Major László (szerk.)

A katasztrófa-készenlét, a reagálás és a beavatkozásbiztonság egészségügyi alapjai


THORACOTOMIÁK INDIKÁCIÓJA

 
Fedett sérüléseknél
  • masszív haemothorax,
  • drenálás után is átfújó PTX esetén,
  • trachea, bronchus nagy kiterjedésű szakadása masszív intrabronchialis vérzés esetén,
  • rekeszsérülés,
  • teljes segmentumra terjedő intrapulmonalis bevérzés,
  • nyelőcső fedett rupturája,
  • pericardium, szív fedett rupturája,
  • instabil mellkas szelektív indikáció alapján.
 
Nyílt áthatóló sérülés esetén
  • thoracocervicalis átmenet,
  • szívtájék,
  • thoracoabdominalis átmenet sérüléseinél,
  • perifériás zónában lévő áthatoló sérülésekkor, abban az esetben, ha a beteg shokkos.
 
Fedett sérülésnél általában bronchus- vagy rekeszrupturáról van szó. A típusos posterolateralis behatolás adja a legjobb feltárást. Hörgősérülés gyanúja esetén az V. vagy VI. bordát subperiostalisan rezekáljuk, rekeszsérülés gyanúja esetén a VII. vagy VIII. bordát távolítjuk el.
Nyílt sérülés vagy szúrás esetén a feltárás lehet atípusos is. Igyekezzünk azonban megkeresni azt a típusos behatolást, amiből a várható szervsérülés legjobban megközelíthető, így pl. szívszúrás gyanújával bal oldali elülső behatolást végzünk, háti szúrásnál parascapularist.
A tüdő sérülését, ha nem járnak nagy roncsolással egyszerű csomós öltésekkel zárjuk. Centrális tüdősérülésnél a tüdő felszínére rávágva a haematomát kiürítjük, az összeesett tüdő már rezekálható, vagy megfelelő szakember híján felhelyezhetők a hilusra a leszorítók, akár több órán át, amíg a szakellátás megtörténik. Rekeszruptura esetén a mellkasba került és a rekesznyíláson át megvizsgálható hasi szerveket gondosan át kell nézni. Hasi szervsérülés szervsérülés gyanúja esetén külön laparotomiából vagy thoracolaparotomiából kell végezni az ellátást. A rekesz sebét „U” varratokkal a második rétegben csomós öltésekkel zárjuk. A szív sérüléseinél a pericardiumot a nervus phrenicus felett, azzal párhuzamos metszéssel előre behelyezett tartófonalak között nyitjuk meg. A szívsérülést lehetőleg a coronariákat kerülő atraumatikus öltésekkel zárjuk, amit nem húzunk meg erősen. A pericardium nyílását szituációs öltésekkel szabad zárni. Ne hagyjunk túl nagy nyílást, mert a szív incarcerálódhat. Túl szoros varrás után pedig a pericardialis folyadék retenciója tamponádhoz vezethet. Minden mellkasi műtét után két szívó drént helyezünk be a mellkasüregbe, és posztoperatív 48–72 órán át szívásra helyezzük. Fél tüdő kivétele esetén egy drént helyezünk be, és Bülau-szívásra tesszük. Ilyenkor aktív szívás szigorúan tilos, mert a mediastinum megtörésével azonnali halált okoz.
Külön fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a hasat, illetve a hát alsó részét jobb oldalon ért sérülés és intrathoracalis vérzés esetén mindig gondolni kell májruptura lehetőségére. A negatív mellkasi nyomás ilyenkor még jelentéktelen rekeszsérülés esetén is a vért beszívja a mellüregbe, így a kép HTX formájába jelentkezhet. Egyébként ez bal oldalon lépsérülésre is vonatkozhat. Éppen ezért alsó borda sérüléseknél, ha a mellkast erősebb ütés érte, HTX esetén az explorációt hamarabb fontolóra kell venni és gondolni kell a májruptura, bal oldalon pedig a lépruptura lehetőségére is.
 

A katasztrófa-készenlét, a reagálás és a beavatkozásbiztonság egészségügyi alapjai

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 706 8

A tankönyv és a kapcsolódó tantárgy Magyarországon, illetve Közép-Európában teljesen új, egyedülálló, reményeink szerint egy újszerű katasztrófa-orvostani oktatás újabb meghatározó lépése. Létjogosultságát és időszerűségét az utóbbi idők katasztrófái is bizonyítják. Jelen tankönyv a tömegeket érintő, különböző okokból létrejövő egészségkárosodás diagnosztikus, terápiás, preventív és szervezési kérdéseit tárgyalja a nagy tapasztalattal és széles látókörrel rendelkező, a hazai egészségügyben ismert és elismert szerzők tollából. Az elmúlt évtizedek katasztrófáinak (nukleáris, vegyi balesetek, „emerging infections”, cunamik stb.) tapasztalatait, elemzéseinek következtetéseit a szerzők gondosan beépítették a klasszikus ismere-tek tárházába. A kritikus infrastruktúra egészségügyi vonatkozásának taglalása, valamint a hazai szakirodalomban először megjelenő beavatkozásbiztonság fogalmának megalapozása, tárgyalása pedig jelentős mérföldkő a téma kutatásában. Külön erénye a könyvnek, hogy valamennyi új elméleti megállapítás és a gyakorlati tapasztalat beillesztésre került egy komplex vezetési rendszerbe, amelyre már nagy szükség volt az egészségügy békeidőszaki és válsághelyzeti irányításában.

Hivatkozás: https://mersz.hu/major-a-katasztrofakeszenlet//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave