Major László (szerk.)

A katasztrófa-készenlét, a reagálás és a beavatkozásbiztonság egészségügyi alapjai


FAGYÁSI SÉRÜLÉSEK

Tömeges fagyási sérülések az általános orvosi gyakorlatban nem fordulnak elő. A nedves hideg hatására (fagypont körüli hőmérséklet) fagyás és bemerítéses (lövészárok) láb alakul ki. Hazánkban az utóbbi 50 évben egy ízben fordult elő halmozottan jelentkező fagyási sérülés a lakosság körében: 1987. január 14-én.
A száraz hideg (fagypont alatti hőmérséklet) mélyebb fagyást, esetenként a test lehűlését eredményezi. A test hőjének elvesztését vezetés (nedves ruházat, fémmel történő érintkezés), áramlás (hideg szél) és hőleadás okozza.
Hypothermiáról akkor beszélünk, ha a test nem tudja tartani a normális hőmérsékletét. A fázás, hidegrázás megszűnésével a test képtelen magát melegíteni, a maghőmérséklet esése levertséghez, zavartsághoz, hallucinációkhoz, csökkent légzéshez, lassuló, szabálytalan és végül megszűnő szívműködéshez vezet.
Mély fagyásban az érintett terület hideg, kemény, fehér és érzéketlen, majd melegítés hatására foltosan vörös, duzzadt és fájdalmas lesz. Az ártalom a kiterjedéstől függően gyógyulhat,
vagy puha, nedvedző, illetve fekete pörkkel fedett száraz gangraenába mehet át.
A szoros értelemben vett fagyási sérülésnek leginkább a fül, orr, kéz, láb van kitéve.
A praehyperaemiás szakasz 6-24 óra hosszat tart. Az érintett terület hideg, a kisízületek mozgásképtelenek. Az ödéma meghaladja a sérült végtag részletet. Az ezt követő hyperaemiás szakasz néhány napig tart. A sérült területen égő fájdalom, pethechiák keletkezhetnek. A károsodott szövetekben az elhalás néhány nap múlva indul meg és a demarkáció kb. 20 nap alatt zárul (15.17. ábra).
Úgynevezett lövészárok lábnál a végtag halvány, ödémás, nedves, hideg és zsibbadt, szövetfellazulás, fertőzés alakulhat ki. Autonóm zavar miatt évekig fennállhat a fokozott izzadás, fájdalom és túlérzékenység.
 
15.17. ábra. Fagyási sérülés fázisai 1: felületes, 2: bullosus, 3: a bőr teljes elhalása, 4: teljes bőr- és bőr alatti szövetelhalás (mumificatio)
 
A fagyási sérülések osztályozása
A fagyási sérülésnek négy fokozatát különböztetjük meg hasonlóképpen, mint az égéseknél:
  1. fokú fagyás: a bőr szederjes vörös, ödémás, fájdalmas. Egy hét múlva hámlani kezd, amely több hétig tarthat.
  2. fokú sérülés: hyperaemia, ödéma, majd bullaképződés jellemzi. Két-három hét múlva a bullák beszáradnak és pörkösödnek. Zsibbadás, löktető fájdalom maradhat vissza.
  3. fokú fagyás: a bőr teljes vastagságban elhal. A sérülés határát vesiculák szegélyezik. Bőrön fekély keletkezhet, majd fekete, kemény száraz pörk képződik, mely leválik és fekély marad vissza a helyén. Égő-nyilalló fájdalom kíséri a folyamatot.
  4. fokú fagyás: bőr alatti szövetek és a csont is destruálódik. A sérült szövet fekete, száraz, mumifikált.
 
A fagyás kórismézése a tünetek és az anamnézis alapján nem nehéz. Sokkal bonyolultabb a prognózis megállapítása (a sérülés súlyossága alapján) az első vizsgálat során. A szövetelhalás mértékét izotópvizsgálattal vagy termográfiával állapíthatjuk meg.
 
Fagyási sérülések kezelése
A fagyást meleg kézzel vagy tárggyal melegítjük. A mélyebben megfagyott végtagot minél gyorsabban melegítsük meleg vízzel, ezzel egy időben az egész testet is melegíteni kell. A meleg ital, meleg-, száraz ruházat segít a fagyott végtag melegítésében.
  • A sérült végtagot felpolcoljuk;
  • Tetanus anatoxint és antibiotikumot adunk;
  • 24–48 órán belül heparin, novocain+papaverin iv. adása szükséges a mikroembolizáció elkerülésére és a mikrocirkuláció visszaállítására;
  • végtagi fagyásoknál a korán bevezetett tartós epiduralis, axillaris blokád jó eredményeket adhat, amputációval a teljes demarkációig érdemes várni.
 
Hypothermia kezelése
Helyszíni ellátásnál a sérültet meleg helységbe kell helyezni, meleg takarókkal és hősugárzókkal szükséges melegíteni. Lágyékba, hónaljba melegvizes palackokat kell helyezni.
Intézeti ellátásnál melegvizes kádban kell gyorsan felmelegíteni a sérültet. A víz hőmérsékletét 28–30 °C fokról 20 perc alatt 40–42 °C-ra kell emelni. Gondolni kell eközben az úgynevezett felmelegedési sokkra is. A melegítés során ugyanis a periféria hamarabb melegszik fel, mint a testmag és relatív aránytalanság keletkezik a keringő volumen és az érpálya kapacitása között. Melegítéskor egyidejű volumenpótlást, szívtámogatást kell végezni folyamatos EKG- és pulzusellenőrzés mellett, esetleg oxigénterápiát is alkalmazni kell.
Thrombosisprofilaxisként heparint adunk.
Szisztémás antibiotikum-profilaxist kell adni a pneumonia veszélye miatt.
 

A katasztrófa-készenlét, a reagálás és a beavatkozásbiztonság egészségügyi alapjai

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 706 8

A tankönyv és a kapcsolódó tantárgy Magyarországon, illetve Közép-Európában teljesen új, egyedülálló, reményeink szerint egy újszerű katasztrófa-orvostani oktatás újabb meghatározó lépése. Létjogosultságát és időszerűségét az utóbbi idők katasztrófái is bizonyítják. Jelen tankönyv a tömegeket érintő, különböző okokból létrejövő egészségkárosodás diagnosztikus, terápiás, preventív és szervezési kérdéseit tárgyalja a nagy tapasztalattal és széles látókörrel rendelkező, a hazai egészségügyben ismert és elismert szerzők tollából. Az elmúlt évtizedek katasztrófáinak (nukleáris, vegyi balesetek, „emerging infections”, cunamik stb.) tapasztalatait, elemzéseinek következtetéseit a szerzők gondosan beépítették a klasszikus ismere-tek tárházába. A kritikus infrastruktúra egészségügyi vonatkozásának taglalása, valamint a hazai szakirodalomban először megjelenő beavatkozásbiztonság fogalmának megalapozása, tárgyalása pedig jelentős mérföldkő a téma kutatásában. Külön erénye a könyvnek, hogy valamennyi új elméleti megállapítás és a gyakorlati tapasztalat beillesztésre került egy komplex vezetési rendszerbe, amelyre már nagy szükség volt az egészségügy békeidőszaki és válsághelyzeti irányításában.

Hivatkozás: https://mersz.hu/major-a-katasztrofakeszenlet//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave