7. A grammatikai morfémák és a nyelvrokonság

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Sipőcz Katalin
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A morféma a nyelv legkisebb olyan egysége, amely jelentést hordoz. A grammatikai morfémák ezen belül azok a nyelvi elemek, melyek a lexikai morfémákkal (azaz a „hétköznapi” értelemben vett szavakkal) szemben nem fogalmi jelentéssel bírnak, hanem nyelvtani szerepük van, a szavak mondatbeli szerepét (viszonyát) határozzák meg: ide tartoznak a toldalékok, de ide soroljuk a névutókat, névelőket stb. is. A grammatikai morfémák a nyelv egyik legstabilabb – és ily módon az alapszókészlethez hasonlítható – egységei, azaz biztosan és kimutathatóan egyezéseket mutatnak a rokon nyelvekben. A szókészlet meglehetősen gyorsan változik összefüggésben a világ folyamatos változásával, a grammatikai morfémák ezzel szemben lassabban és bizonyos fokig megjósolhatóbb módon változnak. Ha egy ilyen mondatot hallunk, hogy „a meeting után callom lesz”, megállapíthatjuk, hogy bár a beszélő angol szavakat is használ, mégis magyarul beszél, hisz a grammatikai morfémák a magyar mondatalkotás szabályai szerint rendezik az idegen szavakat, melyeket egyébként ki is cserélhetünk magyar megfelelőikre: „az értekezlet után telefonos megbeszélésem lesz”. Napjainkban főképpen angol szavak jelennek meg a hétköznapi nyelvhasználatban, de Petőfi még latin elemekkel mutatta ugyanezt a jelenséget egy tréfás versében: „Diligenter frequentáltam / Iskoláim egykoron, / Szekundába ponált mégis / Sok szamár professorom.” (’Szorgalmasan látogattam iskoláimat egykoron, elégtelent adott mégis sok szamár tanárom.’) Az ilyen közlések tehát a sok idegen szó ellenére is magyarul vannak, és szemben egy angollal, aki nem értené meg a fenti mondatot, legfeljebb csak a benne szereplő szavakat ismerné fel, mi felfogjuk a mondatot, annak szerkezetét, hogy „valami után valamim lesz”, és csak az idegen szavak pontos értelmével lehet problémánk.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

7.1. ábra. Téglák (lexémák) és malter (grammatikai morfémák)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A grammatikai morfémák tehát a lexikális morfémákkal összevetve lassabban változnak, a nyelvi kölcsönzés ezen a területen nem jellemző, azaz egy nyelvből ritkán kerülnek át viszonyszavak vagy toldalékok másik nyelvbe, bár erős nyelvi kontaktus esetén ez is megtörténhet. Ebből következik, hogy rokon nyelvekben nagymértékben megőrződnek a közös elemek ezen a területen, tehát a nyelvrokonság bizonyításának fontos része a toldalékok összehasonlítása és rekonstruálása. A grammatikai morfémák rekonstrukciója ugyanúgy történik, mint a szavak rekonstrukciója: a kérdéses morfémák esetében is a szókincs vizsgálata alapján feltárt hangtani megfeleléseket, továbbá jelentésbeli (itt inkább funkcióbeli) egyezéseket kell kimutatni. Lássunk erre egy példát! Helyhatározóragjaink között vannak ősi eredetűek, így ősi eredetű az -on/-en/-ön (vö. asztalon) lokatívuszragunk is. Több rokon nyelvben is használatos -n- elemet tartalmazó helyhatározórag, a hangtani összetartozás ebben az esetben tehát egyértelmű. A funkcióbeli egyezésen pedig azt értjük, hogy a rokon nyelvekben is hol? kérdésre felelő helyjelölő funkció kapcsolható hozzá, vö. hanti xopna ’csónakban’, mari ül-ne ’alatt’, finn taka-na ’mögött’.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Hogy hol keresendők a közös toldalékok, az sokszor komplex vizsgálatot igényel! Nem biztos, hogy a közös grammatikai elemek ugyanolyan szerepben használatosak a mai nyelvekben. Lehetséges például, hogy az ősi esetrag bizonyos nyelvekben csak ragelemként található meg, vagy már nem is használatos a névszóragozásban, de megőrződött például határozószavakon, névutókon, névmásokon. Például a honnan? kérdésre válaszoló ősi *-l ablatívuszrag megőrződött a szintén honnan? kérdésre felelő -ból/-ből, -tól/-től, -ról/-ről ragok záróhangjaként, de eredeti alakjában is megtalálható az alól, mögül, közül stb. névutók végén. Arra is van példa, hogy egy ősi rag megőrződik a névszóragozásban, de a funkciója változik, ez a változás azonban – akárcsak a szavak jelentésváltozásának többsége – logikus és megmagyarázható. A magyar -vá/-vé transzlatívuszrag például egy hová? kérdésre felelő ősi latívuszrag folytatása. Ez a rag a magyarban tehát már nem helyjelölésre szolgál, de a „valamivé válás” jelentését tekintve kapcsolatban van a „valahová irányulás” jelentéselemmel, továbbá elmondható, hogy számos nyelvben a transzlatívuszrag hasonló történeti előzményre vezethető vissza. (A világgá megy/indul szókapcsolat világgá szavának alakja egyébként még őrzi a rag eredeti funkcióját.)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az ősi helyjelölő ragokat tehát határozói esetragok, névmások, névutók és határozószók őrzik. A fentebb már említett lokatívuszi *-n fennmaradt például a benn, lenn, fönn, kinn szavakban és az -on/-en/-ön ragban eredeti jelentésében, de a névutói eredetű -ban/-ben végén is ugyanez a nyelvi elem található, továbbá a szépen, gyorsan típusú határozók -n végződése is idekapcsolandó történetileg. Vagy a szintén ősi *-t lokatívuszrag névmásokban, határozószavakban, névutókban jelentkezik (itt, ott, kint, együtt, között), és egyes helyneveknél helyhatározóragként használatos (Pécsett, Győrött), vö. manysi xap-ǝt ’csónakban’, hanti to-t ’ott’.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Számos határozórag korábbi névutóból keletkezett, a névutók pedig valaha önálló szavakként éltek, mint már a testrésznevek kapcsán láthattuk az előző fejezetben. Ilyen változások (grammatikalizációk) folyamatosan jellemzik a nyelveket, sok névutó fogalomszói eredete a legtöbb magyar beszélő számára ma is érzékelhető, például (valamihez) képest (vö. kép), viszonyítva (vö. viszony). Névutóból alakult esetragok például a -ban/-ben, -ba/-be, -ból/-ből, amelyek a korábban még ’belső rész’ jelentésű bél főnévből keletkeztek régi, alapnyelvi eredetű esetragokkal összekapcsolódva. A Halotti beszédben (12. század vége) a -ba/-be ragunkat még így olvashatjuk: ez munkás világ belé ’e munkás világba’. Hasonlóképpen névutói eredetű például a -tól/-től, amely a szót őrzi, vagy a számnevekhez járuló -szor/-szer/-ször, amely az eredetileg ’sor, rend’ jelentésű szer szóból jött létre. (Részletesebben a 8. fejezet foglalkozik a grammatikalizáció jelenségével.)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az alapnyelvben kevesebb helyhatározórag volt, mint például ma a magyar nyelvben, s feltehetőleg a ragok ekkor még differenciálatlanul kifejezhettek belső és külső helyviszonyt, vagy akár mód- és időhatározást is, ahogy ez például az obi-ugor nyelvekben ma is van. A ragos szóalak jelentését főképpen az alapszó jelentése határozta meg, tehát például a ’sátor’ jelentésű szóhoz kapcsolódó hol? kérdésre válaszoló rag jelentése a mai -ban/-ben ragéval lehetett azonos (sátorban), a ’hát’ szó esetében a ragos alak pedig inkább -on jelentésű lehetett (háton). A beszédhelyzet az aktuális jelentést mindig egyértelművé tette, ha pedig nem így volt, az adott helyviszony pontos meghatározására szószerkezetet használhattak (vö. a sátor tetején stb.) – ilyen szószerkezetekből alakulhattak ki a névutók. A helyhatározórag-rendszer további differenciálódása már az egyes nyelvek külön életében ment végbe, s ily módon például a magyarhoz hasonlóan a finnben is kialakult a belső és külső helyviszonyragok oppozíciója (vö. talo-ssa ’ház-ban’ – hylly-llä ’polc-on’, talo-sta ’ház‑ból’ – hylly-ltä ’polc-ról’, talo-on ’ház-ba’ – hylly-lle ’polc-ra’).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az egyes toldalékok mellett ragozási sorok (paradigmák) is hordozzák az ősi jegyeket. Ilyen például a birtokos személyragozásunk, azaz a birtokviszonynak a birtokon való jelölése, mely egyébként az agglutináló nyelvek tipológiai jellemzője is. A magyar birtokos személyragozás ősi voltát az uráli nyelvek birtokosszemélyrag-rendszerének azonos elvű felépítése mellett az anyagi egyezése bizonyítja. Az azonos elvű rendszeren egyrészt azt értjük, hogy a birtokviszonyt, mint mondtuk, a birtokszón jelzik az uráli nyelvek (szemben pl. az angol my house típusú szerkezettel), másrészt azt, hogy a ragok kifejezik a birtokos személyét és számát, és utalhatnak a birtok többes számára is (házam, házaim, házunk, házaink stb.) A rendszer anyagi egyezésén pedig azt értjük, hogy a ragok történetileg az ősi személyes névmásoknak (*me ’én’, *te ’te’, *se ’ő’) a tőhöz kapcsolódásával keletkeztek, tehát a házam forma valaha a ’ház’ és az ’én’ szavak összekapcsolódásából alakult, és ennek örökségét őrzik a rokon nyelvek is (manysiul például sim ’szív’ : sim-ǝm ’szívem’). A birtok többségének kifejezése ma már nem minden rokon nyelvben érvényesül, így például a finnben a személyragos forma jelentése egyes és többes számú is lehet (talo-ni ’házam, házaim’).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Sok közös vonást mutatnak a birtokos személyragozással az igeragozás ősi elemei. A mai magyar nyelvben az igeragozási paradigma minden személyben több igeragot használ (pl. egyes szám 2. személyben ír-sz, ír-od, olvas-ol, írj-ø), de még az ősmagyar kor elején is jóval egyszerűbb volt ez a rendszer, és nagymértékben hasonlított a birtokos személyragozásra. Ennek az az oka, hogy az igeragok is valaha az ősi személyes névmásokból keletkeztek, tehát a viszem forma előzménye a ’visz én’ lehetett (manysiul wiɣ-ǝm, finnül vie-n stb.). Hasonlítsuk össze a birtokos, valamint igei személyragos alakokat: kér-em nép-em, kér-ed nép-ed, kér-i nép-e, kér-ünk nép-ünk, kér-tek nép-etek, kér-ik nép-ük. (Mint látjuk, az igei alakok a magyarban már részben a tárgyas, részben az alanyi ragozási sor tagjai.) A magyar nyelv önálló korszakának kezdetén fokozatosan kialakult az ikes ragozás, elkülönült az alanyi és tárgyas ragozás, megszilárdultak további, elsősorban képzői eredetű személyragok.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az alanyi és tárgyas alakok megkülönböztetése ily módon tehát már a magyar nyelv önálló fejleménye, de ennek is megvannak az ősi gyökerei. Egyes szám harmadik személyben több rokon nyelvben is két igealak használatos; az egyik a puszta igető, a másik pedig a harmadik személyű névmásnak a tőhöz tapadásával (agglutinálódásával) alakult forma: mond – mondja, manysi toti ’hoz’ – toti-te ’hozza’, mordvin pali ’csókol’ – pala-si ’csókolja’, nyenyec junra ’kérdez’ – junra-da ’kérdezi’. Miképpen a szavak magyar fordítása is mutatja, ezt a kettősséget az obi-ugor, szamojéd és mordvin nyelvek is az alanyi – tárgyas ragozás megkülönböztetésre alkalmazzák, míg más uráli nyelvekben a két különböző 3. személyű alak más funkcióval bír. Ezek alapján feltételezhető, hogy a tárgy határozottságára/kontextusbeli ismertségére már az alapnyelvben is utaltak a harmadik személyű névmással, amelynek egyes nyelvészek szerint tárgyi értéke lehetett: látja < *lát őt, *lát azt. Ez azonban csak egyes szám harmadik személyben volt így, a többi személyre a nyelvek egy csoportja – a mordvin, ugor és szamojéd nyelvek – a későbbiekben terjesztette ki a tárgyra személyraggal utalás lehetőségét, míg a többi uráli nyelvben nem alakult ki ilyen paradigma, s a harmadik személyben is eltűnt ez a funkció.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Alaktani örökség lehet a tőváltozatokban megnyilvánuló közös vonás is. A magyar nyelv ún. sz-szel váltakozó v-s tövű igéi (lesz, tesz, vesz, visz, eszik, iszik, hisz) olyan csoportot alkotnak, mely közös eredetű az ugor nyelvekben, és a magyarhoz hasonlóan rendhagyóak alaktani viselkedésüket tekintve az obi-ugor nyelvekben használatos igék is (például vesz, venni, vevő ~ visz, vinni, vivő ~ manysi wiɣ-, waj- ’vesz, visz’~ hanti we-, wej- ’vesz, visz’).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

További közös elemek mutathatók ki az igeragozásban az idő és mód kategóriában is, valamint számos alapnyelvi eredetű névszó- és igeképző is megőrződött az uráli nyelvekben. Jelen fejezetünknek azonban nem célja az alaktan minden ősi elemének felsorolása, hanem inkább a főbb típusok és azok történeti összefüggéseinek bemutatása.
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave