Válts MeRSZ+ -ra!

MeRSZ online
okoskönyvtár

Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.

Major László (szerk.)

A katasztrófa-készenlét, a reagálás és a beavatkozásbiztonság egészségügyi alapjai

AZ „IPARBIZTONSÁGI FELADATRENDSZER” FOGALMI BEMUTATÁSA

Szűkebb értelemben a súlyos ipari balesetek elleni védekezés szabályozása – a szabályozás hatálya alá tartozó veszélyes tevékenységek vonatkozásában – az iparbiztonsági szakterület hatásköreként azonosítható.
Tágabb értelemben az iparbiztonság, mint szakterület fogalomköre – katasztrófavédelmi szempontból – kiterjed a telepített veszélyes üzemek közötti veszélyes áru szállítási és logisztikai tevékenység magas fokú biztonságának garantálására is. Speciális veszélyes tevékenységnek minősülnek a nukleáris létesítmények, amelyek biztonságával kapcsolatos katasztrófavédelmi feladatok szintén az iparbiztonsági szakterülethez tartoznak. Az iparbiztonsági feladatkör legújabb eleme, a létfontosságú rendszer és létesítmények kiesésével kapcsolatos megelőzési és elhárítási tevékenység szakmai felügyelete.
Az iparbiztonság által felügyelet veszélyes tevékenységek biztonságos működéséhez számos rokon biztonsági szakterület hatósági és felügyeleti tevékenysége, illetve védekezésben történő közreműködése is hozzájárul. Így a műszaki biztonság, az üzemegészségügy, a környezetvédelem, a munkavédelem, a bányabiztonság, a kémiai biztonság és más üzemspecifikusan közreműködő állami hatóság és rendvédelmi szerv közös munkája is idetartozik. Az iparbiztonsági feladatok között szerepel e hatóságok tevékenységének összehangolása a megelőzés, a védekezés (balesetelhárítás) és a helyreállítás időszakában.
Az „iparbiztonság”, mint önálló biztonsági szakterület fogalma tehát a következő: „Mindazon veszélyforrás- (üzem-) specifikus jog-, intézmény- és feladatrendszer, eljárás és eszközrendszer, illetve módszertan, amely a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezéssel, a veszélyes áru szállítással, a nukleáris balesetek elhárításával, valamint a létfontosságú rendszerek és létesítmények biztonságával kapcsolatos üzemeltetői, hatósági és önkormányzati feladatok teljesítése útján a lakosság életének és egészségének, a környezetnek és a létfenntartáshoz szükséges anyagi javaknak a magas szintű védelmét szolgálja.” [53, 44. o.]
 
A CIVILIZÁCIÓS KATASZTRÓFAVESZÉLYEK AZONOSÍTÁSA
Iparbiztonsági szempontból az emberi életet és egészséget, a környezetet és az anyagi javakat, valamint a létfontosságú rendszereket és azok egyes elemeit veszélyeztető civilizációs katasztrófák, súlyos balesetek és más események azon fajtái értékelhetők, amelyek a katasztrófavédelmi törvény szempontjából a „veszélyes tevékenységekkel”, a „veszélyes áruszállítással” kapcsolatosan vagy a létfontosságú rendszerek és létesítmények szabályozás hatálya alá tartozó „létfontosságú rendszerelmeket” érintően következnek be. [53]
A veszélyes tevékenységek a Kat. 3. §. 31. pontja alkalmazásában „olyan, veszélyes anyagok jelenlétében végzett tevékenység, amely ellenőrizhetetlenné válása esetén tömeges méretekben veszélyeztetheti, illetve károsíthatja az emberi egészséget, a környezetet, az élet- és vagyonbiztonságot.”
A veszélyes tevékenységek (mint helyhez kötött telephelyeket) iparbiztonsági szempontból alapvetően a következőképpen osztályozhatók:
  • veszélyes anyaggal és áruval foglalkozó tevékenységek;
  • veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek;
  • sugárzó anyagokkal foglalkozó tevékenységek;
  • bányászati veszélyes tevékenységek.
  • A veszélyes áruszállítási tevékenységeket, mint mobil veszélyforrásokat szinte minden hazai szakirodalom – a gazdasági ágazat általános felépítése szerint – a közúti, vasúti, belvízi és légi szállítási ágazatokra bontja.
 
A létfontosságú rendszerelemek fogalmát, a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény (a továbbiakban: Lrtv.) értelmező rendelkezése az alábbiak szerint határozza meg: „az 1-3. mellékletben meghatározott ágazatok valamelyikébe tartozó eszköz, létesítmény vagy rendszer olyan rendszereleme, amely elengedhetetlen a létfontosságú társadalmi feladatok ellátásához – így különösen az egészségügyhöz, a lakosság személy- és vagyonbiztonságához, a gazdasági és szociális közszolgáltatások biztosításához –, és amelynek kiesése e feladatok folyamatos ellátásának hiánya miatt jelentős következményekkel járna” [54, 1 §, g)]. A létfontosságú rendszerelemeket a törvény 10 ágazatba sorolja, amelyekbe az energia, a közlekedés, az agrárgazdaság, az egészségügy, a pénzügy, az infokommunikációs technológiák, a víz, a társadalombiztosítás, a közbiztonság, rendvédelem; közbiztonság, honvédelem ágazatok tartoznak. A szemlélteti a civilizációs katasztrófaveszélyes tevékenységek iparbiztonsági szempontú osztályozását.
 
3.1. ábra. Civilizációs katasztrófaveszélyes tevékenységek iparbiztonsági szempontú osztályozása [53; 28.o.]
 
AZ IPARBIZTONSÁGI JOGI SZABÁLYOZÁS ÉS FELADATRENDSZER
Veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezés
A veszélyes anyagok (áru) gyártása, tárolása és feldolgozása során keletkező súlyos balesetkor tűz keletkezhet, robbanás jöhet létre, egészségre, környezetre káros anyagok juthatnak a levegőbe vagy vízfolyásokba, ezáltal veszélyeztetve a lakosságot és a környezetet.
A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek az ún. „Seveso üzemek” a Seveso III. Irányelv1 [55] szabályai, a veszélyes anyag fajtája és mennyisége szerint azonosított veszélyes tevékenységeket jelentik.
A Kat. fogalom-meghatározása alapján a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem „egy adott üzemeltető irányítása alatt álló azon terület egésze, ahol egy vagy több veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítményben – ideértve a közös vagy kapcsolódó infrastruktúrát is – veszélyes anyagok vannak jelen a törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott küszöbértéket elérő mennyiségben, és ennek alapján alsó vagy felső küszöbértékűnek minősül.” [49, 51. § 28.]
A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek a Kat. végrehajtási rendeletében megadott módszertan alapján alsó- és felső küszöbértékű kategóriákba sorolhatók. A kategorizálás alapja a telephelyen jelen lévő veszélyes anyagok mennyisége és azok veszélyességi osztályba sorolása [56].
Az anyagok és keverékek veszélyességi osztályba sorolása a vonatkozó európai uniós szabályozás2 szerint történik. A veszélyes anyagok (vegyi anyagok és készítmények) veszélyességi osztályba sorolását a kémiai biztonsági törvény5 és végrehajtási rendelete szabályozza.
2012. január 1-től a katasztrófavédelmi jogi szabályozás kiegészült a küszöbérték alatti üzemek üzemeltetőire vonatkozó eljárásokkal és kötelezettségekkel [52]. Az új jogi szabályozás kötelezettségeket ró azon üzemeltetőkre is, amelyek telephelyein egyidejűleg a rendeletben meghatározott alsó küszöbérték negyedét elérő vagy meghaladó, de az alsó küszöbértéket el nem érő mennyiségű veszélyes anyag található, valamint a kiemelten kezelendő létesítmények üzemeltetőire. Ezen létesítmények közé sorolhatók azok a telephelyek, amelyek területén klór vagy ammónia legalább 1000 kg mennyiségben van jelen. Ide tartoznak továbbá a veszélyes hulladékok égetéssel történő ártalmatlanításával foglalkozó, valamint a veszélyes anyagok, veszélyes hulladékok üzemen kívüli csővezetéken történő szállítását végző üzemeltetők.
A Kat.tv. és a végrehajtási rendelete rögzíti a hatóság – veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzésére, a lehetséges balesetek következményeinek csökkentésére történő felkészülésre és azok elhárítására vonatkozó – feladatait és hatáskörét. Bevezeti továbbá a kisebb súlyú jogsértéseket szankcionáló katasztrófavédelmi bírság jogintézményét. A katasztrófavédelmi eljárásokért külön miniszteri rendelet alapján igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni az üzemeltetőknek.
 
A súlyos balesetek elleni védekezésről szóló szabályozás meghatározza:
  • a Kat. IV. fejezet szerint veszélyes anyagnak minősülő anyagokat és azok küszöbértékeit;
  • az ipari tevékenységek és a küszöbérték alatti üzemek körét; a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset elleni védekezés, tervezés rendszerét és követelményeit;
  • a katasztrófavédelmi hatósági engedélyezés és felügyelet rendjét; az üzemeltetői kötelezettségeket; a biztonsági jelentés, biztonsági elemzés és a súlyos káresemény elhárítási terv célját, tartalmi és formai követelményeit és az azok elkészítésére kötelezettek körét;
  • a lakossági tájékoztatással és a nyilvánosság biztosításával kapcsolatos követelményeket; a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemekre vonatkozó hatósági koordináció szabályait.
 
A veszélyes anyagokkal kapcsolatos nemzetközi és hazai szabályozás felépítését a 3.2. ábra mutatja be.
A szabályozás alapján az iparbiztonsági hatóság – építési és veszélyes tevékenység megkezdési hatósági eljárás keretében – az üzemeltető által benyújtott biztonsági dokumentáció valóságtartalmát vizsgálja.
 
3.2. ábra. A veszélyes üzemi jogi szabályozás felépítése [57]
 
Az adott üzem státusza alapján előírt biztonsági dokumentáció üzemeltető általi elkészítésének célja többek között bemutatni és bizonyítani azt, hogy az üzemeltető azonosította a veszélyes üzem által okozott súlyos baleseti veszélyeztetettséget. Továbbá bevezetett minden védelmi intézkedést, amely a súlyos balesetek megelőzése és azok emberi életre és egészségre, a környezeti elemekre és az anyagi javakra gyakorolt káros következményeinek csökkentése érdekében szükséges.
Az üzemeltető – a súlyos baleseti veszélyeztetettség elemzésére alapozva – elkészíti és alkalmazza a veszélyes üzem belső védelmi tervét, amely a külső települési védelmi tervezéshez szükséges információt is tartalmazza.
A veszélyes üzem belső védelmi terve magában foglalja a súlyos balesetek következményeinek csökkentését szolgáló eszközök és felszerelések rendelkezésre állásának leírását. Tartalmazza továbbá a riasztás és a beavatkozási intézkedések kialakításával kapcsolatos információt, valamint a belső és a külső felhasználható erőknek és eszközöknek a leírását is. Az üzemi, a hatósági beavatkozó és az együttműködő szervezetek belső és külső védelmi terv kidolgozásával, begyakorlásával fel tudnak készülni egy üzemzavar vagy súlyos baleset hatékony elhárítására. A külső védelmi terv a vonatkozó szabályozás3 szerinti települési veszélyelhárítási terv részét képezi. [58]
 
A veszélyes áru szállítmányok biztonsága
A veszélyes áruk szállítására vonatkozó különleges biztonsági feltételeket Magyarországon a közlekedési ágazati jogszabályok rögzítik. Betartásukat nemzetközi forgalomban államközi nemzetközi szerződések írják elő kötelezően. A nemzetközi szabályozásra épülnek az EU tagállamok által alkalmazott és átültetett uniós jogszabályok. A veszélyes áru szállítási jogi szabályozás felépítését a 3.3. ábra tartalmazza:
 
3.3. ábra. A veszélyes áru szállítási jogi szabályozás felépítése [57]
 
Az ábrán feltüntetett nemzetközi szabályozás a következő elemekből áll:
  • A veszélyes áru közúti szállítási megállapodás4, amelyet 1957. szeptember 30-án kötöttek meg Genfben, és később kétévente módosításokon megy keresztül. Magyarország 1979-ben csatlakozott az egyezményhez.
  • A veszélyes áru vasúti szállítási megállapodás5 a Nemzetközi Vasúti Árufuvarozási Egyezmény6 C függelékét képezi, és amelyet 1999. június 3-án kötöttek Vilniusban.
  • A veszélyes áru belvízi szállítási megállapodást7 2000. május 26-án kötötték meg Genfben.
  • A veszélyes áru légi szállítási egyezményt8 1971-ben került be a magyar jogrendbe. A légitársaságok által széleskörűen alkalmazott egyezmény9 szintén széles körben alkalmazásra került.
 
A tengeri veszélyes áru szállítás szabályozására szintén született nemzetközi megállapodás10.
A Kat. megteremti annak lehetőségét, hogy a katasztrófavédelmi hatóság a veszélyes áru közúti, vasúti, vízi, légi szállítására vonatkozó szabályainak megszegése esetén bírságot szabhasson ki. Az ellenőrzés és a bírságkiszabás rendjére vonatkozó szabályok kormányrendeletben kerültek kiadásra. A szabályozás részletesen taglalja az ellenőrző katasztrófavédelmi hatóság és az ellenőrzöttek jogait, kötelezettségeit, az ellenőrzések tárgyi és területi hatályát, tartalmát, a végrehajtás szabályait, a szükséges adatszolgáltatásokat. A veszélyes áru továbbítására, valamint annak meghiúsulására vonatkozó bejelentési kötelezettséget és a bejelentés tartalmi követelményeit, továbbá az alkalmazható hatósági intézkedéseket. A bírság kiszabással kapcsolatban kijelöli az első- és másodfokon eljáró hatóságokat, megállapítja az egyes bírságolással érintett cselekmények, mulasztások besorolásának rendjét, az értük kiszabható bírság összegét, a mulasztásért felelősséggel tartozók megjelölésével [59].
A közúti közlekedési szabályozás11 szerint a közlekedési hatóság, a rendőrség, a katasztrófavédelmi hatóság és a vámhatóság jogosult ellenőrizni és bírságolni. A hatósági jogosultság kiterjed a veszélyes áruk szállítására, a szállítóra (fuvarozóra), a közúti járműre és annak személyzetére, az áru feladójára, átmeneti tárolójára, a csomagolóra, a berakóra, a töltőre, a címzettre és a veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó kinevezésére és képesítésére vonatkozóan.
Közúti végrehajtási rendelet12 2002. március 1-én lépett hatályba. A rendelet hatálya a közúti járművel végzett veszélyes áruszállításnak az országos és a helyi közutakon, a közforgalom elől el nem zárt magánutakon, a határátkelőhelyeken, valamint a veszélyes áru szállítás biztonságát befolyásoló előkészítésre vonatkozó előírások betartásának a telephelyen történő ellenőrzésére terjed ki. A katasztrófavédelmi hatóság tekintetében az ellenőrzés lefolytatására a katasztrófavédelmi hatóság helyi szerve jogosult. A katasztrófavédelmi hatóság helyi szerve önálló ellenőrzési tevékenységet végezhet más katasztrófavédelmi hatóság illetékességi területén is, a katasztrófavédelmi hatóság központi szervének előzetes jóváhagyása alapján.
A bírságolás a vonatkozó jogszabály13 előírásai szerint történik.
A Kat. hatályba lépését követően a közlekedési alágazati törvények módosításával megteremtette a jogszabályi hátterét annak, hogy a katasztrófavédelem önálló hatósági jogkörben végezheti a veszélyes áruk vasúti, vízi és légi szállításának ellenőrzését is, valamint ehhez kapcsolódóan a szabálytalanságok bírságolását és a balesetek kivizsgálását. A közlekedési alágazati törvény szintén rendelkezik az ellenőrzést szabályozó végrehajtási rendelettel14. A vasúti szállításban részt vevő társaságok a katasztrófavédelem felé szállítási tevékenységükről bejelentési kötelezettséggel tartoznak. [60]
A légi közlekedési törvény18 felhatalmazó rendelkezése alapján 2015. január 1-jén lépett hatályba annak ellenőrzési rendelete.15 Ezáltal a hivatásos katasztrófavédelmi szerv a légi szállítási alágazat tekintetében kapott ellenőrzési, bírságolási, valamint helyszíni intézkedési jogköröket. [60] A veszélyes áru légi szállítás ellenőrzésére a katasztrófavédelmi hatóság helyi és területi szerve is önállóan jogosult.
 
A katasztrófavédelem nukleáris balesetelhárítási feladatai
Hazánkban az atomenergia békés célokra való felhasználása során bekövetkező radiológiai, nukleáris események elhárítására való felkészülésről, a lakosság nem tervezett sugárterhelését előidéző események megelőzéséről, a bekövetkezett esemény következményeinek csökkentéséről, megszüntetéséről az országos nukleárisbaleset-elhárítási rendszer (a továbbiakban: ONER) gondoskodik. Az ONER működési rendjét a Katasztrófavédelmi Koordinációs Tárcaközi Bizottság (a továbbiakban: KKB) a központi veszélyelhárítási terv részeként, az Országos Nukleárisbaleset-elhárítási Intézkedési Tervben (a továbbiakban: OBEIT) állapítja meg.
A BM OKF adatokat és információt biztosít a nukleáris biztonsági és a sugárvédelmi helyzet értékeléséhez és a döntéselőkészítéshez. Továbbá ellátja a lakosság sugárvédelmét biztosító feladatok végrehajtásának országos koordinálását és az ONER riasztását és értesítését. A KKB döntéselőkészítő és döntéshozó tevékenységéhez szükséges információk biztosítása érdekében Országos Sugárfigyelő, Jelző és Ellenőrző Rendszer (a továbbiakban: OSJER) működik.
Az OSJER-t három alrendszer alkotja:
  1. A Radiológiai Távmérő Hálózata, amely az OSJER automata radiológiai monitoring távmérőállomásaiból áll.
  2. A Mobil Radiológiai Laboratóriumok hálózata a sugárszennyezés felderítését, elemzését végzi veszélyhelyzetek esetén. A Katasztrófavédelmi Mobil Laborok (KML) gyűjtik és elemzik a veszélyhelyzet értékelését szolgáló kiinduló adatokat.
  3. A Helyhez Kötött Laboratóriumok Hálózata a beszállított minták (élelmiszer, tej, talaj, víz stb.) radioaktivitásának mérését végzi. [61]
 
Az OSJER vezető szerve a Nukleáris Baleseti Információs és Értékelő Központ (a továbbiakban: NBIÉK). Az NBIÉK jogszabályban meghatározottak szerint látja el az ország nukleárisbaleset-elhárítási korai előrejelzés és a nemzetközi radiológiai monitoring adatcsere rendszer központi feladatait. Közreműködik a lakosság nukleárisbaleset-elhárítási tájékoztatásában, továbbá végzi a biztonságot kedvezőtlenül befolyásoló eseményből származó sugárzó anyag várható terjedési útvonalának előrejelzését. Ezeken felül működteti a nemzetközi, valós idejű, on-line nukleárisbaleset-elhárítási döntéstámogató rendszert, a RODOS-t. [61]
 
Létfontosságú rendszerek és létesítmények védelme
Az európai kritikus infrastruktúrák azonosításáról és kijelöléséről, valamint védelmük javítása szükségességének értékeléséről szóló 2008/114/EK Tanácsi Irányelv (a továbbiakban: CIP irányelv) hazai alkalmazására hivatott a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről 2012. évi CLXVI. törvény (továbbiakban: Lrtv.). A 3.4. ábra részletezi a vonatkozó jogi szabályozás hierarchiáját.
Az Lrtv. és végrehajtási rendeletei a kritikus infrastruktúra védelem területén a katasztrófavédelem részére elsődleges felelősségi köröket határozott meg, amelyek a következők:
  • szakhatósági feladatok ellátása a feladatkörébe rendelt szektor esetében a horizontális kritériumok vizsgálata érdekében,
  • a létfontosságú rendszerek és létesítmények nyilvántartó hatósági tevékenysége,
  • javaslattevő hatósági munkavégzés a kijelölés érdekében,
  • hatósági ellenőrzések koordinálása, valamint
  • nemzetközi kapcsolattartó ponti feladatkör teljesítése.
 
A szabályozás kiegészült a hálózati és információs rendszerek biztonságának az egész Unióban egységesen magas szintjét biztosító intézkedésekről szóló 2016. július 6-i, (EU) 2016/1148 európai parlamenti és tanácsi irányelvben foglalt alapvető szolgáltatást nyújtó ágazatokkal és alágazatokkal, melyek hatósági feladatait szintén a katasztrófavédelem látja el.
Jelen könyvfejezet következő része összefoglalja a nemzetközi és hazai szabályozás követelményeit, különös tekintettel az egészségügyi létfontosságú rendszerekkel és létesítményekkel kapcsolatos előírásokra. [61]
 
3.4. ábra. A létfontosságú rendszerek és létesítményekről szóló jogi szabályozás felépítése [57]
 
Katasztrófavédelem vegyi- és sugárfelderítési eszközrendszere
Katasztrófavédelmi Mobil Labor. A közelmúlt civilizációs és természeti katasztrófái bebizonyították, hogy a speciális felszereltségű radiológiai, biológiai, vegyi felderítő csoportok alkalmazása – 2012-től Katasztrófavédelmi Mobil Laborként (KML) – a beavatkozások döntő többségében elengedhetetlenné vált.16
A KML-ek legfontosabb feladatai a veszélyes anyagok jelenlétével, kiszabadulásával, környezetbe kerülésével járó balesetek, természeti és civilizációs katasztrófák esetén az elsődlegesen beavatkozó állomány biztonságos munkafeltételeinek megteremtése, a veszélyes anyagok felderítése, kimutatása, valamint a lakosság és a környezet védelme. Ezek a csoportok biztosítják a veszélyhelyzet értékelését szolgáló kiinduló adatok gyűjtéséhez, rendszerezéséhez és feldolgozásához, valamint a mérgező, fertőző vagy sugárzó anyagok helyszíni és laboratóriumi meghatározásához szükséges feltételeket, és szükség esetén közreműködnek a mentesítési feladatok koordinációjában. A veszélyes vagy ismeretlen anyag jelenlétében a felderítés végrehajtását és a szükséges mérések elvégzését a különböző típusú légzésvédelmi és bőrvédelmi eszközök teszik lehetővé a kárterületen.
A KML járműveibe beépített, illetve málházott vegyi, sugár- és biológiai, vízanalitikai felderítő, értékelő és elemző műszerek és eszközök működőképességének folyamatos biztosítása, az adataikból nyert információ pontossága meghatározó fontossággal bír az alkalmazás során.
 
3.5. ábra. Katasztrófavédelmi felderítő egységek [62]
 
Magyarország védelmét folyamatos készenlétben jelenleg 19 db megyei KML, valamint a Főváros KML látja el, amelyek részt vesznek veszélyes áru szállítás és veszélyes üzemek területén történő hatósági ellenőrzésekben is. [62]
Katasztrófavédelmi Sugárfelderítő Egység (KSE) járművek elsődleges feladata a sugárzó anyagok illegális forgalmazásának, valamint környezetbe való kikerülésének globális viszszaszorításához kapcsolódik. A katasztrófavédelem rendszerébe tartozó hét KSE gépjármű a Békés, a Csongrád, a Győr-Moson-Sopron, a Szabolcs-Szatmár-Bereg, a Hajdú-Bihar, a Zala és a Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságok alárendeltségében működnek. A KSE gépjárműveken lévő különböző típusú hordozható sugárzásmérő műszerek a radioaktív és a nukleáris anyagok jelenlétének ellenőrzése során segítenek a gamma-, illetve a neutronsugárzás irányának és pontos helyének meghatározásában, valamint a sugárzó anyagok fajtájának beazonosításában. A KSE gépjárművek az iparbiztonsági szakterületen belül fontos szerepkört töltenek be a veszélyhelyzeti felderítő és hatósági ellenőrzési tevékenység során, ezzel kiegészítve a Katasztrófavédelmi Mobil Laborok munkáját. [62]
 
Iparbiztonsági hatósági intézményrendszer
A BM OKF szervezetében, a Hatósági Főigazgató-helyettesi Szervezeten belül működik az Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség. Valamennyi szakterület szakirányítását szakmai főosztályok végzik. A szervezet területi szintjén a fővárosi és megyei igazgatóságok szervezetében, az igazgatóhelyettesi szervezeten belül foglalnak helyet az integrált Katasztrófavédelmi Hatósági Osztályok, illetve Szolgálatok (20), amelyek első- és másodfokon járnak el a hatósági ügyekben. A Szolgálatok esetében vízügyi és vízvédelmi jogkörökkel egészülnek ki a hatósági feladatok. Területi szinten tevékenykednek továbbá a szakfeladatokat ellátó megyei és fővárosi iparbiztonsági főfelügyelők. Az iparbiztonsági hatósági tevékenységet helyi szinten, I. fokon a Katasztrófavédelmi Kirendeltségeken (65) belül a katasztrófavédelmi hatósági osztályok látják el. Kirendeltségenként iparbiztonsági felügyelő végzi az iparbiztonsági szakfeladatok teljesítését. [61]
 
1 A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyének kezeléséről, valamint a 96/82/EK tanácsi irányelv módosításáról és későbbi hatályon kívül helyezéséről szóló 2012/18/EU irányelv (a továbbiakban: Seveso III. irányelv).
2 Az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/ EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról szóló 1272/2008/EK (2008. december 16.) európai parlamenti és tanácsi rendelet. 5 A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény.
3 A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról 234/2011. (XI. 10.) Korm. rendelet.
4 „A veszélyes áruk nemzetközi közúti szállításáról szóló európai megállapodás” az ADR (European Agreement concerning the International Carriage of Dangerous Goods by Road).
5 „A veszélyes áruk nemzetközi vasúti szállításáról szóló előírás” a RID (Regulation concerning International Carriage by Rail).
6 „A nemzetközi vasúti szállítási egyezmény” COTIF – Convention concerning International Carriage by Rail.
7 „A veszélyes áruk nemzetközi belvízi szállításáról szóló európai megállapodás” az ADN (Carriage of Dangerous Goods by Inland Waterways).
8 A Nemzetközi Polgári Repülésről szóló) Egyezmény 18. Függeléke, a Veszélyes Áruk Biztonságos Légi Szállítása (ICAO TI – Technical Instruction).
9 A Nemzetközi Légi Fuvarozási Egyesület Veszélyes Áru Szabályzata (IATA DGR – International Air Transport Association Dangerous Goods Regulations).
10 Az „Életbiztonság a tengeren” tárgyú nemzetközi (SOLAS – International Convention for the Safety of Life at Sea) egyezmény VII. fejezetének „A” része: a Nemzetközi Tengeri Veszélyes Áru Kódex (IMDG Kódex – International Convention for the Safety of Life at Sea).
11 A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 20. § (11) bekezdése szerint.
12 A veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésére vonatkozó egységes eljárásról szóló 1/2002. (I.11.) Korm. rendelet.
13 A közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet.
14 A veszélyes áruk vasúti és belvízi szállításának ellenőrzésére és a bírság kivetésére vonatkozó egységes eljárás szabályairól, továbbá az egyes szabálytalanságokért kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatok általános szabályairól szóló 312/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 18 A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény.
15 A veszélyes áru légi szállításával kapcsolatos katasztrófavédelmi hatósági ellenőrzésről és a bírság kivetésének szabályairól szóló 313/2014. (XII. 12.) Korm. rendelet.
16 Ennek szükségességét, elveit már tíz évvel korábban elkészítették a PM. PV. PSÁG.-on. Kezdeményezője, szellemi atyja Major László mk. szds. (PM. PV. Pság. tpk. h.) volt. Kivitelezésében részt vettek: Becse György kpa. – Bessenyei György pv. hdgy. – Mógor László pv. szds – Molnár Tibor pv. hdgy – Szabó Lajos kpa. A mobil mérő – ellenőrző és vezetési komplexum, Katasztrófa Felderítő Operatív Csoport (KAFOCS) néven heti váltásos készenléti szolgálatot látott el a bemutatása, és rendszerbe állása után. (Szerk.)
A katasztrófa-készenlét, a reagálás és a beavatkozásbiztonság egészségügyi alapjai

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 706 8

OrvostudománySemmelweis Kiadó könyvei

A tankönyv és a kapcsolódó tantárgy Magyarországon, illetve Közép-Európában teljesen új, egyedülálló, reményeink szerint egy újszerű katasztrófa-orvostani oktatás újabb meghatározó lépése. Létjogosultságát és időszerűségét az utóbbi idők katasztrófái is bizonyítják. Jelen tankönyv a tömegeket érintő, különböző okokból létrejövő egészségkárosodás diagnosztikus, terápiás, preventív és szervezési kérdéseit tárgyalja a nagy tapasztalattal és széles látókörrel rendelkező, a hazai egészségügyben ismert és elismert szerzők tollából. Az elmúlt évtizedek katasztrófáinak (nukleáris, vegyi balesetek, „emerging infections”, cunamik stb.) tapasztalatait, elemzéseinek következtetéseit a szerzők gondosan beépítették a klasszikus ismere-tek tárházába. A kritikus infrastruktúra egészségügyi vonatkozásának taglalása, valamint a hazai szakirodalomban először megjelenő beavatkozásbiztonság fogalmának megalapozása, tárgyalása pedig jelentős mérföldkő a téma kutatásában. Külön erénye a könyvnek, hogy valamennyi új elméleti megállapítás és a gyakorlati tapasztalat beillesztésre került egy komplex vezetési rendszerbe, amelyre már nagy szükség volt az egészségügy békeidőszaki és válsághelyzeti irányításában.

Hivatkozás: https://mersz.hu/major-a-katasztrofakeszenlet//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero
Kivonat
fullscreenclose
printsave