Válts MeRSZ+ -ra!

MeRSZ online
okoskönyvtár

Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.

Major László (szerk.)

A katasztrófa-készenlét, a reagálás és a beavatkozásbiztonság egészségügyi alapjai

OPERATÍV IRÁNYÍTÁS ÉS A KOORDINÁCIÓ VERTIKÁLIS ÉS HORIZONTÁLIS HÁLÓZATA

Az operatív irányítás és a koordináció vertikális és horizontális hálózatot képez, amely minden szinten lehetőséget biztosít az interszektoriális együttműködésre is.
Az egészségügyi válsághelyzeti ellátást országos szinten az országos tisztifőorvos bevonásával az egészségügyért felelős miniszter, kihirdetett veszélyhelyzetben pedig a Kormány irányítja a miniszter útján az országos tisztifőorvos közreműködésével. Megyei (fővárosi) szinten a megyei tisztifőorvosok szervezik és irányítják. Ők egyben a megyék honvédelmi, illetve katasztrófa védelmi feladatait irányító védelmi bizottságok tagjai is, és ezáltal lehetőségük van a területi egészségügyi és egyéb szervek védekezési tevékenységének koordinálására.
A szélesebb értelemben vett katasztrófahelyzetek és a katasztrófák következményeinek egészségügyi felszámolása csak az abban résztvevők szakmai kompetencia szerinti munkamegosztása és az előzetesen kialakított és a gyakorlatban megvalósuló együttműködése által oldható meg eredményesen. Az együttműködés a kárhelytől az irányítás legmagasabb szintjéig szükséges.
A veszélyhelyzet, katasztrófa vagy annak veszélye esetén a minisztériumban – az erre kijelölt személyekből, valamint a kulcsfontosságú országos intézmények (OMSZ, OTH, Országos Vérellátó Szolgálat) vezetőiből, továbbá az esemény szerint illetékes vezető szakemberekből – Operatív Munkacsoport kezd működni. Az NSZSZ-ek Operatív Vezetési Csoportot (OVCS) állítanak fel, az előre kijelölt személyi állományból, illetve az adott egészségügyi válsághelyzetet kiváltó esemény szerint releváns szakemberekből.
A katasztrófák felszámolásában kulcsfontosságú országos intézményekben (OTH, OMSZ, OVSZ, EKI) szintén válságkezelő stábok kerülnek létrehozásra, az intézmények vezetői pedig minisztérium Operatív Munkacsoportjának tagjaként irányítják intézményeiket, illetve folyamatosan szervezik és koordinálják az egyes szervezetek és intézmények közötti feladatmegosztást.
A fentiek által az irányítási rendben érvényesül az az alapvető követelmény, hogy a veszélyhelyzeti irányítás a lehető legkisebb mértékben térjen el a normál irányítási rendtől. Válság- és katasztrófahelyzetben lényegében annyi a változás, hogy az egyes szervezeti elemek vezetői egy felettük lévő irányító testület tagjaiként irányítják szervezeteiket.
Az egészségügyi ágazathoz tartozó szervek együttműködése jogszabályokon alapul. Ez egyrészt vertikálisan, hierarchikusan szabályozott, másrészt horizontálisan az OTH, illetve az általa szakmailag irányított NSZSZ-ek intézkedései által valósulhat meg. Az együttműködésben is érvényesülni kell a szubszidiaritás elvének.
A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény alapján A katasztrófavédelem nemzeti ügy. A védekezés egységes irányítása állami feladat. A katasztrófák felszámolásáért felelős legfelsőbb szerv a Kormány.
A katasztrófavédelemmel összefüggő döntéseinek előkészítése és a védekezéssel kapcsolatos feladatok ágazati összehangolása és irányítása kormányzati koordinációs szerv, Katasztrófavédelmi Koordinációs Tárcaközi Bizottság (KKB) feladata.
A KKB elnöke a belügyminiszter, tagjai a miniszterek által kijelölt állami vezetők.
A KKB tudományos és operatív munkaszervet működtet. A tudományos munkaszerve Tudományos Tanács.
Operatív munkaszerve a Nemzeti Veszélyhelyzet-kezelési Központ (KKB NVK), amely a katasztrófák elleni védekezésben részt vevő központi államigazgatási szervek állományából kijelölt szakemberekkel, valamint meghívott szakértőkkel látja el értékelő, elemző, szakmai javaslattevő, a védekezési tevékenységek végrehajtását összehangoló és a tájékoztatási, jelentési feladatait. A KKB NVK szervezete annak vezetőjéből, az általános munkacsoportból és a szakmai feladatokat ellátó védekezési munkabizottságokból áll. Folyamatos működését a KKB elnöke vagy a KKB NVK vezetője rendeli el.
A KKB NVK vezetőjének általános helyettese vezeti a valamennyi katasztrófatípus során egyaránt ellátandó feladatokat ellátó általános munkacsoportot.
A KKB NVK vezetőjének szakmai helyettese mindig annak a központi államigazgatási szervnek vezető (államtitkár, helyettes államtitkár) beosztású kormánytisztviselője, amelynek az adott katasztrófatípus kezelése, elhárítása a felelősségi körét elsődlegesen érinti.
Ennek megfelelően az Emberi Erőforrások Minisztériuma két védekezési munkabizottság működtetéséért felelős. Ezek a humán járványok megelőzésének és felszámolásának irányítását ellátó Járványügyi Védekezési Munkabizottság (JVM), valamint a veszélyhelyzeti szintű hőhullám időszakára a Hőhullám Elleni Védekezési Munkabizottság (HVM) és – amennyiben ezek és a KKB NVK is működik – vezetőjük egyben a KKB NVK szakmai helyettese is.
Járványveszélyt vagy kialakulóban lévő járványt az OEK szolgálati úton jelzi a minisztérium vezetése felé, mely az ágazati intézményeket irányító JVM tagok aktivizálásával megkezdi az Operatív Munkacsoport működtetését. A kialakult helyzetet az országos tisztifőorvos minősíti járványnak
Az országos tisztifőorvos a járványveszély elhárítása és az egészségügyi ellátás biztosítása érdekében közvetlenül intézkedik, ha azt a járványügyi helyzet szükségessé teszi. Amennyiben a járvány meghaladja azt a szintet, amikor a kezeléshez az érintetett egészségügyi intézményrendszer önmagában már nem elegendő vagy más tárcákhoz tartozó szervezetek közreműködése is szükséges, a JVM vezetője – az egészségügyi miniszterrel egyetértésben – kezdeményezi a KKB vezetője felé a JVM működtetésének elrendelését.
A JVM az egészségügyi intézmények felé feladatokat és jelentési kötelezettségeket határozhat meg. A védekezés során folyamatos munkakapcsolatot tart az érintett megyék tisztifőorvosaival és rajtuk keresztül a Védelmi Bizottságokkal és a Katasztrófavédelmi Igazgatóságokkal. A JVM az előírt fertőző betegség bejelentési kötelezettség mellett kiegészítő járványügyi információs rendszer folyamatos működtetését, például a kórházi üres ágyszám-kapacitások és a járványt okozó fertőző betegség gyógykezeléséhez szükséges egyes orvostechnikai eszközök napi jelentését is elrendelheti.
A JVM kezdeményezheti
  • a járvány felszámolásához szükséges pénzügyi alap elkülönítését, és azt kezelő – szervezet kijelölését, a költségelszámolás rendjének kialakítását;
  • az Állami Egészségügyi Tartalékban lévő készletek igénybevételét;
  • széles körű járványügyi korlátozó intézkedések foganatosítása érdekében a rendvédelmi szervek, illetve a polgári védelem közreműködését;
  • a fertőtlenítések elvégzéséhez a katasztrófavédelem igénybevételét és a szükséges anyagok beszerzését;
  • az egészségügyi szolgáltatók és intézmények járvány okozta többlet költségeinek megtérítését.
 
Olyan katasztrófák – földrengés, tömeges migráció, súlyos ipari baleset stb. – esetén, amikor nem az egészségügyért felelős minisztérium, hanem más tárca működteti a védekezési munkabizottságát, az egészségügyi szakmai feladatok természetesen továbbra is az egészségügyi tárca hatáskörében maradnak, így a katasztrófa típusától függetlenül a baleseti, toxikológiai és sugársérültek, illetve a fertőző betegek ellátásának szervezése és irányítása változatlanul az egészségügyért felelős miniszter felelősségi körében marad.
 
Vannak egyes katasztrófatípusok, amelyek az általános felkészülésen túl külön speciális tervezést és felkészülést igényelnek.
Az influenza pandémiára való felkészülés alapját képezi a WHO, illetve az EU ECDC szakmai útmutatásai alapján elkészült Nemzeti Influenza Pandémiás Terv.
Nukleáris veszélyhelyzetben az Operatív Munkacsoporthoz hasonló összetételű – sugáregészségügyi szakértőkkel kiegészített – Ágazati Nukleárisbaleset-elhárítási Szervezet (ÁNBSZ) látja el az ágazati irányítás és koordináció feladatait az Ágazati Nukleárisbaleset-elhárítási Terv alapján.
A minisztérium gondoskodik a Paksi Atomerőmű 30 km-es körzetében élő lakosság védelméhez szükséges káliumjodid készletről, illetve a szavatosság lejáratakor annak cseréjéről.
A 10 napra való készletekből az első kétnapi mennyiségek – a kiosztás azonnali megkezdhetősége érdekében az érintett településeken kerültek elhelyezésre, a polgármesteri hivatalokban vagy a gyógyszertárakban.
A települések rendszeresen aktualizált kiosztási tervekkel rendelkeznek.
A további 3–5, illetve 6–10 napi szükségletek az EKI raktáraiban vannak elhelyezve.
 
A katasztrófa-készenlét, a reagálás és a beavatkozásbiztonság egészségügyi alapjai

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 706 8

OrvostudománySemmelweis Kiadó könyvei

A tankönyv és a kapcsolódó tantárgy Magyarországon, illetve Közép-Európában teljesen új, egyedülálló, reményeink szerint egy újszerű katasztrófa-orvostani oktatás újabb meghatározó lépése. Létjogosultságát és időszerűségét az utóbbi idők katasztrófái is bizonyítják. Jelen tankönyv a tömegeket érintő, különböző okokból létrejövő egészségkárosodás diagnosztikus, terápiás, preventív és szervezési kérdéseit tárgyalja a nagy tapasztalattal és széles látókörrel rendelkező, a hazai egészségügyben ismert és elismert szerzők tollából. Az elmúlt évtizedek katasztrófáinak (nukleáris, vegyi balesetek, „emerging infections”, cunamik stb.) tapasztalatait, elemzéseinek következtetéseit a szerzők gondosan beépítették a klasszikus ismere-tek tárházába. A kritikus infrastruktúra egészségügyi vonatkozásának taglalása, valamint a hazai szakirodalomban először megjelenő beavatkozásbiztonság fogalmának megalapozása, tárgyalása pedig jelentős mérföldkő a téma kutatásában. Külön erénye a könyvnek, hogy valamennyi új elméleti megállapítás és a gyakorlati tapasztalat beillesztésre került egy komplex vezetési rendszerbe, amelyre már nagy szükség volt az egészségügy békeidőszaki és válsághelyzeti irányításában.

Hivatkozás: https://mersz.hu/major-a-katasztrofakeszenlet//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero
Kivonat
fullscreenclose
printsave