Major László (szerk.)

A katasztrófa-készenlét, a reagálás és a beavatkozásbiztonság egészségügyi alapjai

INTÉZMÉNYEK FELADATAI

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának feladatai

A jogalkotói tevékenysége keretében kidolgozza az egészségügyi válsághelyzetek felszámolásához szükséges jogszabályok és jogszabály módosítások tervezetét, elrendelheti az egészségügyi intézmények felé a katasztrófa terveikben egy-egy katasztrófa típusra vonatkozó részletesebb tervek kidolgozását.
Az országos tisztifőorvos közreműködésével irányítja az ágazati szervek felkészülését, Részletes útmutatót ad az NSZSZ-ek részére az egységes szempontok alapján történő megyei tervezési feladatok támogatására, kezdeményezi az NSZSZ-ek felé a felkészülést támogató felméréseket, értékeli a tapasztalatokat.
Tervezi a felkészülési feladatokhoz szükséges fejlesztéseket, tartalékkészlet beszerzéseket és azok finanszírozási forrásának biztosítását.
Tervezi és szervezi a katasztrófa-egészségügyi gyakorlatokat és elrendeli végrehajtásukat.
Szakértővel képviselteti magát a KKB NVK-ban Működteti Járványügyi Védekezési Munkabizottságot és a Hőhullám Elleni Védekezési Munkabizottságot.
Tájékoztatja a KKB-t a katasztrófákra történő felkészülésről, a más tárcák közreműködését igénylő feladatokról, egyeztet az érintett tárcákkal és szervezetekkel.
Felügyeli az Állami Egészségügyi Tartalékot, irányítja a tartalékot kezelő intézet tevékenységét, intézkedik, hogy a készletek összetételének változása releváns legyen várható veszélyekkel és fenyegetettséggel.
Az egészségügyért felelős miniszter hagyja jóvá a WHO, a NAÜ, illetve az EU vonatkozó ajánlásainak figyelembevételével készült ágazati felkészülési terveket.

Az OTH

irányítja és koordinálja országos hatáskörű háttérintézményeinek, valamint az NSZSZ-ek katasztrófa-egészségügyi felkészülését, továbbá
az országos tisztifőorvos, mint a JVM helyettes vezetője haladéktalanul tájékoztatja a JVM vezetőjét a rendkívüli járványügyi esemény bekövetkezéséről.

A megyei tisztifőorvos

mint a védelmi bizottság tagja személyesen vagy kijelölt helyettesei útján részt vesz működési területét képező megye katasztrófa-egészségügyi felkészülésének irányításában.

Az NSZSZ-ek a kistérségi intézeteik bevonásával

megyei terveket készítenek a rendkívüli intézkedések elrendelésére,
tervezik az egészségügyi személyzet szükség esetén történő átcsoportosítását,
adatokkal rendelkeznek a működési területükön lévő kórházi osztályok kapacitásáról, átprofilírozási lehetőségeiről, a fertőző betegek elkülönítésére kijelölhető – valamint átmenetileg fertőző osztályként működtethető – osztályokról,
a működési területükön lévő kórházak közül kijelölik az orvosi segélyhelyek és szükségkórházak telepítésére kötelezett intézeteket,
a tervezett intézkedéseket, valamint a szükséggyógyintézetek működtetésével, logisztikai biztosításával kapcsolatos kérdéseket egyezetik az illetékes védelmi bizottsággal.

Az egészségügyi válsághelyzet felszámolásának jogi háttere törvényi szinten három törvényben jelenik meg.

Az egészségügyi törvény és az egészségügyi válsághelyzetről szóló kormányrendelet egészségügyi válsághelyzetben, az egészségügyi ellátás fenntartása érdekében tág mozgásteret biztosít az egészségügy számára.

A szokásos működési rendszerben már nem kezelhető ellátási többletfeladatok jelentkezésekor – amennyiben a katasztrófa törvény szerinti katasztrófahelyzet nem kerül kihirdetésre – egy megyére vonatkozóan a megyei védelmi bizottság, több megyére vagy az ország egész területére országos tisztifőorvos javaslatára az egészségügyért felelős miniszter minősíti a kialakult helyzetet egészségügyi válsághelyzetté.

A válsághelyzet által érintett terület kiterjedésének megítélésénél a válsághelyzetet előidéző esemény területi kiterjedésén túl a következmények felszámolásába bevont vagy előreláthatóan bevonandó egészségügyi szolgáltatók földrajzi elhelyezkedését is figyelembe kell venni.

Az egészségügyi válsághelyzet kihirdetése a törvény erejénél fogva lehetővé teszi egy sor olyan ágazati intézkedés meghozatalát, melyek az egészségügyi ellátórendszer erőforrásainak optimális igénybevételét biztosítják. Lehetőség van az egészségügyi dolgozók szükség szerinti átcsoportosítására, a tartalékkészletek igénybevételére és a többletkiadások állami finanszírozására.

A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény rendelkezik a kormányzati döntés előkészítés és a katasztrófák felszámolásához szükséges tárcaközi koordináció szabályairól és szervezeti felépítéséről.

Tekintettel arra, hogy az egészségügyi válsághelyzeti ellátás kiterjed s fegyveres konfliktusokra is, az ellátás honvédelmi vonatkozásait a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény szabályozza, amely a honvédelemben közreműködő szervként kijelöli az egészségügyi szolgáltatókat és a gyógyszer ellátást végző szervezeteket.

A törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet alapján az egészségügyi miniszter gondoskodik a védelmi célú tartalékolásról, a tárcaszintű felkészülésről, a honvédelmi célú irányítási szervezeti működési rend kialakításáról.

A felkészülés szempontjából elengedhetetlenek a gyakorlatok. Ezek egyrészt nemzetköziek (EU, NATO, NAÜ), melyekhez Magyarország is csatlakozik, vagy az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a megyei védelmi bizottságok, illetve az egészségügyi intézmények által szervezett gyakorlatok. A gyakorlatokkal azonos megítélés alá esnek katasztrófa-egészségügyi felkészítések, képzések is.

A lakosság tájékoztatására az írott és elektronikus médián keresztül, közlemények, tájékoztatók kiadásával, szóróanyagokkal, a Minisztérium, az OTH, az OEK honlapjain közzétett információkkal, továbbá az OTH által szükség esetén működtetett zöld számon valamint a dr. INFO telefonvonal felhasználásával kerül sor.

A katasztrófa-készenlét, a reagálás és a beavatkozásbiztonság egészségügyi alapjai

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 706 8

Orvostudomány Semmelweis Kiadó könyvei

A tankönyv és a kapcsolódó tantárgy Magyarországon, illetve Közép-Európában teljesen új, egyedülálló, reményeink szerint egy újszerű katasztrófa-orvostani oktatás újabb meghatározó lépése. Létjogosultságát és időszerűségét az utóbbi idők katasztrófái is bizonyítják. Jelen tankönyv a tömegeket érintő, különböző okokból létrejövő egészségkárosodás diagnosztikus, terápiás, preventív és szervezési kérdéseit tárgyalja a nagy tapasztalattal és széles látókörrel rendelkező, a hazai egészségügyben ismert és elismert szerzők tollából. Az elmúlt évtizedek katasztrófáinak (nukleáris, vegyi balesetek, „emerging infections”, cunamik stb.) tapasztalatait, elemzéseinek következtetéseit a szerzők gondosan beépítették a klasszikus ismere-tek tárházába. A kritikus infrastruktúra egészségügyi vonatkozásának taglalása, valamint a hazai szakirodalomban először megjelenő beavatkozásbiztonság fogalmának megalapozása, tárgyalása pedig jelentős mérföldkő a téma kutatásában. Külön erénye a könyvnek, hogy valamennyi új elméleti megállapítás és a gyakorlati tapasztalat beillesztésre került egy komplex vezetési rendszerbe, amelyre már nagy szükség volt az egészségügy békeidőszaki és válsághelyzeti irányításában.

Hivatkozás: https://mersz.hu/major-a-katasztrofakeszenlet//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero