Gugán Katalin (főszerk.), Kerezsi Ágnes, Kubínyi Kata (szerk.): Hanti hadak, manysi mesék: kalauz legközelebbi nyelvrokonainkhoz
›
Élet Szibéria nyugati végein
›
16. Kis nép – nagy rokonság
›
16.6. Műrokonság

16.6. Műrokonság

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A vérrokonságon és a házassági rokonságon túl érdemes megemlíteni a műrokonság formáit is. Az obi-ugorok hagyományosan többféle formáját ismerték annak a rokonság jellegű köteléknek, amely szabad választáson alapult. A gyermek születésekor segédkező asszony, aki a köldökzsinórt elvágta, ’köldökanya’ lett, ezzel párhuzamosan ’köldökapát’ is neveztek ki. A köldökanya kést, ollót, fejkendőt kapott a segítségért. A szülés általában nem a lakóházban, hanem attól távolabb, egy külön kis házban vagy sátorban zajlott, ahova a nők havi tisztulásuk idejére is elvonultak. A gyermekágy időszakának leteltekor az asszonyt és a csecsemőt megtisztították, és csak ezután léphettek be a közös lakótérbe. A tisztító szertartáson segédkező, a gyermeket a házba bevivő nő ’bevivő anya’ lett, aki mellé szintén kineveztek ’bevivő apát’ is. Harmadikként keresztapát és keresztanyát választottak a gyermeknek, a szülők pedig komaságban kerültek. Ez a három választott szülőpár végigkísérte a gyermek életét, felnőttkorban is számontartották ezeket a kötelékeket.
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave