Gugán Katalin (főszerk.), Kerezsi Ágnes, Kubínyi Kata (szerk.): Hanti hadak, manysi mesék: kalauz legközelebbi nyelvrokonainkhoz
›
Mi fán terem a nyelvrokon?
›
6. Alapnyelvi örökségünk
›
6.2. Töredékesen ismert szókészlet és jelentésmezők?

6.2. Töredékesen ismert szókészlet és jelentésmezők?

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A fogalomköri felosztások a mezőelmélet korszakában indult vállalkozások, amelyek a nyelvek szókészletét igyekeztek rendszerbe sorolni, vagyis nagy és azokon belül kisebb és még kisebb mezőkbe beosztani. Nem a nyelvi adatokból, hanem külső kategóriákból kiindulva osztják fel a szókészletet: a szervetlen világgal kezdve a szervesen át eljutnak a formák, cselekvések osztályozásáig, majd az érzékelésig, társadalomig és más elvont tartományokig. A német nyelvre Franz Dornseiff készített ilyen felosztást,1 és ez szolgált alapul az uráli, finnugor, ugor, finn-permi és finn-volgai alapnyelv rekonstruált szókészletének osztályozásához is. Az uráli nyelvcsalád rekonstruált szókészlete számos keresési lehetőséggel és a fogalomköri felosztással megtalálható elektronikusan a Nyelvtudományi Kutatóközpont honlapján (Uralonet).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

No de mi haszna van ebbe a rendszerbe belehelyezni egy olyan szóhalmaz elemeit, amely csak töredéke a hajdani szókészletnek? Röviden megválaszolva: gyakorlati. Ezek a felosztások nem egy-egy mezőt hézagmentesen lefedő szavakat látnak a besorolt etimológiák halmazában, hanem egységes keretet nyújtanak az áttekintéshez. Segítségükkel könnyen megtalálhatunk olyan szócsoportokat, amelyek valamilyen szempontból egyöntetűen viselkednek. Ezt világítja meg a testrésznevek példája az alábbiakban.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A testrésznevek, amint erről hosszabban is lehet olvasni alább, gyakran mennek át olyan változáson, amely során valamilyen nyelvtani szerepet kapnak (ezt a folyamatot nevezik grammatikalizációnak, ezzel a jelenséggel részletesebben is foglalkozik a 8. fejezet), például toldalékolva határozószóvá vagy névutóvá válnak: mellett, szemben, hátul (vö. mell, szem, hát) stb.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

6.2. ábra. „Egészséges kezet, egészséges lábat!” jókívánságokkal feliratozott csészék egymás mellett egy hanti-manszijszki szuvenírboltban
Fotó: Sipos Mária, 2019
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Nem ritka a világ nyelveiben, hogy a beszélők a térbeli tájékozódás során a saját testüket használják viszonyítási alapként: gondoljunk akár az angol back, backward(s) ’hátra, vissza, hátrafelé’ szóra (vö. back ’hát’). A hanti nyelv ’hát’ jelentésű szava (északi hanti šăš, keleti hanti čö̆ṇč) éppúgy finnugor eredetű, mint a magyar hát, de a két szó nem rokona egymásnak. Ezért párhuzamos változásnak tartható, hogy a hantiban és a magyarban is kialakultak ezzel a testrésznévvel határozószók (pl. hanti šăšn /čö̆ṇnǝ ’mögött’, magyar hátra, hátul).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Más érdekesség is megfigyelhető ebben a szóanyagban. Sok esetben egy testrésznév egy másik, szomszédos testrész nevévé válik. A fentebb említett északi hanti šăš, illetve keleti hanti čö̆ṇč ’hát’ szó megfelelője a finnben (häntä) és az észtben (händ) főként ’farok’ jelentésű (a szó eleji mássalhangzó-megfelelés meglepőnek tűnhet első látásra, de ugyanilyen található egyebek között a magyar savanyú szó finn és hanti megfelelői között: finn hapan ’savanyú’, illetve hanti čĕγ-’savanyodik’). Ugyancsak egymáshoz közeli testrészeket jelöl a magyar ágyék szó és rokon nyelvi megfelelője: a manysiban az ūńś szó jelentése ’állatok hátsója, fartájék’. A magyar vese szó hanti és manysi megfelelője pedig ’férfi nemi szerv’ jelentésű.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Természetesen a testrésznevekről sem kell gondolnunk, hogy az idetartozó összes etimológiát ismerjük. Noha az alapszókészlethez tartoznak, egy részük kicserélődhetett az idők folyamán (erre az előző fejezetben is olvashattunk már példákat). Azzal is számolhatunk, hogy a testrésznevek kifejeződhettek mára elavult szóösszetételekkel is. Vidéken, idősebbektől még lehet azt hallani: kezem szára, amikor a karjukra gondolnak, a lábszár összetétel talán ismertebb. Az előbbinek van megfelelője az északi manysiban: a kāt-sor jelentése ’alkar’ (az összetétel első eleme a kéz, a második a szár szó etimológiai megfelelője). Amit latin eredetű szóval pupillá-nak nevezünk, az a ma már nem beszélt déli hantiban sem-kew ’szem-kő’ volt (ebben az összetételben is megfeleltethetők etimológiailag az első és a második elemek). Az Uralonet fogalomkörei között a Testrésznevek alpontban tehát a testrészt jelentő töveket lehet megtalálni – további szóalkotási lehetőségek valószínűsítésére pedig az egyedi nyelvek vizsgálatával nyílik mód.
1 Dornseiff, Franz: Der deutsche Wortschatz nach Sachgruppen. De Gruyter, 1934.
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave