Major László (szerk.)

A katasztrófa-készenlét, a reagálás és a beavatkozásbiztonság egészségügyi alapjai


A KÉSZENLÉT ELÉRÉSE ÉS ANNAK ELLENŐRZÉSE

A mentő-mentesítő munkákra való készenlét időben és térben eloszló, összetett fogalom.
A hétköznapi tudat szintjén azt gondolnánk ideálisnak, ha az eddig felsorolt valamennyi szakalegység, szakember, minden eszköz és anyag ott állna felhalmozva a kárterület szélén. Ez egyrészt nem életszerű, másrészt óriási anyagi teher lenne. Végül pedig csak további káoszt, zavart keltene a sok segítő szándékú ember, akinek még várnia kell arra, amikor sorra kerül a mentő-mentesítő munkába.
 
A készenlét tartalma:
  1. Az általános felderítés, adatszolgáltatása már folyamatos.
    • Az egészségügyi és egyéb szakfelderítés, adatgyűjtés megkezdődött.
  2. A mozgásbiztosító osztagok (MBO-k) I. lépcsője már a kárterület szélén vár, vagy max. 10-15’ távolságban van éllel a kijelölt megindulási ponttól (MP). Feladatát, együttműködő partnereit ismeri, anyagi készletei minimum 4–6 órányi munkára elegendő, összeköttetés minimum 1 rádiós vagy vezetékes vonalon biztosított.
    • A MBO-k II. lépcsője riasztva, maximum 4 óra menettávolságú gyülekező körletben (GYÜK), vagy maximum 30’ menettávolságú várakozási körletben van (VÁK).
  3. A rendvédelmi erők állapota.
    • A kárterületet biztonságos védőkörzetben lezárták.
    • A csatlakozó utak, viziutak, légifolyosók, raktárak ki- és berakodó helyek biztosítva.
    • A GYÜK-ek és VÁK-ek biztosítva.
    • A rendvédelmi erők II. váltása kijelölve, felkészítésük folyamatban.
  4. A járványvédelem megszervezettsége, állapota.
    • Az MBO I. lépcsője állományának, a mentő erők és rendvédelmi erők I. lépcsőjének járványvédelme biztosított.
    • A csatlakozó területek és a II. lépcső erőinek megelőző járványvédelmi intézkedései folyamatban vannak.
    • A kárterület ideiglenes járványvédelmi infrastruktúrája felmálházva, személyi állománya a helyszín határain, VÁK-ben készen áll.
  5. Vegyi és sugárvédelem helyzete.
    • Az ellenőrző és mérőrendszer elemei települtek, üzemelnek.
    • A mentesítő állomások riasztva, 4–6 óra távolságban menetet hajt végre, vagy GYÜK-ben van.
  6. Tűzvédelem állapota.
    • A kárterület jellegétől függően I. lépcsője a MBO-val a kárterület szélén vár alkalmazásra.
    • A II. lépcső kijelölve 4–6 órai távolságon belül, riasztásig békefeladatait végzi.
  7. Kommunikáció helyzete.
    • A kommunikációs törzs VÁK-ban, minimális kommunikációs rendszer működőképes.
    • A médiacsatornák képviselőivel élő kapcsolat megszervezve.
    • A kríziskommunikáció módszerei begyakorolva, eszközei rendelkezésre állnak.
  8. Az adminisztráció biztosítása.
    • A kárterület nagyságától függően az első 3 napi készlet, adminisztrációs anyagok, nyomtatványok a mozgó vezetési ponton felhalmozva. Ez mintegy 10–50 ezer sebesült, hajléktalan, halott adatainak kezelésére elegendő.
  9. Logisztikai biztosítás állapota.
    • Első lépcső mentő-mentesítő alegység személyi állománya biztosítva, készenlétben, váltó- és csereszemélyzet biztosítása folyamatban.
    • Létfeltételek biztosítása:
      1. az élelmiszer-ellátás minimum 1–2 napra rendelkezésre áll;
      2. víztisztítás, ivóvízellátás eszközei bevetésre készen állnak, az állandó jellegű közművek ideiglenes helyreállítására az elgondolás megszületett;
      3. szállás-elhelyezési anyagok a kijelölt raktárakba rendelkezésre áll;
      4. főző és étkeztető felszerelések a mentőerők részére biztosítva, lakosság, sérültek részére menetben vagy valamely körletben van.
    • Egészségügyi anyagellátás:
      1. gyógyszerek, védőoltások 1–2 napra kijelölt raktárban, illetve az egészségügyi mentőerőknél;
      2. kötszerek és egyszer használatos anyagok 1–2 napra kijelölt raktárban, illetve az egészségügyi mentőerőknél;
      3. orvosi gázok és egyéb felszerelések a kijelölt ideiglenes vagy állandó egészségügyi intézményeknél felhalmozva;
      4. fürdető-fertőtlenítő berendezések a kárterülten kívül települtek vagy telepítésük folyamatban.
    • Mozgó energiaellátás és energiaforrás biztosítása:
      1. kis-, közepes és nagyteljesítményű aggregátorok mozgósítva, mentőerőknél 100%-ban, a kiszolgáló létesítményeknél, gyűjtő-, ellátóhelyeken nap végéig (sötétedésig) beüzemelésre kerülnek,
      2. elosztó-, biztosító- és világítórendszerek (ua.),
      3. hajtó-, kenő- és világítóanyagok (ua.).
    • Műszaki biztosítás:
      1. javító-vontató kapacitások, a mentőerők gépjármű oszlopának végére besoroltak,
      2. műszaki kiszolgálás és karbantartás elemei körletekben, ellátóhelyeken települtek.
 
Megjegyzés: A logisztikai biztosítás valamennyi területének részletes elemzése terjedelmi okok miatt lehetetlen.
A különböző mentő és mentesítő erők tevékenységének, a lakosság ellátásának, valamint a mentő munkák végrehajtásának logisztikai biztosítása olyan összetett feladatrendszer, amelynek teljes körű vizsgálatára a jegyzet korlátozott terjedelme miatt nincs lehetőség. Ezért csak az alábbi három területet emeljük ki:
  • Mentő-mentesítő erők logisztikai biztosítása.
  • Egészségügyi ellátórendszerek biztosítása.
  • A hajléktalanná vált lakosság ellátása.
 
Az elemzés eredményeinek grafikonos ábrázolását a 7.5. ábrán1 mutatjuk be, mellyel azt kívántuk érzékeltetni, hogy három kiemelt logisztikai biztosítást – ideális esetben – milyen idősorrendben és intenzitással célszerű megszervezni. Az origó a katasztrófa bekövetkezésének időpontja. Az alkalmazás kezdete nem egyezik meg a katasztrófa bekövetkeztével, de természetesen az a jó, minél közelebb van ahhoz. Az „x” tengely vége a mentő-mentesítő munkák befejezése tetszőleges időegységben (nap, óra). Az „y” tengely egyben a készenlét, az alkalmazás intenzitása is, létszám/tonna mérőszámmal.
 
7.5. ábra. A mentő-mentesítő erők és egyéb feladatok logisztikai biztosítása
 
A készenlét ellenőrzésének fajtái, jellemzői
A készenlét ellenőrzésének célja: annak rögzítése, megállapítása, hogy tervezet vagy a meghatározott időben az adott szintű vezetési lépcső – törzs és végrehajtó alegységek egyaránt – készen áll-e a mentő-mentesítő munkák megkezdésére.
 
Az ellenőrzés fajtái:
  • általános ellenőrzés,
  • szakmai ellenőrzés.
 
Az ellenőrzés jellemzői:
  1. Tekintettel a békeidőszaktól eltérő közállapotokra, súlyos körülményekre és viszonyokra, az általános ellenőrzés mindig legyen segítő jellegű. Irányultsága a mentő munkák feltételinek, ütemeinek biztosítottságára, és ne a számonkérésre irányuljon.
  2. A szakmai ellenőrzés mindig az adott helyzetre leginkább alkalmas megoldásokra, eljárásokra, folyamatokra irányuljon, legyen az a kompromisszumos medicina vagy akár a közrendvédelem. Ilyen helyzetekben is követeljük meg a legjobb szakmai megoldásokat. Az ellenőrzéssel is kényszerítsük ki, hogy minden poszton az adott körülmények között elérhető legjobb szakember dolgozzon.
  3. Az ellenőrzés általában biztosítsa az előbb felsoroltakon túl:
    • megfelelő információ visszacsatolást, a mentést irányító törzs és annak irányítója felé;
    • a szakmai vezetés részére tartalmazzon javaslatokat, újszerű megoldásokat a mentő munkákra;
    • értékelt információkat biztosítson a tájékoztató munkához, kríziskommunikációhoz;
    • célvizsgálat esetén olyan adatokat biztosítson az ellenőrzés, amely alapján a vizsgált események bekövetkezésének oka, következményei, felelősség kérdése objektíven megállapítható legyen.
 
1 Dr. Major László 2010.

A katasztrófa-készenlét, a reagálás és a beavatkozásbiztonság egészségügyi alapjai

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 706 8

A tankönyv és a kapcsolódó tantárgy Magyarországon, illetve Közép-Európában teljesen új, egyedülálló, reményeink szerint egy újszerű katasztrófa-orvostani oktatás újabb meghatározó lépése. Létjogosultságát és időszerűségét az utóbbi idők katasztrófái is bizonyítják. Jelen tankönyv a tömegeket érintő, különböző okokból létrejövő egészségkárosodás diagnosztikus, terápiás, preventív és szervezési kérdéseit tárgyalja a nagy tapasztalattal és széles látókörrel rendelkező, a hazai egészségügyben ismert és elismert szerzők tollából. Az elmúlt évtizedek katasztrófáinak (nukleáris, vegyi balesetek, „emerging infections”, cunamik stb.) tapasztalatait, elemzéseinek következtetéseit a szerzők gondosan beépítették a klasszikus ismere-tek tárházába. A kritikus infrastruktúra egészségügyi vonatkozásának taglalása, valamint a hazai szakirodalomban először megjelenő beavatkozásbiztonság fogalmának megalapozása, tárgyalása pedig jelentős mérföldkő a téma kutatásában. Külön erénye a könyvnek, hogy valamennyi új elméleti megállapítás és a gyakorlati tapasztalat beillesztésre került egy komplex vezetési rendszerbe, amelyre már nagy szükség volt az egészségügy békeidőszaki és válsághelyzeti irányításában.

Hivatkozás: https://mersz.hu/major-a-katasztrofakeszenlet//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave