Válts MeRSZ+ -ra!

MeRSZ online
okoskönyvtár

Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.

Major László (szerk.)

A katasztrófa-készenlét, a reagálás és a beavatkozásbiztonság egészségügyi alapjai

ÉGÉSI SÉRÜLÉSEK

A hővel, kémiai anyaggal vagy elektromos árammal történő érintkezés által okozott szövet károsodás eredményeként fehérjedenaturáció, égési sebvizenyő és intravazális folyadékveszteség alakul ki.
A helyi hatásoknál jobban fenyegeti a sérültet a hypovolaemiás sokk, a fertőzés vagy légúti sérülés formájában jelentkező szisztémás hatás.
 
Az égések osztályozása súlyosság szerint
Az égés súlyosságát az érintett szövet mennyiségének a testfelszínhez viszonyított aránya – melyet a testfelszín százalékában adunk meg – és az égés szövetmélysége szabja meg:
 
  • kis égési sérülés:
15% alatti égett testfelszín,
  • közepesen súlyos égési sérülés:
15–49% égett testfelszín,
  • nagy kiterjedésű égési sérülés:
50–69% égett testfelszín,
  • súlyos égési sérülés:
70% – vagy annál nagyobb égett testfelszín.
 
Az égett felület kiterjedésének meghatározására a Wallace-féle úgynevezett 9-es szabály vált be a legjobban. Eszerint a felső végtag 9%, az alsó végtag 2×9%, a törzs elől és hátul 2×18% és a fej a testfelszín 9%-a. A perineum égése 1%. A sérült tenyere a testfelszín 1%-ának felel meg. A fenti adatok felnőttre vonatkoznak. Az egyes testrészek felülete gyermekkorban különböző (15.15. ábra (a, b, c, d)).
 
15.15. ábra. a: Egyes testrészek felülete 1 éves korig, b: 1–3 éves korig, c: 3–6 éves korig, d: 6 éves kor felett
 
Az égési sérülés mélységét első-, másod-, harmad- és negyedfokúként szokták jellemezni:
  • Erythema, első fokú égés: vörös, érzékeny tapintatú nedvedző bőrfelszín, nincs hólyagképződés, a felszín enyhe nyomásra elfehéredik, általában heg nélkül gyógyul.
  • II/a Bullosus égések: az esetek egy részében hólyagok keletkeznek, ezek alapja erythematosus vagy fibrines váladékkal borított és fehéren elszíneződött. A seb alapja nyomásérzékeny, tapintásra elfehéredhet. A bulla megnyitása elősegíti a seb gyógyulását.
  • II/b Mély dermalis égés: a corium is érintett, az ellátás, mint a II/a-ban.
  • Epidermis, corium és bőrfüggelékek nekrózisa: járhat hólyagképződéssel vagy a nélkül. A felszín kifehéredett vagy fekete elszenesedett. Nyomásra nem halványodnak el és nem fehérednek. Esetenként a bőr csillogó, vörös színű lehet a subdermalis régióban rögzült hemoglobin következtében. Az égett terület általában érzéketlen, szőrszálak a tüszőkből könnyen eltávolíthatók. A bőr teljes rétege elhal.
  • Elszenesedés (carbonisatio): a teljes szövetréteg érintett és elhalt (bőralatti szövetek, fasciák, csontok) (15.16. ábra).
 
15.16. ábra. A bőrben keletkező elváltozások égés hatására. (Dr. Katona István illusztrációja)
a) Ép szövet.
 
Légúti égési sérülés
A hő okozta égési sérüléshez társul, azért alakul ki, mert a tökéletlenül elégett égéstermékek erősen izgatják a nyálkahártyát. Bizonyos szintű tudatzavar esetén, azonban a forró gázok belégzése hőkárosodást vált ki az alsó légutakban.
A belégzést követően azonnali felső légúti elzáródás jöhet létre, mely az alsó légutak elzáródásához, – és a kislégutak alveolarisainak kapillárisai kémiai sérülése révén – progrediáló légúti elégtelenséghez vezet. Ez a fajta égési sérülés általában akkor áll fenn, ha a robbanás vagy a tűz zárt térben történik, és az orrbemeneti szőrszálakon vagy a szájnyálkahártyán perzselődést, a szájpadon hyperaemiát és a szájüregben, gégében vagy a köpetben kormot észlelünk.
 
Kémiai égések
Agresszív savak és lúgok, fenolok, kreozolok, mustárgáz és foszfor okozhatnak kémiai égési sérülést. Valamennyinél lassan kifejlődő, több óra alatt létrejövő elhalás keletkezik.
 
Égésbetegség
Az égést kiváltotta sérülés mély metabolikus változásokat hoz létre a szervezetben. Így nemcsak az égett terület, hanem az egész szervezet betegsége áll fenn. A betegség kórlefolyása a következő szakaszokra osztható:
  1. Sokk időszaka: felnőtteknél a testfelület 20%-át meghaladó égés esetén kialakulásával számolni kell. Adekvát sokk elleni kezelés mellett a kezelés kb. két napig szükséges (a terápiás lehetőségeket a „sokk kezelése” című fejezetben).
  2. Toxaemia időszaka: második naptól egy héti tart. Ebben az időszakban a szövetszétesés során keletkezett toxikus anyagok a keringésbe jutnak. A sokkos időszakban hypoxiás károsodást szenvedett máj detoxikáló képessége csökkent, és ehhez toxikus vesekárosodás is társulhat. Ezért forszírozott diuresist kell végezni, esetenként művesekezelés is szükségessé válhat.
  3. Sepsis időszaka: sérülést követően második héten kezdődik és kb. a harmadik hét végéig tart (amennyiben sikeres mikrobaellenes kezelést alkalmaztunk). A vérből rendszeresen vett tenyésztési minták (hemokultúrák) alapján célzott antibiotikum-kezelés – infektológus bevonásával! – hozhatja meg a gyógyulást.
 
Az égési katasztrófák jellemzői
A katasztrófa színhelye a tűz miatt nehezen megközelíthető, ezért késik a kimentés és a sérültek ellátása. Nagyszámú sérült keletkezik, melynek többsége súlyos állapotú.
Az égési sérüléshez gyakran társul mechanikus sérülés és áramütés. Jelentős pszichés traumát szenvednek az égési sérültek (pánikreakció).
Az égési sérülést követő hypovolaemiás sokk, már a sérülést követő első három órában kialakulhat. Sürgős folyadékpótlás hiányában irreverzíbilis szövetkárosodás alakulhat ki, melyet a szöveti hypoxia tovább ront.
Nehézkes és bonyolult az égési sérültek osztályozása, a sérülés súlyosságának megítélése, a sérültek azonosítása, dokumentálása (gyakran a ruházattal együtt elégnek a személyazonosító iratok is).
 
Égési sérültek ellátása katasztrófában
 
Helyszíni ellátás
  • A sérültet ki kell emelni az égés helyszínéről, az égő vagy parázsló ruhát, vegyi anyagot el kell távolítani ezzel a további sérülések keletkezését megakadályozzuk.
  • Az égett testfelszínt hűteni kell. Legcélszerűbb folyóvízzel való öblítés kb. 15-20 perc időtartamban, vagy hűtő borogatás. A szövetek hűtését csak az első 20 percben érdemes elvégezni, mert a későbbiekben önmaguktól is lehűlnek.
  • Infúziós terápiát kezdünk Ringer-laktát oldattal.
  • Fájdalomcsillapítás: codeint szájon át 30–60 mg-t, három óránként 0,1 mg/kg morphint vagy 1,0 mg/kg meperidint (Dolargan) adunk.
  • Az égési felszínre steril fedőkötést helyezünk. A sebtoilettet a katasztrófa helyszínén elkezdeni nem érdemes, hiszen az aszeptikus körülmények nem állnak rendelkezésre.
  • A súlyos égetteket inhalációs oxigén adása mellett sürgősen specializált intézetbe kell szállítani.
 
A nagyszámban és egy ütemben keletkező égési sérültek speciális prognosztikai indexe az ABSI (Abbreviated Burn Severity Index), vele egyenértékű a Baux-szabály, melynek segítségével nagy valószínűségű prognózis készíthető. A számítás alapja az égés felszín kiterjedése %-ban és a sérült éveinek száma. Tömeges sérültellátásnál a katasztrófa körülményei Novák szerint rontják a kórjóslatot (lásd az alábbi táblázatot).
 
PROGNÓZIS
MINDENNAPI KÖRÜLMÉNYEK*
Ha a sérült kora + kiterjedés %-ának összege
KATASZTRÓFAKÖRÜLMÉNYEK**
igen jó
65
45
kedvező
66–75
46–65
kétes
76–100
66–85
rossz
100
85
*Baux-szabály
**Novák szerint
 
Intézeti ellátás
Indokolt a szájüreg újabb áttekintése és kitisztítása, a légzés biztosítása (füst vagy korom nyomainak észrevételezése). Ha felső légutak korommal szennyezettek, dönteni kell a mesterséges lélegeztetés javallata felől.
Intravénás folyadékbevitel (a sokk-kezelés részeként) (20% égett felszín fölött kötelező!). Az infúziós kezelés ajánlott mennyisége = 0,5 ml × égett testfelszín % × ttkg. Az első óra végén tapasztalható paraméterektől függően vagy fenntartó dózist adunk vagy ismételjük az előbbi infúzió mennyiségét addig, ameddig a paraméterek élettani határok között nem stabilizálódnak: így például a diuresis szükséges mennyisége 0,5 ml/ttkg/óra (csecsemőknél ez az érték 1 ml/ttkg/óra.) Az első 24 óra alatt szükséges 1500–2000 ml 5%-os cukoroldat bevitele is. A számított mennyiség első felét, a sérülést követő 8 órán belül, további negyedét a következő 8 és utolsó negyedét a harmadik 8 órában kell beadni. Ha a vizeletmennyiség az 1 ml/ttkg/órát meghaladja, akkor csökkentjük az infúzió tempóját.
Kolloidoldatot a második 4 órában kezdünk adni 0,5 ml × ttkg × égett testfelszín % dózisban (friss fagyasztott plazma). Az infúziós terápia mennyiségét növelni kell, ha mély izmokat érintő és károsító égés vagy áram okozta égés áll fenn, erre utalhat a myoglobinuria megjelenése.
Hólyagkatéter bevezetése szükséges a folyadékterápia effektivitásának pontos megállapításához.
A fájdalomcsillapítás folyamatossága nélkülözhetetlen.
Gyomoratonia esetén gyomorszondát vezetünk be és mindaddig fenntartjuk, míg az atonia veszélye fennáll.
Oxigénbelélegeztetés (gépi lélegeztetés túlnyomással): az égéskor gyakran cián (hamu, gyapjú, különböző műanyagok égésekor), valamint CO és CO2 szabadul fel. A CO hatására COHb keletkezik. A túlnyomásos oxigénlélegeztetéssel a CO-kiszorítást igyekszünk elérni.
Szükség esetén cardialis támogatást, valamint kálium- és nátriumpótlást kell biztosítani (a korai intenzív folyadékpótlásban általában nem szerepel kálium).
Szisztémás antibiotikum-kezelés középsúlyos és súlyos esetekben indokolt. Ugyanakkor a súlyos égettek víztereinek aránya és a szervezet összes vízmennyisége, melyben a gyógyszer eloszlik, lényegesen eltér a megszokottól, ezért a szokásosnál nagyobb dózisok használata javasolt.
Intézetben végezzük az első sebellátást, mely az égési felszín alapos megtisztításával, lemosásával kezdődik, ehhez alkalmas lehet 1%-os Chlorhexydin, 0,1–0,2%-os Neomagnol vagy 3%-os hidrogén-peroxid oldat. A további sebkezelés lehet nyitott vagy zárt. Nyitott sebkezelés az égési felület kötésnélküli terápiáját jelenti. Elsősorban pörkösítő szereket kell használni, pl. 1-2%-os mercurocromot, 0,5%-os ezüst-nitrát- vagy 5%-os tanninoldatot, esetleg ezüst-sulfadyasin krémet. A nyitott kezelés nagy előnye, hogy könnyen ellenőrizhető, elmaradnak a fájdalmas kötéscserék, jó pörkösödés érhető el a sebfelületen.
A zárt sebkezeléskor a kötésváltás általános anaesthesiát igényel.
A tisztítás után lehet pontosan megítélni az égés mélységét és dönteni a primer műtét sürgősségéről (bőrkimetszés, bőrpótlás) vagy a konzervatív kezelés felől. A necrectomizált, jól előkészített sebet autológ bőrlebeny szabad transzplantációjával, nyeles lebeny elforgatásával, rácsplasztikával fedjük.
Sürgős műtét a necrotomia. A körkörösen égett testrészek, pl. végtag, nyak jelentős pörkösödése a keringést akadályozza. A necrotomiával biztosítjuk a megfelelő szöveti keringést. A beavatkozás általában nem igényel anaesthesiát és nem jár vérzéssel.
A necrotomiát még a katasztrófaellátás körülményei között is el kell végezni, de törekedni kell az intézeti ellátásra.
Súlyos égetteknél mindenre kiterjedő parenteralis táplálást kell végezni a kezdetektől, de a lehetőségek szerint korán érdemes áttérni az enteralis táplálásra (gyomor- vagy nasojejunalis szonda).
 
Az égési sérülés szövődményei
Fertőzés: az elhalt nekrotikus szövetek jó táptalajul szolgálnak, ugyanakkor a szervezet ellenálló képessége az energiaveszteség, az immunrendszer gyengesége következtében a mélyponton van. A sérülés után már 48 órával már elszaporodnak a baktériumok a sebfelszínen, a seb elgennyed, esetenként generalizált formát ölt a fertőzés, és sepsis alakul ki (leggyakrabban polirezisztens Pseudomonas aeruginosa).
Légúti szövődmények: fej- és nyakégés, belélegzett magas fokú hő kísérője lehet a felső légutak ödémája. Kórokozók jelenlétében tüdőtályog alakulhat ki.
Máj- és vesekárosodás: az égés betegség shokckos és toxikus szakaszában.
Torzító hegek kontrakturák alakulhatnak ki, melyek ellátása sokszor plasztikai műtétek sorozatát eredményezheti.
 
A katasztrófa-készenlét, a reagálás és a beavatkozásbiztonság egészségügyi alapjai

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 706 8

OrvostudománySemmelweis Kiadó könyvei

A tankönyv és a kapcsolódó tantárgy Magyarországon, illetve Közép-Európában teljesen új, egyedülálló, reményeink szerint egy újszerű katasztrófa-orvostani oktatás újabb meghatározó lépése. Létjogosultságát és időszerűségét az utóbbi idők katasztrófái is bizonyítják. Jelen tankönyv a tömegeket érintő, különböző okokból létrejövő egészségkárosodás diagnosztikus, terápiás, preventív és szervezési kérdéseit tárgyalja a nagy tapasztalattal és széles látókörrel rendelkező, a hazai egészségügyben ismert és elismert szerzők tollából. Az elmúlt évtizedek katasztrófáinak (nukleáris, vegyi balesetek, „emerging infections”, cunamik stb.) tapasztalatait, elemzéseinek következtetéseit a szerzők gondosan beépítették a klasszikus ismere-tek tárházába. A kritikus infrastruktúra egészségügyi vonatkozásának taglalása, valamint a hazai szakirodalomban először megjelenő beavatkozásbiztonság fogalmának megalapozása, tárgyalása pedig jelentős mérföldkő a téma kutatásában. Külön erénye a könyvnek, hogy valamennyi új elméleti megállapítás és a gyakorlati tapasztalat beillesztésre került egy komplex vezetési rendszerbe, amelyre már nagy szükség volt az egészségügy békeidőszaki és válsághelyzeti irányításában.

Hivatkozás: https://mersz.hu/major-a-katasztrofakeszenlet//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero
Kivonat
fullscreenclose
printsave