Major László (szerk.)

A katasztrófa-készenlét, a reagálás és a beavatkozásbiztonság egészségügyi alapjai


A MENTŐ-MENTESÍTŐ MUNKÁK INDÍTÁSA, IRÁNYÍTÁSA, VEZETÉSE

Az itt tárgyalt témakörök az irányítási szakasz elemeit részletezi.
 
A mentő-mentesítő munkák indítása lehetséges:
  • ideális esetben az elgondolás, elhatározás, a terv szerinti rendben;
  • a készenlét elérési vagy beérkezési rendben, ügyelve arra, hogy az eredeti elgondolás, elhatározás ne sérüljön, az együttműködési rend kereteit nem szétfeszítve, a logisztikai biztosítás fenntartásával.
 
Irányítás, vezetés. Szinonim fogalmak, jelen esetben úgy értelmezve, hogy a vezetés több- ségében személyes jelenléttel párosul, az irányításnál ez inkább az 50%-os jelenlét irányába tendál.
A vezető. Az irányítás, vezetés mindig egyszemélyi felelősséggel párosul. A kijelölt vezető – kormányzati, közigazgatási, polgári védelmi vagy katonai – mindig az egységes egész működtetéséért, irányításáért felel. Ez a felelősség a szektorában dolgozó nemzetközi erőkre is kiterjed, azonban annak összetett kérdésköre miatt célszerű arra a feladatra külön, állandó helyettest kinevezni.
A szakmai helyettes. Mindig annak a szakmának a kijelölt vezetője, aki a kárterület vagy veszélyeztetett területen folyó legfontosabb mentő-mentesítő, vagy védekező munkát irányítja, ezt az alábbi példákkal illusztráljuk:
  • Árvízi védekezésnél az adott Vízügyi Igazgatóság kijelölt igazgatója, szakaszmérnöke stb.
  • Földrengés esetén a kezdeti fázis műszaki feladatai után (megközelítő utak, biztonságos tűzoltás, közművek szakaszolása, ideiglenes közművek biztosítása) hosszú ideig az egészségügyi szolgálat vezetője, igazgatója, főszakorvosa a helyettes, hiszen a mentőmentesítő munkák főtartalmát ez a szolgálat végzi (sebesült gyűjtés, osztályozás, szállítás, első orvosi ellátás, továbbszállítás, első szakorvosi ellátás stb.).
  • Később a hangsúly logisztikai, rendvédelmi, járványvédelmi, közigazgatási feladatokra módosul, így az adott helyzetben legfontosabb szakmai vezetője lép elő helyettesnek. (Hajléktalanná vált lakosság kimenekítése, elhelyezése, menekülttáborok berendezése, üzemeltetése, ellátása létfenntartási javakkal, járványfelügyelet biztosítása, halottak gyűjtése, azonosítása, temetése, közrend biztosítása stb.)
 
Az irányítás módszere. Egyértelműen rendelkező munkamódszer. Azonban amikor a mentő munkákkal kiértünk a már megszervezett feladatrend, együttműködés és mindenoldali biztosítás kerete alól, akkor újra és újra rövid, fegyelmezetten vezetett csoport- vagy team-megbeszélésekkel kell irányítani. Ezt általában reggel és este célszerű tartani.
 
A reggeli helyzetértékelés tartalma:
  1. az éjszakai események rövid értékelése;
  2. az éjszakai események befolyása a mentő munkákra;
  3. a napi feladat tisztázása, feladatszabás (főfeladat, váltások stb.);
  4. az EMÜ és a MIOB napi feladata, ez utóbbi miatt a reggeli helyzetértékelésen az OSOCC helyi vezetőjét is célszerű bevonni, helyi védelmi törzsekben természetesen az érintett USAR vezető jöhet szóba;
  5. a napi külső és belső kommunikáció, tájékoztatás célja, tartalma, módszerei;
  6. a vezetés, irányítás, helyettesítés rendje.
 
Az esti helyzetértékelés tartalma:
  1. a napi feladatok értékelése;
  2. az eredeti elgondolás módosítása, vagy új változat kidolgozásáról való döntés;
  3. az éjszakai feladatok és az ügyeleti rend meghatározása;
  4. az esti tájékoztatás, híradás megszervezése.
 
A MENTŐ-MENTESÍTŐ MUNKÁK KÖZBEN LEGGYAKRABBAN ELŐFORDULÓ NEM KÍVÁNATOS, KEZELENDŐ JELENSÉGEK A VEZETÉSBEN:
  • A vezető, a vezetés megkérdőjelezése
Megoldás:
    • azonnali, ellentmondást nem tűrő ellenintézkedések, az érintett személy(ek) meggyőzése, sikertelenség esetén leváltása, eltávolítása a kárterületről, törzsből;
    • fegyelmezett, következetes, színvonalas, példamutató vezetői munka.
  • Pánikkeltés, pánikreakciók
Megoldás:
    • határozott, példamutató viselkedés, vezetés;
    • megfelelő, értékelt, folyamatos tájékoztatás;
    • megfelelő közrend kialakítása;
    • a vezetés iránti bizalom állandó erősítése.
  • A hiperaktivitásból eredő zavarkeltés
Megoldás:
    • megfelelő vezetők kiválasztása, szükség szerint cseréje;
    • a jellemhibás, hiú, „csak” sikerorientált vezetők kontroll alá helyezése, végszükségben leváltása;
    • a fáradt, túlpörgött, reális helyzetértékelésre már alkalmatlan vezetők soron kívüli pihentetése;
    • a résztvevők, az együttműködők között a szakmai felelősségi határok pontos meghatározására és betartására már a kezdetektől;
    • a „békeidőben” jól szereplő vezetők egy része – gyakorlati tapasztalatok szerint – ilyenkor csődöt mond. Ez nem bűn, hanem vagy adottság, vagy felkészületlenség ilyen helyzetekre. Ideiglenesen, de gyorsan cserélni kell az érintett vezetőt.
  • A mentésvezető, a vezető orvos túlterheltsége. Ez általában a második-harmadik nap végén jelentkezik fizikai állapottól, a stressz tűrő képességtől és a körülményektől függően.
Megoldás:
    • a mentés az ellátás kezdeti nehézségei után a vezető 2–3 nap után csak a lényegi, döntő mozzanatokra koncentráljon;
    • szervezze meg az alkalmas váltási rendet, helyettesítést;
    • ki kell használni az ilyenkor spontán felszínre kerülő szakmai, vezetői adottságokat, tehetségeket;
    • nem lehet foglalkozni minden részletkérdéssel, akkor sem, ha azt mások nem teszik a dolgukat tökéletesen, nem lehet megmenteni minden egyes sérültet, de ha a fő feladatokat jól végezzük, úgy ezrekkel, tízezrekkel csökkenthetjük a végső áldozatok számát.
  • A fáradság, a kilátástalanság, a magunkra hagyottság érzése. Jellemzően a mentő munkák vagy a védekezés első hetének végén jelentkezik a mentést végzők, olykor az érintett lakosság vonatkozásában.
Megoldás:
    • vezetői példamutatás, hit kisugárzása;
    • vezetői előrelátás;
    • tartalékok, készletek beérkezésének erre az időszakra való ütemezése;
    • külső segítők, szervezetek fogadása;
    • jó belső kommunikáció, folyamatos teljesítményértékelés;
    • jó kormányzati és média kapcsolatok, pozitív híradások megjelentetésének szervezése;
    • önkéntes társadalmi szervezetek mozgósítása, távolabbi települések segítőinek bevonása.
 

A katasztrófa-készenlét, a reagálás és a beavatkozásbiztonság egészségügyi alapjai

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 706 8

A tankönyv és a kapcsolódó tantárgy Magyarországon, illetve Közép-Európában teljesen új, egyedülálló, reményeink szerint egy újszerű katasztrófa-orvostani oktatás újabb meghatározó lépése. Létjogosultságát és időszerűségét az utóbbi idők katasztrófái is bizonyítják. Jelen tankönyv a tömegeket érintő, különböző okokból létrejövő egészségkárosodás diagnosztikus, terápiás, preventív és szervezési kérdéseit tárgyalja a nagy tapasztalattal és széles látókörrel rendelkező, a hazai egészségügyben ismert és elismert szerzők tollából. Az elmúlt évtizedek katasztrófáinak (nukleáris, vegyi balesetek, „emerging infections”, cunamik stb.) tapasztalatait, elemzéseinek következtetéseit a szerzők gondosan beépítették a klasszikus ismere-tek tárházába. A kritikus infrastruktúra egészségügyi vonatkozásának taglalása, valamint a hazai szakirodalomban először megjelenő beavatkozásbiztonság fogalmának megalapozása, tárgyalása pedig jelentős mérföldkő a téma kutatásában. Külön erénye a könyvnek, hogy valamennyi új elméleti megállapítás és a gyakorlati tapasztalat beillesztésre került egy komplex vezetési rendszerbe, amelyre már nagy szükség volt az egészségügy békeidőszaki és válsághelyzeti irányításában.

Hivatkozás: https://mersz.hu/major-a-katasztrofakeszenlet//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave