terén, a konzervdoboz a bolt polcain – ül (hanti: ↄməs-). Ami talán még furcsább, még azok a bútorok is ülnek, amelyeknek a tömegüktől elkülönülő lábuk van, tehát a szék vagy szekrény a szobában, a tanári asztal az osztályteremben stb. Az eltérések dacára a lényeg ugyanaz: az elemi cselekvéseket kifejező igék több vonatkozásban egyöntetűen viselkednek.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

6.3. ábra. Ott ül egy lábaskamra…
Fotó: Sipos Mária, 2005
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az elemi cselekvéseket kifejező igék tehát többszörösen is fontos részei a szókészletnek. A legtöbb ilyen ige esetében az is szembeötlő, hogy a jelentése nemcsak a kikövetkeztetett uráli, finnugor, ugor stb. alak mellett szerepel, hanem csaknem minden leánynyelvben is ugyanaz a jelentés mutatható ki. Például a magyar megy, men- szó megfelelőiben a jelentések a következők: finn, észt, udmurt, manysi, magyar, enyec, nganaszan, kamassz: ’megy’. (A számiban, mariban, komiban, hantiban, szölkupban a ’megy’ mellett az ’utazik, kirándul, jön, elmegy, elhalad stb.’ jelentések valamelyike is megtalálható). Ez az egyöntetűség arra utal, hogy a szó vélhetőleg az uráli vagy finnugor korban is elemi cselekvést jelölt, és ezzel a jelentéssel őrződött meg. Mivel a szókincs változásoknak kevésbé kitett részéhez tartoznak ezek az igék, érthető, hogy az elemi cselekvéseket kifejező szavakra a nyelvrokonság igen komoly bizonyítékaként tekintünk.
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave