Major László (szerk.)

A katasztrófa-készenlét, a reagálás és a beavatkozásbiztonság egészségügyi alapjai


EGÉSZSÉGÜGYI VÁLSÁGHELYZETI ELLÁTÁSRA KIJELÖLT INTÉZETEK

Tekintettel arra, hogy egészségügyi válsághelyzet bárhol kialakulhat, a nagyobb szakorvosi rendelőintézetek és a fekvőbeteg-ellátó gyógyintézetek (kórházak, klinikák, országos intézetek) a tulajdonviszonyaiktól függetlenül gyakorlatilag egészségügyi válsághelyzeti ellátásra kijelölt intézeteknek tekinthetők.
Az egészségügyi intézmények katasztrófaterveinek tartalmi követelményeiről szóló 29/2000. (X. 30.) EüM rendelet előírásai alapján a kórházaknak és a szakorvosi rendelőintézeteknek katasztrófatervvel kell rendelkeznie. Ezek kialakításakor kötelezően egyeztetni kellett minden, a tervben foglaltak végrehajtásával kapcsolatosan érintett szervezettel. A részleteket a 2. fejezetben részletesen kifejtettük.
Az egyes résztervek tartalmi követelményeit a vonatkozó jogszabály részletesen meghatározza. A kórházak katasztrófaterveik megfelelő résztervében külön tervezik a fertőző betegek, a vegyi sérültek tömeges ellátásával kapcsolatos feladataikat.
Egy súlyosabb katasztrófa esetén elsősorban a kárhely közelében lévő kórházak kezdik meg a sérültek felvételét, de ezek sebészeti, traumatológiai ágyai viszonylag rövid időn belül telítődhetnek, illetve számolni kell a műtőkapacitásaik áteresztő képességével.
A kórházak – a váratlanul tömegesen jelentkező sérültek, vegyi sérültek vagy fertőző betegek ellátása érdekében – a sürgős esetekre korlátozzák a betegfelvételt.
A következő lépésként rövid időn belül végrehajtják azon betegek soron kívüli hazabocsátását, akiknek az állapota nem feltétlenül indokolja a kórházi tartózkodást.
További ágykapacitás biztosítható, ha pótágyakat állítanak be, továbbá, ha azokat az osztályokat, amelyeken egyébként is végeznek műtéteket, így például az ortopédiát, a szájsebészetet, a nőgyógyászatot, az urológiát, a fül-orr-gégészetet, a szemészetet átmenetileg a sérültek ellátásra profilírozzák át.
A belgyógyászati osztályok vegyi sérültek toxikológiai ellátására, járvány esetén pedig fertőző osztályokká profilírozhatók át.
A sugársérültek speciális ellátása a külön jogszabály által kijelölt intézetek feladata.
Amennyiben a működő kórházak eszköz- vagy anyagellátottsága egészségügyi válsághelyzetben nem elegendő, az Állami Egészségügyi Tartalékból kaphatnak utánpótlást, illetve amennyiben ágykapacitásuk nem elegendő – az erre kijelölt kórházak –, a tartalékból kiadásra kerülő felszerelésekkel szükségkórházat telepítenek az előzetesen e célra lebiztosított objektumokba.
Az ideális helyzet az lenne – és az egészségügyi válsághelyzeti ellátásra való felkészülés ma még egyik hiányzó lépcsőfokát jelentené –, ha a kórházak rendelkeznének egy minimális mértékű saját egészségügyi anyag tartalékkal is.
A polgári egészségügyi intézmények mellett a Magyar Honvédség Honvédelmi Katasztrófavédelmi Rendszerének (HKR) keretében készenlétben tartott alábbi beavatkozó szervezetei is vehetnek a katasztrófahelyzetek felszámolásában.
  • az MH Mobil Biológiai Laboratórium Komplexum a biológiai mintavevő, valamint diagnosztikai képességével az adatgyűjtést, értékelést végez;
  • az MH Atom Biológiai Vegyi Riasztási és Értesítési Rendszer (MH ABV RIÉR), közreműködik a veszélyeztetettek riasztásában;
  • az MH Közegészségügyi és Járványügyi Szolgálatának egészségügyi felderítésben jártas szakemberei adatot szolgáltatnak, információt cserélnek a fertőző betegségek surveillance rendszerén keresztül a polgári járványügyi hatósággal;
  • az MH Mobil Orvoscsoport részt vesz a sérültek ellátásában;
  • a HM Honvédkórház kapacitásának biztosításával közreműködik a kórházi ellátásában;
  • a HKR további kijelölt alegységei közreműködnek a veszélyes (szennyezett) területek lezárásában, a fertőtlenítési feladatok végrehajtásában a műveletek logisztikai biztosításában.
 

A katasztrófa-készenlét, a reagálás és a beavatkozásbiztonság egészségügyi alapjai

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 706 8

A tankönyv és a kapcsolódó tantárgy Magyarországon, illetve Közép-Európában teljesen új, egyedülálló, reményeink szerint egy újszerű katasztrófa-orvostani oktatás újabb meghatározó lépése. Létjogosultságát és időszerűségét az utóbbi idők katasztrófái is bizonyítják. Jelen tankönyv a tömegeket érintő, különböző okokból létrejövő egészségkárosodás diagnosztikus, terápiás, preventív és szervezési kérdéseit tárgyalja a nagy tapasztalattal és széles látókörrel rendelkező, a hazai egészségügyben ismert és elismert szerzők tollából. Az elmúlt évtizedek katasztrófáinak (nukleáris, vegyi balesetek, „emerging infections”, cunamik stb.) tapasztalatait, elemzéseinek következtetéseit a szerzők gondosan beépítették a klasszikus ismere-tek tárházába. A kritikus infrastruktúra egészségügyi vonatkozásának taglalása, valamint a hazai szakirodalomban először megjelenő beavatkozásbiztonság fogalmának megalapozása, tárgyalása pedig jelentős mérföldkő a téma kutatásában. Külön erénye a könyvnek, hogy valamennyi új elméleti megállapítás és a gyakorlati tapasztalat beillesztésre került egy komplex vezetési rendszerbe, amelyre már nagy szükség volt az egészségügy békeidőszaki és válsághelyzeti irányításában.

Hivatkozás: https://mersz.hu/major-a-katasztrofakeszenlet//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave