Tartalomjegyzék

• VILÁGIRODALOM
• Impresszum
• Bevezető [P. J.]
• chevron_right1. Ókori irodalom [R. Zs.]
  • 1.1. Egyiptomi irodalom [R. Zs.]
  • chevron_right1.2. Elő-Ázsia irodalmai [R. Zs.]
    • 1.2.1. Mezopotámia irodalmai (sumer, akkád) [R. Zs.]
    • 1.2.2. Hettiták, Ugarit [R. Zs.]
    • chevron_right1.2.3. Biblia, a zsidók szent könyve (Ószövetség) [B. Gy.]
      • 1.2.3.1. Tóra
      • 1.2.3.2. Nebiim (A próféták könyvei)
      • 1.2.3.3. Ketubim (Egyéb iratok)
  • 1.3. Irodalom az ókori Iránban [R. Zs.]
  • chevron_right1.4. India irodalma [R. Zs.]
    • 1.4.1. Védák
    • 1.4.2. Eposzok
    • 1.4.3. Mesék
    • 1.4.4. Drámák
  • chevron_right1.5. A kínai irodalom [Cs. B.]
    • 1.5.1. A Csou-kor
    • 1.5.2. A Han-kor
    • 1.5.3. A Hat Dinasztia kora
    • 1.5.4. Tang-dinasztia
    • 1.5.5. Szung-dinasztia
    • 1.5.6. Ming-dinasztia
  • chevron_right1.6. A görög irodalom [R. Zs.]
    • chevron_right1.6.1. Az archaikus irodalom [R. Zs.]
      • 1.6.1.1. A homéroszi eposzok
      • 1.6.1.2. Hésziodosz
      • 1.6.1.3. A korai líra
      • 1.6.1.4. A próza kezdetei
      • 1.6.1.5. A kései líra
    • chevron_right1.6.2. A klasszikus irodalom [R. Zs.]
      • 1.6.2.1. A tragédia eredete
      • 1.6.2.2. Aiszkhülosz
      • 1.6.2.3. Filozófia
      • 1.6.2.4. Szophoklész
      • 1.6.2.5. Hérodotosz
      • 1.6.2.6. Gorgiasz és a retorika kezdetei
      • 1.6.2.7. Az új dithürambosz
      • 1.6.2.8. Euripidész
      • 1.6.2.9. A komédia eredete
      • 1.6.2.10. Arisztophanész
      • 1.6.2.11. Thuküdidész
      • 1.6.2.12. Xenophón
      • 1.6.2.13. Szónoklás
      • 1.6.2.14. Történetírás
      • 1.6.2.15. Az íróművész Platón
      • 1.6.2.16. Arisztotelész az irodalomról
      • 1.6.2.17. Theophrasztosz
    • chevron_right1.6.3. A hellenisztikus irodalom [R. Zs.]
      • 1.6.3.1. Az újkomédia
      • 1.6.3.2. Menandrosz
      • 1.6.3.3. A költészet a hellenizmus korában
      • 1.6.3.4. A hellenisztikus történetírás
      • 1.6.3.5. Filozófia és irodalom
      • 1.6.3.6. Retorika, nyelv- és irodalomtudomány
      • 1.6.3.7. A görög nyelvű „világirodalom”
    • chevron_right1.6.4. A császárkor görög irodalma [R. Zs.]
      • 1.6.4.1. Történetírás [R. Zs.]
      • 1.6.4.2. Plutarkhosz és az életrajz [R. Zs.]
      • 1.6.4.3. Az atticizmus [R. Zs.]
      • 1.6.4.4. Az újszofisztika [R. Zs.]
      • 1.6.4.5. Lukianosz [R. Zs.]
      • 1.6.4.6. Irodalomelmélet [R. Zs.]
      • 1.6.4.7. A görög regény [R. Zs.]
      • 1.6.4.8. A keresztény Biblia (Újszövetség) [B. Gy.]
      • 1.6.4.9. Apologetika
      • 1.6.4.10. Görög költészet a császárkorban [R. Zs.]
  • chevron_right1.7. Római és latin irodalom [H. L.]
    • chevron_right1.7.1. Az archaikus római-itáliai gondolkodás és kultúra
      • 1.7.1.1. A vígjáték (Plautus, Terentius)
    • chevron_right1.7.2. A latin irodalom első virágkora Róma politikai válságának időszakában
      • 1.7.2.1. A líra (Catullus)
      • 1.7.2.2. Filozófiai és tudományos költészet (Lucretius)
      • 1.7.2.3. Cicero
      • 1.7.2.4. Historia ornata és commentarius (Sallustius, Iulius Caesar)
    • chevron_right1.7.3. Az augustusi principátus mint új aranykor. Irodalom a császárság idején
      • 1.7.3.1. Az eposz (Vergilius)
      • 1.7.3.2. A líra (Horatius, Tibullus, Propertius)
      • 1.7.3.3. Ovidius
      • 1.7.3.4. Történetírás (Livius)
      • 1.7.3.5. A mese (Phaedrus)
      • 1.7.3.6. A mitologikus és/vagy történeti eposz (Lucanus)
      • 1.7.3.7. A szatíraköltők (Persius, Iuvenalis)
      • 1.7.3.8. A bölcselet (Seneca)
      • 1.7.3.9. A természettudomány (Plinius)
      • 1.7.3.10. Az organikus történetszemlélet (Tacitus)
      • 1.7.3.11. Az epigramma (Martialis)
      • 1.7.3.12. Irodalmi műfajok
    • chevron_right1.7.4. A késő antikvitás és a korai keresztény irodalom
      • 1.7.4.1. Augustinus/Szent Ágoston
      • 1.7.4.2. Ammianus Marcellinus
• chevron_right2. A középkor irodalma [P. J.]
  • chevron_right2.1. A barbár népek romanizálódása, a latin fennmaradása [P. J.]
    • 2.1.1. A gót bibliafordítás
    • 2.1.2. Hispánia
    • chevron_right2.1.3. Itália
      • 2.1.3.1. Boethius
      • 2.1.3.2. Cassiodorus
  • chevron_right2.2. A bizánci irodalom korszakai [O. T.]
    • chevron_right2.2.1. A kora bizánci kor (330–641) irodalma
      • 2.2.1.1. A próza
      • 2.2.1.2. A költészet
    • chevron_right2.2.2. A közép-bizánci kor (641–1204) irodalma
      • 2.2.2.1. Az ún. „sötét kor” irodalma
      • 2.2.2.2. A humanista irodalom
      • 2.2.2.3. A történetírás
      • 2.2.2.4. Enciklopédiák, lexikonok
      • 2.2.2.5. Pszellosz
      • 2.2.2.6. A költészet
      • 2.2.2.7. A klasszicizáló próza
      • 2.2.2.8. A klasszicizáló költészet és a verses regény
      • 2.2.2.9. A népies nyelvű költészet
    • chevron_right2.2.3. A késő bizánci kor irodalma (1204–1453)
      • 2.2.3.1. A klasszicizáló irodalom
      • 2.2.3.2. A népies nyelvű irodalom
  • chevron_right2.3. Az arab irodalom [Sz. Z.]
    • 2.3.1. Az iszlám előtti arab irodalom
    • 2.3.2. Az Omajjád-dinasztia kora (661–750)
    • 2.3.3. A középkori arab kultúra
  • chevron_right2.4. A klasszikus perzsa irodalom [Cs. F.]
    • 2.4.1. A muszlim perzsa irodalom kezdetei
    • 2.4.2. Az iraki stílus
    • 2.4.3. Szafavida-dinasztia (1500–1722)
  • chevron_right2.5. A kelta irodalom [M. Z.]
    • 2.5.1. Az ír (gael) elbeszélő költészet
    • 2.5.2. A walesi (kymri) széppróza
  • chevron_right2.6. Latin nyelvű költészet [P. J.]
    • 2.6.1. A 8–9. századi vallásos költészet
    • 2.6.2. Világi költészet (Goliárdok)
  • chevron_right2.7. Korai angol irodalom [L. A.]
    • 2.7.1. Történelmi művek
    • 2.7.2. Költészet
  • 2.8. Skandináv (Edda) és balti (Kalevala) hősi epika [P. J.]
  • chevron_right2.9. A német írásbeliség kezdetei [V. A.]
    • 2.9.1. A Hildebrand-ének
    • 2.9.2. A Heliand-eposz
    • 2.9.3. Otfried von Weissenburg
  • chevron_right2.10. Francia (oïl) és provençal (oc) nyelvű irodalom [S. O.]
    • 2.10.1. Az első művek [S. O.]
    • 2.10.2. A történeti ének (chanson de geste) [S. O.]
    • chevron_right2.10.3. A francia udvari regény [Sz. I.]
      • 2.10.3.1. Az antik regények
      • 2.10.3.2. A breton mondakör
      • 2.10.3.3. Trisztán és Izolda
      • 2.10.3.4. Chrétien de Troyes
      • 2.10.3.5. Aucassin és Nicolette
    • 2.10.4. A trubadúrlíra [P. J.]
    • 2.10.5. A Rózsa-regény [P. J.]
  • chevron_right2.11. Német irodalom a 12–13. században [V. A.]
    • 2.11.1. Történeti és előudvari irodalom
    • 2.11.2. A spielmann-eposzok
    • 2.11.3. Minnesang
    • 2.11.4. A francia lovagi epika hatása (1200 körül)
    • 2.11.5. Nibelung-ének
  • 2.12. Az orosz hősi epika. Igor-ének [H. A.]
  • 2.13. Olasz vallásos költészet (Assisi Szent Ferenc, Jacopone da Todi) [A. A.]
  • chevron_right2.14. Dante Alighieri [P. J.]
    • 2.14.1. Isteni színjáték (Divina Commedia)
  • chevron_right2.15. A reneszánsz kialakulása Itáliában [P. J.]
    • 2.15.1. Francesco Petrarca [P. J.]
    • 2.15.2. Olasz próza [L. A.]
    • 2.15.3. Boccaccio [P. J.]
• chevron_right3. Reneszánsz [P. J.]
  • chevron_right3.1. Az olasz irodalom [P. J.]
    • chevron_right3.1.1. A humanista tematika
      • 3.1.1.1. Epikureizmus és filológia
      • 3.1.1.2. Művészetelmélet
      • 3.1.1.3. A lélek halhatatlansága, szerelemtan
      • 3.1.1.4. Emberi méltóság
      • 3.1.1.5. A politika tudománya
      • 3.1.1.6. Udvari etika és etikett
    • chevron_right3.1.2. A lírai költészet
      • 3.1.2.1. Reneszánsz lírai költészet
      • 3.1.2.2. Barokk költészet
    • 3.1.3. A lovagi epika újjászületése
    • 3.1.4. Ludovico Ariosto
    • 3.1.5. Torquato Tasso
    • chevron_right3.1.6. Tudomány és irodalom
      • 3.1.6.1. Giordano Bruno
      • 3.1.6.2. Tommaso Campanella
      • 3.1.6.3. Galileo Galilei
    • 3.1.7. Az olasz színház a 16–17. század fordulóján (pasztorál, melodráma és commedia dell’arte)
  • 3.2. Az északi latin nyelvű humanizmus (Erasmus) [P. J.]
  • chevron_right3.3. A francia irodalom [P. J.]
    • 3.3.1. A középkori líra utolsó nagy alakja: Villon
    • chevron_right3.3.2. A francia reneszánsz
      • 3.3.2.1. A próza (Rabelais)
      • 3.3.2.2. A költészet (Pléiade)
      • 3.3.2.3. Az esszé születése (Montaigne)
    • 3.3.3. Filozófiai irodalom (Descartes és Pascal)
    • chevron_right3.3.4. A francia klasszikus színház
      • 3.3.4.1. A komédiától a tragédiáig: Corneille
      • 3.3.4.2. A tragédiától a vallásos drámáig: Racine
      • 3.3.4.3. A komédia: Molière
    • 3.3.5. Poétika: Boileau
    • 3.3.6. A mese: La Fontaine
  • chevron_right3.4. A spanyol aranykor [V. É.]
    • 3.4.1. Az előzmények
    • chevron_right3.4.2. A spanyol reneszánsz
      • 3.4.2.1. Költészet
      • 3.4.2.2. Misztikus irodalom
    • chevron_right3.4.3. A barokk
      • 3.4.3.1. Pikareszk regény
      • 3.4.3.2. Cervantes
      • 3.4.3.3. Az értekezésirodalom
      • 3.4.3.4. A színház
  • 3.5. A portugál irodalom. Luís Vaz de Camões nemzeti eposza [P. F.]
  • chevron_right3.6. Az angol irodalom [Sz. Gy. E.]
    • chevron_right3.6.1. Középangol előzmények
      • 3.6.1.1. A lovagi epika
      • 3.6.1.2. Chaucer és az olasz kora reneszánsz hatása
      • 3.6.1.3. Az angol középkori színjátszás
    • chevron_right3.6.2. Az angol reneszánsz és humanizmus
      • 3.6.2.1. Udvari költészet (Sidney, Spenser)
      • 3.6.2.2. Szórakoztató és nevelő célzatú fordításirodalom
      • 3.6.2.3. A színházi kultúra (Marlowe)
      • 3.6.2.4. Shakespeare
    • chevron_right3.6.3. A reneszánsz válsága
      • 3.6.3.1. A Jakab-kori színjáték
      • 3.6.3.2. A metafizikus költők
      • 3.6.3.3. Milton
  • chevron_right3.7. A német barokk irodalma [V. A.]
    • 3.7.1. Költészet (Martin Opitz)
    • 3.7.2. Dráma
    • 3.7.3. Regény (Grimmelshausen)
• chevron_right4. A felvilágosodás korának irodalma [P. J.]
  • 4.1. Poétikai irányzatok [P. J.]
  • chevron_right4.2. A 18. század francia irodalma [P. J.]
    • chevron_right4.2.1. A próza
      • 4.2.1.1. Montesquieu
      • 4.2.1.2. Voltaire
      • 4.2.1.3. Denis Diderot
      • 4.2.1.4. Jean-Jacques Rousseau
      • 4.2.1.5. Bernardin de Saint-Pierre
    • 4.2.2. Költészet a század végén
    • 4.2.3. A dráma
  • chevron_right4.3. Az olasz 18. század [P. J.]
    • 4.3.1. Esztétikai történetszemlélet [P. J.]
    • 4.3.2. A költészet (Arcadia) [P. J.]
    • chevron_right4.3.3. A színház [P. J.]
      • 4.3.3.1. A melodráma. Metastasio [P. J.]
      • 4.3.3.2. A komédia. Carlo Goldoni [P. J.]
      • 4.3.3.3. A tragédia. Vittorio Alfieri [A.-K. T.]
    • 4.3.4. A neoklasszicizmus. Ugo Foscolo [P. J.]
  • chevron_right4.4. Angol irodalom [Sz. Gy. E.]
    • chevron_right4.4.1. A restaurációs barokktól a klasszicizmusig [Sz. Gy. E.]
      • 4.4.1.1. Dryden
      • 4.4.1.2. Pope és az „augustusi kor”
    • chevron_right4.4.2. A regény születése [Sz. Gy. E.]
      • 4.4.2.1. Előzmények: John Bunyan
      • 4.4.2.2. Daniel Defoe és Jonathan Swift
      • 4.4.2.3. Samuel Richardson és Henry Fielding
      • 4.4.2.4. Szentimentalizmus: Laurence Sterne
    • chevron_right4.4.3. A klasszicizmus felbomlása [P. Á.]
      • 4.4.3.1. Poétika [P. Á.]
      • 4.4.3.2. A regény (Jane Austen) [P. Á.]
      • 4.4.3.3. Új érzékenység. Sírköltészet és múltidézés [P. Á.]
  • chevron_right4.5. A 18. század német irodalma (felvilágosodás, Sturm und Drang és weimari klasszika) [H. G.]
    • 4.5.1. Irodalomelméleti művek [H. G.]
    • 4.5.2. A lírai költészet megújítása [H. G.]
    • 4.5.3. A polgári színmű [H. G.]
    • 4.5.4. A Sturm und Drang kialakulása [H. G.]
    • chevron_right4.5.5. A weimari klasszika [H. G.]
      • 4.5.5.1. Schiller [H. G.]
      • 4.5.5.2. Goethe [F. I.]
• chevron_right5. A romantika [P. J.]
  • chevron_right5.1. A német romantika [H. G.]
    • 5.1.1. A klasszicizmus és a romantika határán [H. G.]
    • 5.1.2. A jénai vagy kora romantika [H. G.]
    • 5.1.3. A heidelbergi romantika [H. G.]
    • 5.1.4. A drezdai és a berlini romantika [H. G.]
    • 5.1.5. A restauráció és a revolúció között (1815–1848) [H. G.]
    • 5.1.6. Heinrich Heine [F. I.]
  • chevron_right5.2. Az angol romantika [P. Á.]
    • chevron_right5.2.1. A költészet
      • 5.2.1.1. Az első nemzedék (Blake, Wordsworth, Coleridge)
      • 5.2.1.2. A második nemzedék (Byron, Shelley, Keats)
    • 5.2.2. A romantikus regény
  • chevron_right5.3. Az amerikai romantika irodalmáról (1815–1865) [V. Zs.]
    • 5.3.1. Az előzményekről
    • 5.3.2. Általános jellemzők
    • 5.3.3. Az első jelentős művek (Cooper, Poe és a transzcendentalisták)
    • 5.3.4. A „legamerikaibb” költő
    • chevron_right5.3.5. A regény
      • 5.3.5.1. A lélektani regény (Hawthorne)
      • 5.3.5.2. A tengerészregény (Melville)
  • chevron_right5.4. Francia romantika [G. T.]
    • chevron_right5.4.1. Irodalom a változó időkben (1789–1815)
      • 5.4.1.1. A színház
      • 5.4.1.2. Elbeszélő irodalom
      • 5.4.1.3. Irodalomszemlélet
    • 5.4.2. Viták kereszttüzében (1820–1830)
    • 5.4.3. A költészet feltámadása (Victor Hugo)
    • 5.4.4. A dráma
    • 5.4.5. Önéletírások
    • chevron_right5.4.6. A regény
      • 5.4.6.1. Stendhal
      • 5.4.6.2. Honoré de Balzac
      • 5.4.6.3. George Sand
  • chevron_right5.5. Az olasz irodalom a 19. század első felében [P. J.]
    • 5.5.1. A klasszikusok és a romantikusok közötti vita [P. J.]
    • 5.5.2. A dialektális költészet (Porta, Belli) [P. J.]
    • 5.5.3. Giacomo Leopardi [P. J.]
    • 5.5.4. Alessandro Manzoni [A.-K. T.]
  • chevron_right5.6. A (kelet-)közép-európai romantika néhány fejezete [F. I.]
    • chevron_right5.6.1. Az irodalmi nyelv megteremtése
      • 5.6.1.1. Szlovák
      • 5.6.1.2. Szerb
      • 5.6.1.3. Horvát
      • 5.6.1.4. Szlovén
    • 5.6.2. A költészet szabályrendszerének megfogalmazása
    • 5.6.3. Epika (Mácha, Prešeren, Mickiewicz)
    • 5.6.4. A lengyel dráma (Słowacki, Krasiński)
    • 5.6.5. Műfaji változatok (Štúr-iskola, Mažuranić, Njegoš, Eminescu)
• chevron_right6. A realizmustól a századfordulóig [P. J.]
  • chevron_right6.1. A viktoriánus korszak légköre [P. Á.]
    • chevron_right6.1.1. Az angol realista regény
      • 6.1.1.1. Dickens
      • 6.1.1.2. Thackeray
      • 6.1.1.3. Nőírók (Gaskell, G. Eliot)
      • 6.1.1.4. Thomas Hardy
    • chevron_right6.1.2. A viktoriánus költészet
      • 6.1.2.1. Tennyson
      • 6.1.2.2. Robert és Elisabeth Browning
      • 6.1.2.3. A preraffaeliták és a századvég költői
  • chevron_right6.2. A 19. század második felének francia irodalma [G. T.]
    • 6.2.1. A Parnasse
    • 6.2.2. Victor Hugo, a száműzött
    • chevron_right6.2.3. A modern költészet kezdete
      • 6.2.3.1. A modernség költője, Baudelaire
      • 6.2.3.2. Verlaine
      • 6.2.3.3. Rimbaud
      • 6.2.3.4. Lautréamont és Mallarmé
    • chevron_right6.2.4. Prózairodalom a század második felében (realizmus, naturalizmus)
      • 6.2.4.1. Gustave Flaubert
      • 6.2.4.2. Émile Zola
      • 6.2.4.3. Guy de Maupassant
    • 6.2.5. Századvég, dekadencia, szimbolizmus
  • chevron_right6.3. A német realizmus (1850–1890) [H. G.]
    • 6.3.1. Svájci próza (Keller)
    • 6.3.2. A novella
    • 6.3.3. A nagyvárosi regény
  • chevron_right6.4. Az orosz irodalom a 19. században [F. I.]
    • 6.4.1. Az európai kontextus
    • 6.4.2. Puskin és Lermontov
    • 6.4.3. Gogol
    • 6.4.4. Turgenyev
    • 6.4.5. Goncsarov
    • 6.4.6. Tolsztoj
    • 6.4.7. Dosztojevszkij
    • 6.4.8. Csehov
  • chevron_right6.5. Az amerikai polgárháború után: a realizmustól a századvég naturalizmusáig [V. Zs.]
    • 6.5.1. Mark Twain
  • 6.6. A portugál regény (José Maria Eça de Queirós) [P. F.]
  • chevron_right6.7. A 19. század második felének olasz irodalma. A verizmus [P. J.]
    • 6.7.1. Költészet
    • 6.7.2. Regény és novella
  • chevron_right6.8. A skandináv irodalmak [M. A.]
    • chevron_right6.8.1. Visszapillantás: a felvilágosodás és a nemzeti romantika kora
      • 6.8.1.1. Északi mitológia és keresztény „népiség”
      • 6.8.1.2. Népmese, műmese
    • chevron_right6.8.2. A „modern áttörés” – a skandináv irodalmak európaisága
      • 6.8.2.1. A skandináv dráma a századforduló körül: Ibsen és Strindberg
      • 6.8.2.2. A „modern áttörés” és a századforduló prózája
    • 6.8.3. A századforduló előtt és után: Hamsun prózájának modernsége
    • 6.8.4. Kitekintés a 20. század skandináv irodalmára
• chevron_right7. A modernség irodalma [P. J.]
  • chevron_right7.1. A Monarchia-irodalom változatai (a századfordulós modernség közép-európai irányzatai) [F. I.]
    • chevron_right7.1.1. A regény [F. I.]
      • 7.1.1.1. Prága (Kafka, Hašek) és Bécs (Hofmannsthal) [F. I.]
      • 7.1.1.2. Trieszt: Italo Svevo [W. É.]
    • 7.1.2. A dráma (Arthur Schnitzler) [F. I.]
    • chevron_right7.1.3. A modernség a különböző irodalmakban [F. I.]
      • 7.1.3.1. Osztrák
      • 7.1.3.2. Szlovén
      • 7.1.3.3. Cseh
      • 7.1.3.4. Irodalmak határhelyzetben
  • chevron_right7.2. A francia irodalom a 20. század első felében [G. T.]
    • 7.2.1. A francia költészet útjai
    • 7.2.2. A dada (dadaizmus)
    • chevron_right7.2.3. A szürrealizmus
      • 7.2.3.1. Paul Éluard
      • 7.2.3.2. Louis Aragon
      • 7.2.3.3. René Char
    • chevron_right7.2.4. A regény útjai
      • 7.2.4.1. André Gide
      • 7.2.4.2. Két korszak határán: Marcel Proust
      • 7.2.4.3. Roger Martin du Gard
      • 7.2.4.4. A 20-as, 30-as évek regényei
    • chevron_right7.2.5. A színház
      • 7.2.5.1. Hagyomány és avantgárd
      • 7.2.5.2. Színház a 30-as, 40-es években
  • chevron_right7.3. A modernizmus az angol irodalomban [B. T.]
    • 7.3.1. A századvég
    • 7.3.2. A modernizmus általános jellemzői
    • chevron_right7.3.3. A modernista regény
      • 7.3.3.1. Henry James
      • 7.3.3.2. Joseph Conrad
      • 7.3.3.3. David Herbert Lawrence
      • 7.3.3.4. James Joyce
      • 7.3.3.5. Virginia Woolf
      • 7.3.3.6. Edward Morgan Forster
    • chevron_right7.3.4. Az angol modernista költészet
      • 7.3.4.1. William Butler Yeats
      • 7.3.4.2. T. S. Eliot
  • chevron_right7.4. Az amerikai modernizmus korának irodalma [V. Zs.]
    • 7.4.1. Ezra Pound
    • 7.4.2. Gertrude Stein
    • 7.4.3. William Faulkner
    • 7.4.4. Ernest Hemingway
  • chevron_right7.5. Német nyelvű irodalom [F. I.]
    • 7.5.1. Költészet (Rilke, Benn)
    • 7.5.2. A próza (Heinrich és Thomas Mann, Hesse, Musil)
    • 7.5.3. A dráma (Brecht)
  • chevron_right7.6. Olasz irodalom
    • chevron_right7.6.1. Költészet [Sz. I. G.]
      • 7.6.1.1. A hermetista költészet
      • 7.6.1.2. Umberto Saba
    • 7.6.2. Dráma (Pirandello) [A.-K. T.]
  • chevron_right7.7. A spanyol irodalom [Cs. Cs.]
    • 7.7.1. A 98-as nemzedék
    • 7.7.2. A költészet (García Lorca)
    • 7.7.3. Az esszé (Ortega y Gasset)
  • 7.8. A portugál költészet (Pessoa) [P. F.]
  • chevron_right7.9. Szláv nyelvű irodalmak [F. I.]
    • chevron_right7.9.1. A regény
      • 7.9.1.1. A kelet-(közép-)európai parasztregény
      • 7.9.1.2. Negatív utópiák Kelet-Közép-Európában (Krleža, Čapek)
      • 7.9.1.3. A szerb regény (Ivo Andrić, Miloš Crnjanski)
      • 7.9.1.4. Karneváli regény a Szovjetunióban/ról (Bulgakov)
• chevron_right8. Kortárs, posztmodern irodalom [P. J.]
  • chevron_right8.1. Az angol irodalom 1930 után [B. T.]
    • chevron_right8.1.1. A regény
      • 8.1.1.1. A posztmodern próza
    • chevron_right8.1.2. A dráma
      • 8.1.2.1. Az abszurd színház
    • 8.1.3. A költészet
  • 8.2. Megjegyzések az amerikai posztmodernizmus irodalmáról [V. Zs.]
  • chevron_right8.3. A német irodalom a második világháború után [H. G.]
    • 8.3.1. Friedrich Dürrenmatt [F. I.]
    • 8.3.2. Günter Grass [H. G.]
    • 8.3.3. Peter Handke [F. I.]
  • chevron_right8.4. A kortárs francia irodalom [G. T.]
    • 8.4.1. Jean-Paul Sartre
    • 8.4.2. Simone de Beauvoir
    • 8.4.3. Költészet (Guillevic)
    • chevron_right8.4.4. Regény
      • 8.4.4.1. Albert Camus
      • 8.4.4.2. Az „új regény”
    • 8.4.5. Az „új színház”
  • 8.5. A lengyel abszurd színház [F. I.]
  • 8.6. Az orosz regény (Paszternak) [F. I.]
  • chevron_right8.7. Az olasz regény [P. J.]
    • 8.7.1. A korszakváltás ábrázolása (Tomasi Di Lampedusa)
    • 8.7.2. A posztmodern regény és elmélete (Calvino, Eco)
  • 8.8. A portugál regény (Saramago) [P. F.]
  • chevron_right8.9. A spanyol nyelvű latin-amerikai próza a 20. század második felében [Cs. Cs.]
    • 8.9.1. Előzmények és körülmények. A „boom”
    • 8.9.2. Borges (Argentína)
    • 8.9.3. Onetti (Uruguay)
    • 8.9.4. Cortázar (Argentína)
    • 8.9.5. Fuentes (Mexikó)
    • 8.9.6. Rulfo (Mexikó)
    • 8.9.7. García Márquez (Kolumbia)
    • 8.9.8. Vargas Llosa (Peru)
• Tékajegyzék
• Bibliográfia

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2015

Nyomtatott megjelenés éve: 2005

ISBN: 978 963 058 596 5

A kötet csaknem ötven nemzet irodalmának összehasonlítására vállalkozik, mindezt egységes folyamban, közérthető fogalmazással, mégis újszerű megközelítésekkel. Az antikvitástól egészen a kortárs-posztmodernig követi az írásokat. A fő fejezeteken belül a különböző nyelvű irodalmak önálló egységet alkotnak, ennek tiszteletben tartásával tárulkozik fel a világirodalom egysége és harmóniája. A könyv eredetisége és egyedülálló értéke abban áll, hogy a kis terjedelem ellenére számos, szakterületét kiválóan ismerő specialista jól összehangolt együttműködésével jött létre. A szerzők - közöttük akadémikusok és nagy egyetemeink irodalomprofesszorai - újszerű módon, változatos megközelítésben tárják az olvasó elé a világirodalom történeti folyamatát, azon belül pedig elsősorban a műalkotásokat. A kötet nemcsak a középiskolai tanulmányok lezárásához, hanem a felsőfokú képzés első éveiben is megkerülhetetlen mű. A Világirodalom népszerűségét mutatja, hogy már a második kiadása is megjelent.

Hivatkozás: https://mersz.hu/pal-vilagirodalom//