Major László (szerk.)

A katasztrófa-készenlét, a reagálás és a beavatkozásbiztonság egészségügyi alapjai

KATASZTRÓFAFELDERÍTÉS

A katasztrófafelderítés lényege a kialakult helyzet, illetve a várható következményekkel kapcsolatos adatok, információk gyűjtése.

A katasztrófafelderítés módja: szárazföldi, légi, műholdas, vízi stb. a megközelítéstől, a felhasznált eszközöktől függően.

A katasztrófa felderítés fajtái: általános és/vagy szakfelderítés.

Az általános katasztrófafelderítés célja: a lehető legszélesebb körű információk, adatok begyűjtése a kárterületről, illetve annak környezetéről, annak érdekében, hogy a lehető leggyorsabb és leghatékonyabb beavatkozás megszervezhető, végrehajtható legyen.

Tartalma kiterjed:

a kárterület nagyságára, jellegére, jelenlegi állapotára;
a sérültek, áldozatok becsült számának meghatározására;
a sérültek, illetve a kombinált sérültek jellegének, elhelyezkedésének megállapítása;
a lehetséges járványveszélyre;
a kárterület, illetve a követlen környezet egészségügyi infrastruktúrájára, annak állapotára;
az egészségügyi szakfelderítés szükségességére;
a megközelíthető utak állapotára,
a kiemelt közművek állapotára (víz, gáz, villany);
a hírközlés, a kommunikáció lehetőségeire;
az államigazgatás, a beavatkozó szervezetek (tűzoltóság, rendőrség, honvédség, mentők stb.) állapotára;
közbiztonságra, lakosság hangulatára, általános állapotára.

Az általános felderítés láthatóan tartalmaz egészségügyi elemeket, de meghatározott része lehet az egészségügyi szakfelderítés is. Ebben az esetben az, a saját szakterületén mélyebb, alaposabb információkat gyűjt be a katasztrófa sújtotta területről, s amelyeket külön rendszerez és értékel.

A katasztrófa-egészségügyi szakfelderítés legfontosabb elemei:

a sérültek becsült száma;
a sérültek elhelyezkedése (szabadon, romterületen stb.);
a meghatározó sérült típusok, sérülések fajtáinak meghatározása:
kiváltó okok szerint (mechanikus, termikus, sugár, vegyi stb.)
összetettségük alapján (egyszeres, többszörösen összetett vagy kombinált);
összetett sérülések esetén a vezető sérülés típus meghatározása;
a sérültek súlyossági megoszlása;
a gyermek- és időskorú sérültek aránya;
a további egészségkárosodás veszélyeire utaló körülmények (pl. higiénés körülmények hiánya, víz- és élelmiszerhiány, klimatikus viszonyok, járványveszély stb.);
a helyi egészségügyi szolgálat állapota és veszteségei;
egészségügyi készletek, gyógyszertárak, raktárak stb., megléte, állapota;
a tömeges sérültáramlás iránya;
a sérültek gyűjtésének, osztályozásának lehetőségei;
a környezetükre veszélyes sérültek száma;
a sérültek kiürítésének lehetséges irányai;
menekültek száma, mozgásuk iránya;
kommunális rendszerek állapota;
az alultápláltság – kalorikus és proteinhiányos – perspektivikus veszélyei.

A katasztrófa-készenlét, a reagálás és a beavatkozásbiztonság egészségügyi alapjai

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 706 8

Orvostudomány Semmelweis Kiadó könyvei

A tankönyv és a kapcsolódó tantárgy Magyarországon, illetve Közép-Európában teljesen új, egyedülálló, reményeink szerint egy újszerű katasztrófa-orvostani oktatás újabb meghatározó lépése. Létjogosultságát és időszerűségét az utóbbi idők katasztrófái is bizonyítják. Jelen tankönyv a tömegeket érintő, különböző okokból létrejövő egészségkárosodás diagnosztikus, terápiás, preventív és szervezési kérdéseit tárgyalja a nagy tapasztalattal és széles látókörrel rendelkező, a hazai egészségügyben ismert és elismert szerzők tollából. Az elmúlt évtizedek katasztrófáinak (nukleáris, vegyi balesetek, „emerging infections”, cunamik stb.) tapasztalatait, elemzéseinek következtetéseit a szerzők gondosan beépítették a klasszikus ismere-tek tárházába. A kritikus infrastruktúra egészségügyi vonatkozásának taglalása, valamint a hazai szakirodalomban először megjelenő beavatkozásbiztonság fogalmának megalapozása, tárgyalása pedig jelentős mérföldkő a téma kutatásában. Külön erénye a könyvnek, hogy valamennyi új elméleti megállapítás és a gyakorlati tapasztalat beillesztésre került egy komplex vezetési rendszerbe, amelyre már nagy szükség volt az egészségügy békeidőszaki és válsághelyzeti irányításában.

Hivatkozás: https://mersz.hu/major-a-katasztrofakeszenlet//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero