Major László (szerk.)

A katasztrófa-készenlét, a reagálás és a beavatkozásbiztonság egészségügyi alapjai

8.6. Beavatkozási fázis: tevékenység a kárhelyen, érkezés, szakfeladatok, alá- és fölérendeltség

A katasztrófasújtotta területre való érkezés után a csapatvezetés felkészül, és felveszi a kapcsolatot az OSOCC-val, és/vagy tájékoztatja a LEMA-t a fennálló helyzetről. Ha az OSOCC még nem állt fel, az első helyszínre érkező USAR csapat felállítja az ideiglenes OSOCC-ot, és addig dolgozik ott, míg megjön az UNDAC csapat.

A különleges erő-eszközök elosztását meg kell beszélni az OSOCC-val és a LEMA-val, a jelentésnek tartalmaznia kell a következőket:

helyszíni tartózkodás és információk;
az érintett terület helyzetleírása (felderítési információk);
általános népesség demográfia, nyelvek és az áldozatok számának megbecsülése;
elosztott eszközök definiálása;
biztonságra vonatkozó információk;
infrastruktúráról szóló információk;
a kárterületről készült térképek;
a csapatok számára elérhető logisztikai támogatás;
orvosi felszerelések és a szállítási mód meghatározása;
az áldozatok kezelése, amíg a helyi orvosi szolgálathoz kerülnek;
orvosi mentési-evakuációs terv (MEDEVAC)1 a csapattagok számára;
a LEMA meghatározása a műveletek végrehajtására, beleértve a korábbi és aktuális területi műveleteket, illetve más rendelkezésre álló erőforrásokat;
a kapcsolatfelvételt a csapatokkal, ennek metodikáját;
a csapatkomponensek státuszát és azok összevonhatóságát más csapat alegységgel.

Az USAR csapatvezető felelős az ideiglenes BoO felállításáért, amelynek helyét az OSOCC határozza meg. Az OSOCC megkérheti a helyi USAR csapatot, hogy határozza meg a BoO ideiglenes helyét, amíg a nemzetközi USAR csapatok meg nem érkeznek.

Az USAR csapatoknak a következőket kell figyelembe venni, amikor kiválasztják a BoO helyszínét:

a helyszínt az OSOCC és/vagy a LEMA határozhatja meg;
megfelelő méretű terület (50 m2);
a területnek védelmi szempontból biztonságosnak kell lennie;
közel kell lennie az OSOCC-hoz és a munkaterülethez;
könnyen megközelíthető a szállítójárművek által;
környezeti megfontolások (kemény földfelszín, jó vízelvezethetőség stb.);
közel kell lennie a logisztikai és támogató eszközökhöz;
olyan helyen kell elhelyezni, ahol jók a kommunikációs feltételek (műhold stb.);
úgy kell kiválasztani a helyet, hogy megfeleljen a műveleti követelményeknek és az elérhető erőforrásoknak, beleértve:
- irányítási terület;
- eszközök tárolása és fenntartási terület;
- egészségügyi ellátás területe;
- kommunikációs központ;
- élelmiszer előállítási és étkezési terület;
- személyzet szállásának területe;
- higiéniai és egészségügyi terület;
- mentőkutyák területe;
- szállítmányok könnyen megközelíthessék;
- parkoló;
- eligazítási, gyülekező terület;
- az áramfejlesztést és a világítást stratégiailag kell elhelyezni, és biztosítani kell a védelmi és biztonsági követelményeket.

A kár vagy földrengés sújtotta romterületen a csapatvezetésnek biztosítani kell, hogy a következő lépéseket megtegyék:

a terület vagy a zóna prioritási sorrendjének tisztázása;
a csapatok kapacitása alkalmas-e a prioritási sorrend végrehajtására, ha a választott méret és minden prioritási sorrendzóna helye ismert;
teljesen és részlegesen összeomlott épületek a kijelölt zónában meg vannak-e határozva, és hozzá vannak-e rendelve a munkaterületek;
összegyűjtik az információkat a helyi csapatoktól és a túlélőktől a kárterületre vonatkozóan, amelyek hatással lehetnek a prioritási sorrend végrehajtására:
1. az eltűnt emberek és az épületekben rekedt áldozatokra vonatkozó összesítés;
2. az épületszerkezeti rajzok, tervrajz stb.;
3. információk bármilyen kutatási és mentési kísérletről.

ROMTERÜLETI TEVÉKENYSÉG SORRENDJE (PRIORITÁSA), A MENTÉS SORRENDJÉNEK MEGHATÁROZÁSÁHOZ:

A PRIORITÁSI SORREND TÉNYEZŐI	MEGHATÁROZÁS
Nagy üreg	Ez elég nagy ahhoz, hogy egy jól megtermett ember be tudjon bújni. A sebesülés elviselésének esélye nagyobb egy ilyen üregben, és a túlélési esélyek is nőnek. Ha az áldozatok gyerekek, akkor az üreg mérete a gyerek méretéhez viszonyítva nagy vagy kicsi.
Kis üreg	Ez egy olyan üreg, ahol a felnőtt csak nehezen vagy egyáltalán nem tud mozogni, így többé-kevésbé feküdnie kell, míg a segítség megérkezik. Ahogy az üreg egyre kisebb lesz, a sérülés esélye nő, és a túlélés esélye csökken. Ha az áldozatok gyerekek, akkor az üreg mérete a gyerek méretéhez viszonyítva nagy vagy kicsi.
Stabil	A stabil épület nem veszélyezteti a mentési művelet végrehajtását. Ez nem jelenti azt, hogy az épületen belüli közvetlen műveletek is ugyanolyan biztonságosak lennének.
Instabil	Az instabil épületeket mindenekelőtt meg kell támasztani, valahogy stabillá kell tenni, csökkenteni kell a kockázatokat a műveltek megkezdése előtt. Több idő szükséges, hogy be tudjanak jutni egy üregbe, ha nincs megfelelően biztosítva a terület.
Extrém instabilitás	Egy rendkívül instabil épület rendkívüli biztonsághiányt eredményez (például a műveletek közepén összeomlik, vagy kockáztatja a mentési műveletet). Ezt a kategóriát csak akkor alkalmazzák, ha a csapat úgy dönt, hogy nem megy be az épületbe annak ellenére, hogy bent rekedt áldozatokról van információja és kiszámítható az épület statikai instabilitása. Úgy is nevezhetik „no go for go”, és ezt jelenteni kell a LEMA-nak vagy az OSOCC-nak.
Megközelítés	Az üreg megközelítését az időtényező határozza meg leginkább. Az értékelés a műveletek nehézségén alapul, függ például az épület anyagától, a használt felszerelésektől és a munka közben alkalmazott műszaki megoldásoktól. Az idő pontos meghatározása nem szükségszerű, sokkal fontosabb a különböző épületek megközelítése, és annak felbecsülése, hogy ez meddig tart. Nehezebb bejutni az épületen kívülről, de meg kell fontolni.

A 8 PRIORITÁSI KATEGÓRIA A ROM ALÓL MENTENDŐ ÁLDOZAT MENTÉSI SORRENDJÉHEZ:

	ÁLDOZAT ÁLLAPOTA	ÜREG MÉRETE	STABILITÁS SZINTJE
1.	Életben van		Stabil vagy instabil
2.	Ismeretlen	Nagy üreg	Stabil
3.	Ismeretlen	Nagy üreg	Instabil
4.	Ismeretlen	Kis üreg	Stabil
5.	Ismeretlen	Kis üreg	Instabil
6.	Életben van		Rendkívül instabil2
7.	Ismeretlen		Rendkívül instabil
8.	Halott

A PRIORITÁSI SORREND, TRIÁZS (ÁLDOZATOK SÉRÜLTSÉG SZERINTI OSZTÁLYOZÁSA)

Élő áldozatok	1	1	6
Ismeretlen áldozatok és nagy üregek	2	3	7
Ismeretlen áldozatok és kis üregek	4	5	7
	Stabil	Instabil	Rendkívül instabil

A csapatvezetés azonban még úgy dönthet, hogy felülbírálja a döntést a műveleti vagy egyéb tényezők tekintetében (ez általában kiderül, mielőtt meghatároznák a prioritási sorrendet):

szállítás, hogy bemehessenek a területre;
speciális felszerelés elérhetősége;
biztonsági és kulturális faktorok;
áldozatok életkora (iskola);
prioritások meghatározása a LEMA által;  új információk.

Műveleti akcióterv:

Az OSOCC-tól kapott jelentéseket követve, az USAR csapatok irányításának ki kell dolgoznia egy akciótervet a műveletek időtartamára, amelynek tartalmaznia kell:

a felkészülési folyamatot;
a LEMA-tól szerzett információkra alapozott stratégiákat.

A mentőcsapatot mindig úgy kell összeállítani, mint egy jól szervezett, magas színvonalon kiképzett szakemberekből álló csapatot, akik különleges tudásuknak köszönhetően képesek arra, hogy segítsenek a rászoruló lakosságon. A küldetések végén a csapatoknak biztosnak kell lenniük abban, hogy a felkészültségük alapján a feladat-végrehajtásuk a lakosság és a közösség szempontjából sikeres volt.

A csapat minden tagja a saját csapatának, országának képviselője, mintegy nagykövete, és az alapelvek bárminemű megsértése vagy a nem kívánatos viselkedés – a csapat bármely tagjától – nem minősülhet hivatalos megnyilvánulásnak, ezért egyéni felelősségi körbe tartozik. A helytelen viselkedés bizalmatlanságot kelthet a csapat munkája iránt, és kihatással lehet az érkező csapatok felkészültségére, teljesítményére, továbbá nem kívánatos diplomáciai bonyodalmakat okozhat az országok között.

Az akció alatt egyetlen csapattag sem részesülhet előnyben vagy kiváltságban bármilyen akcióban, továbbá a csapattagok felelőssége, hogy minden helyzetben a megfelelő módon viselkedjenek. A csapattagoknak tisztában kell lenniük és tiszteletben kell tartaniuk:

a helyi közösség életről vallott értékeit;
kulturális tudatosságot (mint vallás, nemzetiség), életformát;
kommunikációs korlátokat, a nyelvi különbözőségeket;
a munkaerkölcs és értékek különbségét;
különböző helyi népviseleteket;
helyi szokásokat (mint étkezési, viselkedési szokások stb.);
helyi törvény-végrehajtási gyakorlatokat;
helyi fegyverhasználatot;
helyi életfeltételeket;
helyi vezetési viselkedést és szokásokat;
helyi gyógykezelést;
törvénytelen tudatmódosító szerek és alkoholfogyasztás előírásait, használatának következményeit;
kényes információk kezelését;
mentőkutyák használatának helyi lehetőségét;
a páciensek és/vagy a halottak kezelésének szabályait, szokásait;
öltözködési szabályokat;
nemi megkülönböztetés szokásait;
pihenési, szórakozási akadályokat;
helyi kommunikációs akadályokat és elfogadott használatukat;
áldozatok és épületek képeinek bemutatásának kezelését;
emlékek gyűjtésének előírásait (pl. házmaradványok stb.);
helyi sajátosságokat (úgy, mint a társadalmi rétegekhez tartozó jelrendszerek használata);
tiltott területekre való belépést (pl. katonai körzet, vallási helyek stb.);
erkölcsi alapelveket;
más csapatok képességeinek és műveleti gyakorlatának elfogadását;
feketepiaci szabályokat vagy pénzjutalom elfogadását a sikeresebb együttműködésért;
politikai tényezőket;
bármilyen akciót vagy viselkedést, amely elmérgesítheti a feszült helyzetet.

A fogadó országnak, azaz a kárt szenvedett országnak biztosítani kell az alábbi feltételeket:

biztonságos környezetet a mentésben segítő személyeknek és eszközöknek, az OSOCC és a BoO felszereléseknek;
a nemzetközi mentőcsapatok logisztikai támogatását, ebbe beletartozik a tolmácsok, a helyi vezetők, a szállítóeszközök, a víz, a térképek, az üzemanyag biztosítása stb.;
logisztikai és adminisztratív támogatást, amelyet a csapatok kérnek a műveletek alatt;
lehetőség szerint üzemanyagot, az USAR csapatoknak dúcoló faanyagot és a sűrített levegőt (töltő helyének biztosítása).

1	Medical Evacuation.
2	A 6. kategóriát csak akkor használják, ha a csapat eldönti, hogy nem hajtja végre az USAR tevékenységet az épület stabilitására tekintettel, ezt jelenteni kell az OSOCC-nak vagy a LEMA-nak, és be kell menni.

A katasztrófa-készenlét, a reagálás és a beavatkozásbiztonság egészségügyi alapjai

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 706 8

Orvostudomány Semmelweis Kiadó könyvei

A tankönyv és a kapcsolódó tantárgy Magyarországon, illetve Közép-Európában teljesen új, egyedülálló, reményeink szerint egy újszerű katasztrófa-orvostani oktatás újabb meghatározó lépése. Létjogosultságát és időszerűségét az utóbbi idők katasztrófái is bizonyítják. Jelen tankönyv a tömegeket érintő, különböző okokból létrejövő egészségkárosodás diagnosztikus, terápiás, preventív és szervezési kérdéseit tárgyalja a nagy tapasztalattal és széles látókörrel rendelkező, a hazai egészségügyben ismert és elismert szerzők tollából. Az elmúlt évtizedek katasztrófáinak (nukleáris, vegyi balesetek, „emerging infections”, cunamik stb.) tapasztalatait, elemzéseinek következtetéseit a szerzők gondosan beépítették a klasszikus ismere-tek tárházába. A kritikus infrastruktúra egészségügyi vonatkozásának taglalása, valamint a hazai szakirodalomban először megjelenő beavatkozásbiztonság fogalmának megalapozása, tárgyalása pedig jelentős mérföldkő a téma kutatásában. Külön erénye a könyvnek, hogy valamennyi új elméleti megállapítás és a gyakorlati tapasztalat beillesztésre került egy komplex vezetési rendszerbe, amelyre már nagy szükség volt az egészségügy békeidőszaki és válsághelyzeti irányításában.

Hivatkozás: https://mersz.hu/major-a-katasztrofakeszenlet//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero