Veszélyfaktort jelent a migráció mellett és miatt az illegális kereskedelem, a fegyver-, a kábítószer- és az embercsempészet, amelyek közvetlen fenyegetést jelentenek hazánk biztonságára.

A terrorizmus nemzetközi biztonsági probléma és kifejezetten antidemokratikus jelenség. Nálunk sem zárható ki teljes biztonsággal ezen akciók megjelenése. Korábban a rendszerváltás idején találkozhattunk terrorista akciókkal. A terrorizmus az egyetlen olyan potenciális veszélyhelyzet, amellyel minden demokratikus országnak számolnia kell, és ehhez szorosan kapcsolódik az illegális fegyverkereskedelem és tömegpusztító fegyverek elterjedése. Az áldozatok számának növeléséhez egyik lehetséges út a tömegpusztító eszközök felhasználása, amellyel létrejött az ökoterrorizmus, azonban nem maradnak felhasználatlanul a legújabb technológiák sem (informatikai terrorizmus, agrárterrorizmus). Ennek megfelelően oszthatók fel az alkalmazott eszköz jellege szerint a terrorista akciók – a hagyományos akciókon túl –: nukleáris (radiológiai), vegyi és bio-t error cselekményekre.

Rendkívüli, tömeges méretű közlekedési balesetet sokféle tényező eredményezhet: többek között rendkívüli időjárási viszony (nagy kiterjedésű köd, hatalmas erejű szélvihar, hóvihar stb.), emberi figyelmetlenség, műszaki meghibásodás. Veszélyes anyagot szállító kamion közlekedési balesete szintén előidézhet súlyos katasztrófahelyzetet. A közúti közlekedés a benne résztvevők akcióinak sokasága, reakcióinak különbözősége még a kellően szabályozott közlekedési rend és a megfelelő közlekedési morál mellett is állandó veszélyt rejt magában.

Magyarországon elkészült az akcióterv adott influenza-pandémia járvány visszaszorítására, amelynek alkalmazására is sor került. A kifejlesztett védőoltással, valamint a védőoltások beadásával kapcsolatos kommunikációs problémák miatt a terv végrehajtásának hatékonysága nem minden esetben érte el a megkívánt szintet.

A különböző veszélyes ipari tevékenységet folytató üzemek területi eloszlását a 2.17. ábra szemlélteti.

A Paksi atomerőmű, elemzések szerint, a világ 30 legbiztonságosabb erőműve között van. Ennek ellenére Pakson 2003 áprilisában a hétfokozatú nemzetközi nukleáris események skáláján a 3-as fokozatba sorolt súlyos üzemzavar történt (a fűtőelemek egy része szétszóródott a 2-es blokk tisztítótartályában), ami a skála 1991-es bevezetése óta még nem fordult elő. Az elmúlt időszakban jelentős földrengés-biztonsági beruházásokat hajtottak végre. Az erőmű jelenleg a várható erősségű földrengések ellen biztosított.

Az erőmű rendelkezik létesítményi tűzoltósággal és fegyveres biztonsági őrséggel. Az erőműben esetlegesen bekövetkező katasztrófa a 30–50 km-es körzetben azonnali intézkedéseket követelne, de hatása az egész országra, sőt a határon túlra is kiterjedne.

A veszélyeztetettség felmérése során, a fentieken kívül számításba kell venni a magyar határ 50 km-es zónájában található és működő külföldi atomerőműveket is. Így számolni kell a szlovák, a cseh, valamint a szlovén és ukrán atomerőművek veszélyeztetésével. Ezeken kívül a környező országokban létezik még több olyan erőmű is, melyek távolsága hazánktól több mint 200 km, és ezek hazánkra vonatkozó katasztrófaveszélye sem zárható ki teljes biztonsággal.

 

Légszennyezettség: veszélyhelyzetet válthat ki kedvezőtlen meteorológiai viszonyok következtében fellépő olyan légszennyezettségi állapot, amelynek során bármely légszennyező anyag koncentrációja a 30 perces levegőminőségi határértéket, a megengedett szintet meghaladja.

Veszélyes anyagok előállítását, tárolását, felhasználását tekintve a hazai vegyipari termelés és export dinamikája az elmúlt években az ipar és a gazdaság mértékét meghaladóan alakult, a magyar gazdaság húzó ágazatának tekinthető. Az elmúlt években a vegyiparban felhasznált, gyártott vagy más módon jelen lévő veszélyes anyagok mennyisége a termelést meghaladó mértékben nőtt. Magyarországon a veszélyes vegyi üzemek a hagyományos ipari körzetekben érik el a katasztrófaveszélyes nagyságrendet. Kiemelkedő a veszprémi, a borsodi iparvidékek, illetve a Budapest közigazgatási határán belüli ipari üzemek veszélyessége. Ezen a területen katasztrófa jellegű esemény még nem következett be, de súlyos balesetek már igen, évente általában több mint tíz esetben. Többnyire a veszélyes anyag kiszabadulása, robbanás, tűzeset okozta a balesetet. Az esetleges káros hatásukat fokozza, hogy a veszélyes objektumok közül több élővíz mellé van telepítve, ezért nagyobb folyóink egyes szakaszainak az átlagosnál nagyobb a veszélyeztetettsége. Különösen veszélyesek a vegyi anyagok terjedése szempontjából az Alföldön működő vegyi üzemek balesetei, melyek következtében kialakult vegyi felhők akár 100 km-es mélységű kiterjedésben is szennyezhetik a környezetet. Kisebb veszélyforrást jelenthetnek a napjainkban gyorsan kiépülő kis és közepes nagyságú hűtőházak, hűtőgépeket alkalmazó üzemek, feldolgozó üzemek, raktárak. Az ezekkel kapcsolatos veszélyforrás főleg az ammóniaömlés, amely a lakosság kitelepítésével járhat.

Jelentős problémát okozhatnak a határaink közvetlen közelében fekvő veszélyes üzemek is, illetve azok, amelyek fontosabb folyóink vízgyűjtő területén helyezkednek el, mert a vízbe került szennyezéseket nehéz megfékezni.

A veszélyes anyagok szállítása során az ország út-, illetve vasúthálózatán, és egyre inkább a hajózható vizeken is, jelentős mennyiségű veszélyes anyagszállítás történik. A szállítások nagy mennyiségben, töménységben zajlanak, baleset vagy műszaki meghibásodás kapcsán a környezetbe kikerülve komoly veszélyt jelentenek az érintett lakosságra, az állatállományra, kárt okozhatnak az anyagi javakban, a környezetben. A veszélyes anyagok szállításával legjobban terhelt köz- és vasúti szállítási útvonalak jelentős része Budapesten és más nagyvárosokon halad keresztül. Különösen veszélyes a kerülő útvonalakkal még nem rendelkező, viszont nagy átmenő forgalmat lebonyolító nagyobb városainkban, mint például Miskolcon, Debrecenben, Szegeden, Pécsett és Kaposvárott. Az ipari alapanyagok, és késztermékek túlnyomó többsége vasúti szállítással jut el a célállomásra, közöttük a veszélyes anyagok is. A legnagyobb probléma a veszélyes anyagok szállításával kapcsolatban az, hogy míg a helyhez kötött veszélyforrásokra kidolgozott tervekkel rendelkezünk és a beavatkozás előre meghatározott és begyakorolt tervek alapján működik, addig a szállítás következtében kialakult veszélyhelyzet kezelése, a következmények felszámolása lényegesen bonyolultabb, ami abból adódik, hogy a mentőerők számára szükséges induló adatokból kezdetben egy vagy több nem ismert.