Major László (szerk.)

A katasztrófa-készenlét, a reagálás és a beavatkozásbiztonság egészségügyi alapjai

10.4. A sürgősségi rendszer szerepe a katasztrófaellátásra való felkészülésben

Túl a vonatkozó tankönyvek és ajánlások ismeretén és betartásán a sürgősségi ellátó rendszernek két kiemelt gyakorlási lehetősége van:

Tömegrendezvényeken sürgősségi készenlét biztosítása („mass gathering medicine”)

Az elmúlt évtizedek tömegrendezvényei világszerte rengeteg tapasztalattal szolgáltak. Ezek szerint 1000 résztvevőre 0,3–24 orvosi ellátást igénylő incidens várható. A nagy szórás magyarázata, hogy számos befolyásoló tényező érvényesül:

az esemény jellege,
az időjárás és hőmérséklet,
a résztvevők folyadékfogyasztása,
az alig elkerülhető alkohol/drog fogyasztás stb.

Tömeges balesetek ellátása

A tömeges baleset definíciója rendszerenként/országonként változó, hazánkban az OMSZ 5 áldozattól kezdve minősíti tömegesnek (= Mass casualty incident, Massenunfall) az eseményt, jóllehet e definíció nélkülözi a súlyossági besorolást, így alul-, illetve túlminősítést is jelenthet. Találóbb néhány külföldi elnevezés (Grossunfall, major accident); ezek definiálása sem egységes.

A tömeges baleseti ellátás szervezés elvei sok hasonlóságot mutatnak a katasztrófaellátással, jóllehet a dimenzó nem mérhető össze.

A tömeges baleset ellátásában elterjedt a triázslap használata, amelynek funkciója a katasztrófaellátásban használatos triázslapéval azonos, jellege is hasonló.

Rendszerint tömeges baleset kapcsán fordul elő veszélyes anyaggal szennyezett kárhely; esetleg az egészségkárosodás oka is veszélyes anyag. Akár emiatt, akár a helyszín egyéb okú veszélyessége miatt, a helyszíni ellátásban három zóna különíthető el:

forró (speciálisan képzett személyzet, speciális védőöltözet szükséges),
meleg (ez az ún. dekontaminációs folyosó),
hideg (már veszélytelen zóna, itt történik az irányítás, a triázs, a kezelés).

A sürgősségi rendszerben keletkező adatok előrejelzési hasznosíthatósága

Eleinte a tengerentúlon, utóbb Európában is törekvés körvonalazódott a sürgősségi rendszerben rendszerszerűen gyűjtött adatoknak rendkívüli események korai észlelése érdekében való felhasználására (syndromic surveillance). Remélhető, hogy az EU-n belül néhány év alatt kiépül ilyen rendszer (www.sidartha.com).

Összefoglalva:

A sürgősségi rendszerek tervezésekor figyelemmel kell lenni a katasztrófaellátás szempontjaira, ezért a rendszereknek gyorsan bővíthető kapacitásúaknak kell lenniük (alapterületben, human erőforrás, illetve átbocsátóképesség tekintetében egyaránt).
A katasztrófák egy részével először a sürgősségi ellátórendszer szembesül, ezért a katasztrófaellátás tekintetében külön felkészítés és gyakorlás szükséges.
A katasztrófa nem kíméli a sürgősségi ellátórendszert, ezért a rendszerek tervezésekor releváns védelmi elemek beépítése szükséges (környezetfüggően: pl. földrengésálló épületek stb.)
A tömeges események ellátása, illetve tömegrendezvények egészségügyi biztosítása gyakorlási lehetőség, e tapasztalatokat rendszerszerűen hasznosítani kell.
A sürgősségi ellátórendszer rutinszerűen gyűjtött adatainak online értékeléséből egyes katasztrófatípusok kialakulására következtetni lehet; az elektronikus adatgyűjtés és -értékelés folyamatosan fejlesztendő.

A katasztrófa-készenlét, a reagálás és a beavatkozásbiztonság egészségügyi alapjai

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 706 8

Orvostudomány Semmelweis Kiadó könyvei

A tankönyv és a kapcsolódó tantárgy Magyarországon, illetve Közép-Európában teljesen új, egyedülálló, reményeink szerint egy újszerű katasztrófa-orvostani oktatás újabb meghatározó lépése. Létjogosultságát és időszerűségét az utóbbi idők katasztrófái is bizonyítják. Jelen tankönyv a tömegeket érintő, különböző okokból létrejövő egészségkárosodás diagnosztikus, terápiás, preventív és szervezési kérdéseit tárgyalja a nagy tapasztalattal és széles látókörrel rendelkező, a hazai egészségügyben ismert és elismert szerzők tollából. Az elmúlt évtizedek katasztrófáinak (nukleáris, vegyi balesetek, „emerging infections”, cunamik stb.) tapasztalatait, elemzéseinek következtetéseit a szerzők gondosan beépítették a klasszikus ismere-tek tárházába. A kritikus infrastruktúra egészségügyi vonatkozásának taglalása, valamint a hazai szakirodalomban először megjelenő beavatkozásbiztonság fogalmának megalapozása, tárgyalása pedig jelentős mérföldkő a téma kutatásában. Külön erénye a könyvnek, hogy valamennyi új elméleti megállapítás és a gyakorlati tapasztalat beillesztésre került egy komplex vezetési rendszerbe, amelyre már nagy szükség volt az egészségügy békeidőszaki és válsághelyzeti irányításában.

Hivatkozás: https://mersz.hu/major-a-katasztrofakeszenlet//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero