Válts MeRSZ+ -ra!

MeRSZ online
okoskönyvtár

Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.

Major László (szerk.)

A katasztrófa-készenlét, a reagálás és a beavatkozásbiztonság egészségügyi alapjai

IRODALOM

Árvizek
  1. Aghababian R, et al: Disasters within hospitals. Ann. Emerg. Med. 1994, 23:771–774.
  2. Centers of Disease Control and Prevention: Public health consequences of a flood disaster-Iowa, 1993. JAMA. 1993, 270:1406-08.
  3. Clinton JJ, et al: Lessons from the Georgia.Public Helath Reports,1995,110:684-688.
  4. Featherstone MR, et al: Library roles in disaster response: an oral history project by the National Library of Medicine. J. Med. Libr. Assoc. 2008, 96/4/:343.
  5. Hashizume M, et al: Use of rapid diagnostic tests for malaria in an emergency situation after the flood fisaster in Mozambique. Public Health 2006, 120:444-447.
  6. O’Carrol PW, et al: The rapid implementation of a statewide emergency health information system during the 1993 Iowa flood. Am. J. Public Health.1 995, 85:564-567.
 
Földrengések
  1. Vámos L: A földrengések katasztrófaorvostani jellemzői. Honvédorvos 1994; 46:3-25.
  2. Liptay L: A crush szindroma patogenezisének és kezelésének modern szemlélete. Honvédorvos 1999; 1(4):169–181.
  3. Chen Yong, Kam-Ling Tsoi, Chenin Meibi et al: The greaz Tangshan earthquake of 1976, Pergamon Press. Oxford, New York.
  4. Bywaters EGL: 50 years of the crush syndrome. BMJ. 1990; 301:1412–1415.
  5. Better OS: Rescue and salvage of causalties suffering from the crush syndrome after mass disaster. Milit. Med. 1999; 164:366–369.
  6. Eknoyan G: Acute renal failure in the armenian earthquake. Renal Failure 1992; 14:241–244.
  7. Kudo I. et al: Method of treating rhabdomyolysis by administering Hepatocyta Growth Factor. Nephron, 1996; 73:735.
  8. Michaelson MD: Crush syndrome. World J. Surg. 1992; 16:159–163
  9. Najafi I, et al:Early detection of patients at high risk for acute kidney injury during disasters: development of a scoring system based ont he BAM earthquake experience. J Nephrol. 2008; 21:776–782.
  10. Feng J, et al: Serum enzyme profile charasteristics of victims following the Wenchuan earthquake in China. Clin Chem Lab Med, 2009; 47:590-5.
  11. Yang C, et al: The epidemiological analyses of trauma patients in Chongqing teaching hospitals following the Wenchuan earthquake. Injury, 2009; 40:488-92.
  12. Van Dam R: Earthquake in Pakistan- The Renal Relif Task in action. EDTNA ERCA J., 2006: 32: 104–107.
  13. Vanholder R, et al: Earthquake and crush syndrome casualties: lessons learned from the Kashmir disaster. Kidney Int. 2007; 71:17–23.
  14. Rokach A, et al: Standards in collaborative international disaster drills: a case study of two international search and rescue drills. Prehosp Disaster Med. 2008; 31:60–62.
  15. Szűcs E, Rókusz L: A crush – szindróma patogenezise, ellátása, napjaink eredményeinek tükrében. Honvédorvos, 2009, közlés alatt.
  16. Bosch X, et al: Rhabdomyolysis and acute kidney injury. N. Engl. J. Med. 2009; 361: 62–72.
 
Sugársérülések, sugárbalesetek, terrortámadások
  1. Liptay, L és Kolozsvári, F: Sugársérültek és kombinált sugársérültek sürgősségi ellátása tömeges sérültáramlás viszonyai között. Diagnosztikus, terápiás és szervezési kérdések. Honvédorvos 2004; 56:255.
 
Ajánlott (további) irodalom
  1. IAEA-WHO (Turai I. ed.): Diagnosis and treatment of radiation injuries, IAEA Safety Reports Series, No.2. 1998.
  2. IAEA-WHO (Turai I. ed.) Planning the medical response to radiological accidents, Safety Reports Series No. 4, IAEA, Vienna, 1998.
  3. IAEA-WHO (Turai I. ed.): Follow-up of delayed health consequences of acute accidental radiation exposure, IAEA-TECDOC-1300, 2002.
  4. IAEA, Convention on Early Notification of a Nuclear Accident, and Convention on Assistance in the Case of a Nuclear Accident or Radiological Emergency, IAEA, Vienna, 1986.
  5. IAEA: Joint Radiation Emergency Management Plan of the International Organizations. „J-PLAN”, IAEA, Vienna, 2000
  6. IAEA: Emergency Notification and Assistance, Technical Operations Manual, IAEA, Vienna, 2000.
  7. IAEA: IAEA Emergency Response Network „ERNET”, IAEA, Vienna, 2006
  8. Gusev I, Guskova A, Mettler F: Medical management of radiation accidents. CRC Press, 2001.
  9. NATO: Emergency War Surgery, NATO, 2009
  10. Sztanyik B. László szerk., Sugársérülések megelőzése és gyógykezelése, Zrínyi Kiadó, 1989.
  11. Turai I, Crick M, Nogueira de Oliveira C, Ortiz-Lopez, P, Wrixon AD: Response to Radiological Accidents: the Role of the International Atomic Energy Agency. Radioprotection 36(4): 459–476, 2001.
 
Ebben a fejezetben szerzőnk megosztja velünk a sürgősségi sebészeti tapasztalatait. A sürgősségi sebészet része a katasztrófamedicinának; felhasználja a háborúkból és a korábbi katasztrófákból levont tanulságok alapján kifejlesztett sebészeti kezelés alapelveit, és azokat a gyakorlatban alkalmazza. Így, miután előző fejezetében felsorolta a sérültek megmentésének és szállításának feladatait, ez a fejezet az első abból a sorozatból, amely a katasztrófákban megsérültek orvosi és sebészeti kezelésével foglalkozik. Részletesen megvizsgálja azokat a sebészeti beavatkozásokat, amelyeket a terepen kell elvégezni, elsősorban a mellkasi sérülések kezelésére koncentrálva.
A szerkesztők
 
A katasztrófa-készenlét, a reagálás és a beavatkozásbiztonság egészségügyi alapjai

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 706 8

OrvostudománySemmelweis Kiadó könyvei

A tankönyv és a kapcsolódó tantárgy Magyarországon, illetve Közép-Európában teljesen új, egyedülálló, reményeink szerint egy újszerű katasztrófa-orvostani oktatás újabb meghatározó lépése. Létjogosultságát és időszerűségét az utóbbi idők katasztrófái is bizonyítják. Jelen tankönyv a tömegeket érintő, különböző okokból létrejövő egészségkárosodás diagnosztikus, terápiás, preventív és szervezési kérdéseit tárgyalja a nagy tapasztalattal és széles látókörrel rendelkező, a hazai egészségügyben ismert és elismert szerzők tollából. Az elmúlt évtizedek katasztrófáinak (nukleáris, vegyi balesetek, „emerging infections”, cunamik stb.) tapasztalatait, elemzéseinek következtetéseit a szerzők gondosan beépítették a klasszikus ismere-tek tárházába. A kritikus infrastruktúra egészségügyi vonatkozásának taglalása, valamint a hazai szakirodalomban először megjelenő beavatkozásbiztonság fogalmának megalapozása, tárgyalása pedig jelentős mérföldkő a téma kutatásában. Külön erénye a könyvnek, hogy valamennyi új elméleti megállapítás és a gyakorlati tapasztalat beillesztésre került egy komplex vezetési rendszerbe, amelyre már nagy szükség volt az egészségügy békeidőszaki és válsághelyzeti irányításában.

Hivatkozás: https://mersz.hu/major-a-katasztrofakeszenlet//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero
Kivonat
fullscreenclose
printsave