Major László (szerk.)

A katasztrófa-készenlét, a reagálás és a beavatkozásbiztonság egészségügyi alapjai

AZ IPARBIZTONSÁGI SZABÁLYOZÁS ÉS INTÉZMÉNYRENDSZER KIALAKULÁSA MAGYARORSZÁGON

Az országgyűlés a lakosság, a környezet biztonságának növelése, a civilizációs katasztrófák elleni védekezés hatékonyságának fokozása, továbbá a katasztrófavédelmi szervezetrendszer erősítése, valamint a védelmi intézkedések eredményességének növelése érdekében az új katasztrófavédelmi szabályozás1 elfogadásával 2012. január 1-jével létrehozta az egységes iparbiztonsági hatósági feladat, szervezet és eljárási rendszert.

Az iparbiztonsági szakterület kialakulása a technika, a műszaki terület fejlődéséhez kapcsolható. Az iparbiztonság történetének egyik első szabályozási mérföldköve az 1872. évi VIII. törvénycikk „az ipartörvény”, amely a Magyar Királyság területén egységesen szabályozta többek között az engedélyköteles „veszélyes tevékenységek” működését. Az ipari termelés volumenének növekedése magával vonta a tevékenységhez tartozó rendészeti és műszaki biztonsági szempontú állami szabályozás fejlődését. A szabályozás kiteljesedésére a súlyos emberi és környezeti következményekkel járó külföldi és hazai ipari katasztrófákat követően kerülhetett sor. A magyar iparbiztonsági jogfejlődést az 1989. évi rendszerváltást követően az integrációs rendszerekhez történő csatlakozásunk befolyásolta.

A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos ipari balesetek megelőzése, a környezetre, illetve az egészségre ártalmas következmények csökkentése, az ember és a környezet magas fokú védelemének biztosítása érdekében az Európai Közösség országaiban 1997. február 3-án hatályba léptették a 96/82/EK számú Seveso II. Tanácsi Irányelvet. A katasztrófavédelem rendszerében történő iparbiztonsági szabályozásnak és feladatrendszernek a fejlődése – a Seveso II. Irányelv hazai jogrendbe ültetésével párhuzamosan – mintegy 15 éves múltra tekint vissza Magyarországon. Az első katasztrófavédelmi törvény elfogadásával 1999. évtől kezdődően kiépült a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos ipari balesetek elleni védekezés rendszere. A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (a továbbiakban: BM OKF)

Ipari Baleset-megelőzési és Felügyeleti Főosztálya 2000–2010 között az ezen Irányelv alapján megalkotott és harmonizált hazai jogszabályok szerint végezte a veszélyes ipari üzemek engedélyezését és hatósági ellenőrzését [51].

A veszélyes ipari üzemek felügyeletének megteremtését követően a katasztrófavédelem 2001. évben megkezdte a veszélyes áru közúti szállítmányok ellenőrzésével kapcsolatos feladatainak ellátását.2 2007. évtől a katasztrófavédelmi hatóság már önállóan végezte a közúti ellenőrzési és szankcionálási tevékenységét, amelyet 2012-től kiegészített a belvízi és a vasúti, míg 2015-től a légi szállítás felügyelete is. A csővezetékes veszélyes áruszállítás, mint „kiemelten kezelendő létesítmény” került 2012. évben az iparbiztonsági hatóságok ellenőrzése alá [52].

2008. évtől megkezdődött a felkészülés a létfontosságú rendszerelemekkel kapcsolatos katasztrófavédelmi feladatok teljesítésére is, amelyhez kapcsolódó konkrét jogalkotási és intézményfejlesztési tevékenység 2012. évben a törvényi szabályozás megalkotását követően teljesedett ki.

Az iparbiztonsági szabályozás negyedik, nem kevésbé fontos eleme a nukleáris balesetelhárítási tevékenység katasztrófavédelmi feladatainak ellátása, amely a második katasztrófavédelmi törvény jogalkalmazási tapasztalatainak vizsgálatát követően került a katasztrófavédelem iparbiztonsági tevékenységi körébe.

Az iparbiztonság szakmai, illetve a hatósági és felügyeleti tevékenységének kiteljesedése 2012. évre, az önálló iparbiztonsági szakterület létrehozásának időpontjában valósult meg. Az iparbiztonsági szabályozás – az ellenőrzött veszélyes tevékenységek alapján – kiterjed a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésre, valamint a veszélyes áruszállítmányok, a létfontosságú rendszerekkel és létesítményekkel, illetve a nukleáris biztonság katasztrófavédelmi feladatainak ellátásával kapcsolatos hatáskörökre és feladatokra.

A 2010–2012 közötti jogi szabályozás és intézményfejlesztési tevékenységnek köszönhetően, 2012. január elsejétől már egy dinamikusabb és egy megerősített iparbiztonsági hatóság működik a katasztrófavédelem szervezetében. A hatáskörök és feladatok, illetve a képességek terén is nagyságrendbeli volt a fejlődés. Az új iparbiztonsági feladat- és eszközrendszer kialakításának alapja a 2010. évben az Európai Unió által is elismerten magas szakmai színvonalon működő veszélyes üzem és szállítmány felügyeleti tevékenység volt.

A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény (a továbbiakban: Kat.).

Ennek szükségességét, elveit már tíz évvel korábban elkészítették a PM. PV. PSÁG.-on. Kezdeményezője, szellemi atyja Major László mk. szds. (PM. PV. Pság. tpk. h.) volt. Kivitelezésében részt vettek: Becse György kpa. – Bessenyei György pv. hdgy. – Mógor László pv. szds – Molnár Tibor pv. hdgy – Szabó Lajos kpa. A mobil mérő, ellenőrző és vezetési komplexum, Katasztrófa Felderítő Operatív Csoport (KAFOCS) néven heti váltásos készenléti szolgálatot látott el a bemutatása, és rendszerbe állása után. (Szerk.)

A katasztrófa-készenlét, a reagálás és a beavatkozásbiztonság egészségügyi alapjai

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 706 8

Orvostudomány Semmelweis Kiadó könyvei

A tankönyv és a kapcsolódó tantárgy Magyarországon, illetve Közép-Európában teljesen új, egyedülálló, reményeink szerint egy újszerű katasztrófa-orvostani oktatás újabb meghatározó lépése. Létjogosultságát és időszerűségét az utóbbi idők katasztrófái is bizonyítják. Jelen tankönyv a tömegeket érintő, különböző okokból létrejövő egészségkárosodás diagnosztikus, terápiás, preventív és szervezési kérdéseit tárgyalja a nagy tapasztalattal és széles látókörrel rendelkező, a hazai egészségügyben ismert és elismert szerzők tollából. Az elmúlt évtizedek katasztrófáinak (nukleáris, vegyi balesetek, „emerging infections”, cunamik stb.) tapasztalatait, elemzéseinek következtetéseit a szerzők gondosan beépítették a klasszikus ismere-tek tárházába. A kritikus infrastruktúra egészségügyi vonatkozásának taglalása, valamint a hazai szakirodalomban először megjelenő beavatkozásbiztonság fogalmának megalapozása, tárgyalása pedig jelentős mérföldkő a téma kutatásában. Külön erénye a könyvnek, hogy valamennyi új elméleti megállapítás és a gyakorlati tapasztalat beillesztésre került egy komplex vezetési rendszerbe, amelyre már nagy szükség volt az egészségügy békeidőszaki és válsághelyzeti irányításában.

Hivatkozás: https://mersz.hu/major-a-katasztrofakeszenlet//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero