Válts MeRSZ+ -ra!

MeRSZ online
okoskönyvtár

Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.

Major László (szerk.)

A katasztrófa-készenlét, a reagálás és a beavatkozásbiztonság egészségügyi alapjai

A KATASZTRÓFÁK KÁRTERÜLETE, JELLEMZŐI, A KATASZTRÓFÁK PUSZTÍTÓ HATÁSAI

A katasztrófák kárterülete, jellemzői
A kárterület fogalma [7]. Minden katasztrófa esetén, az a terület, ahol az adott katasztrófa az emberi életre és a környezetre kifejti károsító hatásait, továbbá ahol a károsító hatás csökkentése érdekében az adott területre vonatkozó korlátozó intézkedések bevezetése (pl. területzárás, kitelepítés, kimenekítés stb.) szükséges.
A kárterületen bevezetésre kerülő intézkedések megvalósulhatnak a minősített időszaki feladatok rendszerében, illetve azok elrendelése nélkül is.
A kárterület általános jellemzői 1 :
  • nagy területi kiterjedése, mérete,
  • bonyolult, összetett helyzet kialakulása (több veszélyforrás együttes veszélye),
  • az élőerők és az anyagi javak nagymérvű veszteségei,
  • beavatkozó erők (mentésben résztvevők) által végrehajtandó feladatok nagy terjedelme.
 
A kárterület részei2. A kárterületet (2.7. ábra) bonyolultságuktól és nagyságától függően a mentési munkák hatékony megszervezése és végrehajtása érdekében, valamint az ott tevékenykedő mentőerők szervezett vezetése és irányítása céljából a kárterületet felosztják3:
  • mentési irányokra (ezen belül a mentési főirányra),
  • munkakörzetekre (kárhelyekre),
  • munkaterületekre,
  • munkahelyekre,
  • a mentő erők körleteire.
 
A munkakörzet néhány munkaterületet, a munkaterület – a helyzettől függően – több munkahelyet foglal magában.
 
2.7. ábra. Kárterület
Rövidítések: MH: munkahely, MT: munkaterület
 
A kárterület fajtái kiterjedése alapján:
  • kisméretű kárterület,
  • közepes méretű kárterület
  • nagykiterjedésű (nagyméretű) kárterület.
 
A katasztrófák pusztító hatásai
A természeti és a civilizációs katasztrófák pusztító hatásait vizsgálva megkülönböztetünk elsődleges és másodlagos pusztító hatásokat, amelyek ismerete fontos a mentési munkák megszervezése és végrehajtása során. A különböző természeti és civilizációs katasztrófák pusztító hatásait, valamint azok kárterületeinek fogalmát a 2.1. táblázat, 2.2. táblázat tartalmazza.4 A táblázatokban felsorolt katasztrófák hatásai akár egy időben és helyen – kombináltan – is jelentkezhetnek és érvényesültnek. Ebben az esetben kombinált kárterületről beszélhetünk.
 
2.1. táblázat. Természeti eredetű katasztrófák
 
PUSZTÍTÓ HATÁS
FOGALMA
ELSŐDLEGES
MÁSODLAGOS
Geológiai jellegű katasztrófák
 
Lakóterületek, lakóházak rongálódása, lakhatatlanná válása, infrastruktúra rongálódása, részleges vagy tejes pusztulása: utak (utakon műszaki berendezések és építmények) rongálódása, víz-, gáz-, szennyvíz-, villanyvezetékek rongálódása, használhatatlanná válása, a természeti környezet (fák, növényzet és állatok) pusztulása, a környezet maradandó változása. Emberi életek elvesztése, sérülések. Folyók és élővizek eltűnése – kiöntése vagy más új irányba történő folyása.
Stb.
Az élőterület károsodik és lakhatatlanná válik. Tüzek keletkeznek a közművek rongálódásának következtében. Az alapvető életben maradás körülményei is veszélybe kerülnek. Nincs megfelelő (minőségű és mennyiségű) orvosi ellátás. Az általános ellátás (élelmiszer, ivóvíz, lakhatás, higiénés stb.) nem elégíti ki az alapvető követelményeket. Megbomlik a normális közigazgatási rendszer, nincs vagy minimális a vezetés. A katasztrófa következményeként fertőzések, járványveszély alakul(hat) ki. Pánik (hangulat) a túlélők között. A rendfenntartó erők elégtelenek vagy nincs – fosztogatások – rablások történnek.
Földrengés okozta kár terület (topológiai, illetve tektonikai eredetű katasztrófák okozta kárterület) az a terület, ahol a természeti környezetben bekö- vetkező geológiai események károsító hatása érvényesül és ahol a károsító hatás csökkentése érdekében az adott területre vonatkozó (minősített időszaki vagy nem minősített időszaki körülmények közötti) korlátozó intézkedések bevezetése szükséges.
Hidrológiai jellegű katasztrófa
 
Nagy károk: a lakóterületeken,
  • az infrastruktúrában főként a közlekedésben (utak, hidak egyéb műszaki létesítmények),
  • az iparban
  • a mezőgazdaságban (vetés tönkre megy, termés elpusztul).
Az épületek:
  • összeomlanak
  • rongálódnak
  • életveszélyessé válnak. A közművek, a berendezések megrongálódnak, pusztulnak az anyagi értékek. Stb.
Emberek, állatok életveszélyben vannak, egészségük veszélyben forog. Megbetegedések – járványveszély. Az elhagyott anyagi javak fosztogatása.
Ár és belvízi (szökőár okozta) kárterület az a terület, ahol a természeti környezetben bekö- vetkező hidrológia események károsító hatása érvényesül, és ahol a károsító hatás csökkentése érdekében az adott területre vonatkozó (minősített időszaki vagy nem minősített időszaki körülmények közötti) korlátozó intézkedések bevezetése szükséges.
Meteorológiai jellegű katasztrófa
Nagy károk a lakóterületeken, infrastruktúrában, főként a közlekedésben (utak, hidak egyéb műszaki létesítmények). Nagy károk az iparban és a mezőgazdaságban. Elpusztul a vetés, a szőlő stb. Nagy károk a (nagyüzemi) zöldségtermesztésben, az üveg-, illetve melegházakban. Kiszáradnak a talaj nedvességtartalékai, ami csökkenti a terméshozamokat, rosszabb esetben a termés és természeti környezet pusztulása következik be. Kiszáradnak a folyók. Elpusztulnak a mezőgazdasági kultúrák. Megbomlik a termelés, a közlekedés rendeltetésszerű működése. sérülések a csővezetékekben, vezeték szakadások, hírközlő rendszerek megbomlása. Stb.
A lakóépületek károsodása – omlások következtében emberi életek kerülnek veszélybe –, egészségkárosodások.
Fokozott energiaigény. Ellátási zavarok – éhínség – vízhiány. A lakókörnyezet pusztulása. Az infrastruktúra egysége megbomlik (pl. folyami közlekedés, energiaellátás, élelmiszer – ivóvíz ellátás stb.).
Szélsőséges (rendkívüli) idő járás okozta kárterület: az a terület, ahol a természeti környezetben bekövetkező szélsőséges időjárás (tájfun (hurrikán), tornádó, felhőszakadás, jégeső, hófúvás, lavina, rendkívüli hideg – hideghullám, aszály – hőhullám)–, azaz meteorológiai események károsító hatása érvényesül, és ahol a károsító hatás csökkentése érdekében az adott területre vonatkozó (minősített időszaki vagy nem minősített időszaki körülmények közötti) korlátozó intézkedések bevezetése szükséges.
Természeti jellegű tűzkatasztrófa
 
Veszélyezteti az emberi és állati életeket, a lakott településeket, az erdőkben lévő létesítményeket. Értékes anyagok (erdő – tőzeg – termés stb.) pusztulása. Rendkívül magas hőmérséklet, minden elég, nagy területet elborít a füst (füstmérgezés – szén-monoxid-mérgezés). Stb.
Füst irritáló hatása az emberekre és állatokra egyaránt. A korlátozott látási viszonyok negatív pszichikai hatása. Stb.
Az a terület, ahol a természeti környezetben bekövetkező természeti jellegű tűzkatasztrófák károsító hatása érvényesül és ahol a károsító hatás csökkentése érdekében az adott területre vonatkozó (minősített időszaki vagy nem minősített időszaki körülmények közötti) korlátozó intézkedések bevezetése szükséges.
 
2.2. táblázat. Civilizációs eredetű katasztrófák
 
PUSZTÍTÓ HATÁS
FOGALMA
ELSŐDLEGES
MÁSODLAGOS
Társadalmi jellegű katasztrófa
Emberi életek elvesztése, pusztulása. Lakóterületek, lakóházak rongálódása – lakhatatlanná válása, infrastruktúra rongálódása, részleges vagy tejes pusztulása: utak (utakon műszaki berendezések és építmények) rongálódása, víz – gáz – szennyvíz – villanyvezetékek rongálódása, használhatatlanná válása. Egyes területek túlnépesedése, más területek elnéptelenedése. Az emberi élet alapvető feltételeinek (élelmiszer, víz, lakhatás, energia ellátás folyamatossága, biztonság stb.) hánya. Stb.
Ideiglenes vagy végleges
(elmenekülés) elvándorlás, Pánik okozta veszteségek.
Munkanélküliség. Alultápláltság. Egészségügyi ellátás hiányosságai. Az állami vezetés és irányítás megbomlása. Fosztogatás. Stb.
Az a terület, ahol a terrorizmus; háború; fegyveres konfliktus; tömeges migráció; tömeg- rendezvények; energiahiány és egyéb társadalmi jellegű katasztrófa okozta negatív hatású események következményeként emberi életek kerülnek veszélybe, a (lakó) környezet károsodik, és ahol a károsító hatás csökkentése érdekében az adott területre vonatkozó (minősített időszaki vagy nem minősített időszaki körülmények közötti) korlátozó intézkedések bevezetése szükséges.
Biológiai jellegű
 
Az emberi életfeltételekben bekövetkezett negatív változások. Járványos megbetegedések miatti károk – karantén; munkából való kiesés, az élelmiszerek és az állatállomány pusztulása. Vízminőség romlása. Biológiai fegyverek alkalmazásának következményei – erdők, mezőgazdasági területek pusztulása, emberi életre alkalmas területek szűkülése. Stb.
Az egyensúly felbomlásával egyes állatfajok kipusztulása. Maradandó károsodások a (lakó) környezetben. Stb.
Biológiai (biológiailag fertőzött) kárterület: az a terület, ahol a biológiai (ökológiai) rendszerben, ami lehet emberi mulasztás következménye is, káros események következtek be, károsító hatásuk érvényesül, és ahol a károsító hatás csökkentése érdekében az adott területre vonatkozó (minősített időszaki vagy nem minősített időszaki körülmények közötti) korlátozó intézkedések bevezetése szükséges.
Technikai jellegű katasztrófa
 
Robbanás okozta (lökéshullám, szétrepülő törmelékek, tűz és magas hő okozta, károk mind emberi életben, mind technikai és egyéb eszközökben. Mérgezés a mérgező anyagok bekerülése (belégzéssel, illetve bőrön keresztül) az emberi, illetve állati szervezetbe. Fulladás oxigénhiány, illetve füst vagy a terjedő gázok miatt. Oxidáció hatására anyagok begyulladása, az égés és a hő szintjének jelentős emelkedése. Fagyás mélyhűtött folyadékok, nagy nyomás alatti gázok szabadba jutása miatt. Fertőzés – a szervezet megfertőződése. A környezet,
a víz, a talaj és a levegő szennyeződése. Stb.
Tűz – hő, fagyás hatása az emberi szervezetre. Megégés – kihűlés. Szennyezett levegő belégzése. Mérgezett élelmiszer fogyasztása. A környezet szennyezettsége (maradandó anyagok esetén) – mindaddig, amíg a mentesítés meg nem történik. Mérgező gázfelhő kialakulása. Stb.
Tűz és robbanás okozta kárterület: Az a terület, ahol a technológiai folyamatokban bekövetkező (nem várt) események, a berendezések meghibásodásával és/vagy emberi mulasztás következményeként tűz, és/vagy robbanás következik be. Eredményeként veszélyes anyag jut(hat) (kerülhet) a szabadba, ami károsító hatása folytán veszélyezteti a környezetet. Ahol ez a károsító hatás csökkentése érdekében az adott területre vonatkozó (minősített időszaki vagy nem minősített időszaki körülmények közötti) korlátozó intézkedések bevezetése szükséges.
Nukleáris jellegű katasztrófa
 
Sugárzó anyagok kikerülése a létesítmények zárt rendszeréből5 – a környezet a levegő sugárszennyezése, a dolgozók és a polgári lakosság sugárveszélyeztetése. Stb.
A sugárfertőzés hatására történő megbetegedések – halálesetek. Mérgező sugárzó anyagot tartalmazó felhő kialakulása.
Vizek szennyezése.
Nukleáris kárterület az a terület, ahol a nukleáris, illetve a sugárzó anyag a szabadba jut, az anyag károsító hatása folytán veszélyezteti és szennyezi a környezetet, és ahol a károsító hatás csökkentése érdekében az adott területre vonatkozó (minősített időszaki vagy nem minősített időszaki körülmények közötti) korlátozó intézkedések bevezetése
szükséges
Vegyi jellegű katasztrófa
 
Vegyi és méreganyagok hatása savakkal és lúgokkal való érintkezés miatt a bőr, a szem és a nyálkahártya sérülése. Környezet szennyezése szállítási baleset következtében. Stb.
Mérgező gázfelhő kialakulása. A környezet szennyezése maradandó anyagok esetén. Vizek szennyezése (felszíni és nem felszíni.)
Vegyi kárterület az a terület, ahol a veszélyes anyag a szabadba jut, az anyag károsító hatása folytán veszélyezteti a környezetet, és ahol a károsító hatás csökkentése érdekében az adott területre vonatkozó (minősített időszaki vagy nem minősített időszaki körülmények közötti) korlátozó intézkedések bevezetése szükséges.
 
1 A polgári védelmi szakszolgálati szervezetek alkalmazása PVOP kiadványa 1982; 4. oldal 5. pont.
2 A kárterület méret szerinti felosztása „A polgári védelmi szakszolgálati szervezetek alkalmazása” PVOP kiadványa 1982; 3. oldal.
3 A polgári védelmi szakszolgálati szervezetek alkalmazása PVOP kiadványa 1982 74. oldal.
4 Tóth Ferdinánd 2010.
5 Vagy atomfegyver alkalmazása során.
A katasztrófa-készenlét, a reagálás és a beavatkozásbiztonság egészségügyi alapjai

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 706 8

OrvostudománySemmelweis Kiadó könyvei

A tankönyv és a kapcsolódó tantárgy Magyarországon, illetve Közép-Európában teljesen új, egyedülálló, reményeink szerint egy újszerű katasztrófa-orvostani oktatás újabb meghatározó lépése. Létjogosultságát és időszerűségét az utóbbi idők katasztrófái is bizonyítják. Jelen tankönyv a tömegeket érintő, különböző okokból létrejövő egészségkárosodás diagnosztikus, terápiás, preventív és szervezési kérdéseit tárgyalja a nagy tapasztalattal és széles látókörrel rendelkező, a hazai egészségügyben ismert és elismert szerzők tollából. Az elmúlt évtizedek katasztrófáinak (nukleáris, vegyi balesetek, „emerging infections”, cunamik stb.) tapasztalatait, elemzéseinek következtetéseit a szerzők gondosan beépítették a klasszikus ismere-tek tárházába. A kritikus infrastruktúra egészségügyi vonatkozásának taglalása, valamint a hazai szakirodalomban először megjelenő beavatkozásbiztonság fogalmának megalapozása, tárgyalása pedig jelentős mérföldkő a téma kutatásában. Külön erénye a könyvnek, hogy valamennyi új elméleti megállapítás és a gyakorlati tapasztalat beillesztésre került egy komplex vezetési rendszerbe, amelyre már nagy szükség volt az egészségügy békeidőszaki és válsághelyzeti irányításában.

Hivatkozás: https://mersz.hu/major-a-katasztrofakeszenlet//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero
Kivonat
fullscreenclose
printsave