Válts MeRSZ+ -ra!

MeRSZ online
okoskönyvtár

Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.

Major László (szerk.)

A katasztrófa-készenlét, a reagálás és a beavatkozásbiztonság egészségügyi alapjai

EURÓPAI UNIÓS ÉS HAZAI SZABÁLYOZÁS BEMUTATÁSA

A kritikus infrastruktúra védelemre (Critical Infrastructure Protection, CIP) vonatkozó irányelv rendelkezései alapján a tagállamok kidolgozzák az ágazati kritériumaikat. Az Irányelv külön nevesíti az energia- és a közlekedési ágazatot, így az ezekre vonatkozó ágazati kritériumok előtérbe kerülnek a végrehajtás során. Fentiek mellett horizontális kritériumok szerint is vizsgálni szükséges az adott tagállamban található, potenciálisan kritikus infrastruktúrákat. A veszteségek, a gazdasági és a társadalmi hatás kritériumára vonatkozó küszöbértékeket a tagállamok eseti alapon határozzák meg, függően az adott infrastruktúra által biztosított szolgáltatás jellegétől. A tagállamok meghatározzák azokat a potenciális kritikus infrastruktúrákat, amelyek európai szintűek lehetnek. A tagállam köteles tájékoztatni a hatás alatt álló más tagállamokat a beazonosítással kapcsolatos információkról és egyeztetést folytatni velük a potenciális hatásokról. A kijelölés csak akkor történhet meg, ha az érintett tagállamok arról megállapodást kötnek. Az üzemeltetők a kijelölést követő egy éven belül dolgozzák ki az üzemeltetői biztonsági tervet és jelölik ki a hatósággal kapcsolatot tartó biztonsági összekötő személyt. [63]
A hazai szabályozás alapját képező Lrtv. célja egyrészt a létfontosságú rendszerelemek azonosítása, másrészt a kijelölés megtörténte után a védelem biztosítása. A törvény 2013. március 1. napján lépett hatályba.
A törvény a tárgykör szempontjából alapvető fogalmakat határoz meg, így a nemzeti és európai létfontosságú rendszerelem, üzemeltető, ágazati és horizontális kritérium definícióit. A nemzeti és az európai létfontosságú rendszerelem kijelölése szempontjából külön eljárási procedúráról is rendelkezik. Közös szabályokat tartalmaz mind a nemzeti, mind az európai létfontosságú rendszerelem tekintetében a nyilvántartásra, az adatvédelemre, az ellenőrzésre, az üzemeltetői biztonsági tervre, a biztonsági összekötő személyre, a szankcionálásra vonatkozóan. A létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény végrehajtásáról szóló 65/2013. (III.8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: végrehajtási rendelet) [64] 2013. március 11-én lépett hatályba. A végrehajtási rendelet a jogalkalmazást elősegítő, a törvényben nem meghatározott értelmező rendelkezéseken túl szabályozza a nemzeti létfontosságú rendszerelemek üzemeltető általi azonosítását. Az azonosítási eljárás keretében az üzemeltető – a jogszabályban rögzített követelményeknek megfelelő – azonosítási jelentését megküldi az ágazati kijelölő hatóságnak, aki azt véleményezés céljából továbbítja az ágazati javaslattevő hatóságnak. Az ágazati javaslattevő hatóság a jelentés vizsgálatát követően megküldi a javaslatait a kijelölő hatóságnak. [65]
Az ágazati kijelölő hatóság, az illetékes hivatásos katasztrófavédelmi szerv szakhatósági állásfoglalására figyelemmel határozatban dönt a nemzeti létfontosságú rendszerelem kijelölése tárgyában. A kijelölés feltétele az, hogy az ágazati kritériumok és a horizontális kritériumok közül legalább egy bekövetkezésének lehetősége fennáll.
A kijelölő határozat rendelkezik:
  • a kijelölésről,
  • a kijelölt rendszerelem nyilvántartásba vételéről,
  • az üzemeltetői biztonsági terv készítésének kötelezettségéről,
  • a biztonsági összekötő személy foglalkoztatásáról,
  • a hálózatbiztonsági központba való bekötésről, továbbá
  • egyéb feltételeket határozhat meg a létfontosságú rendszerelem védelme érdekében. [65]
 
Az üzemeltetői biztonsági tervkészítési kötelezettségeket az ágazati kijelölő hatóság határozatban állapítja meg.
A terv tartalmazza:
  • a rendszerelem általános bemutatását (szervezet, rendszerelemek, védelmi tervezés);
  • a rendszerelem környezetének bemutatását (érintett terület jellemzése lakossági, létesítménybeli, környezeti, gazdálkodási szempontok szerint);
  • a létfontosságú rendszerelem bemutatását (alternatívák, helyreállítás, karbantartás/ javítás, tájékoztatás, vezetési pont, kimenekítés, mentés, monitoring, humán/fizikai/ IT biztonság);
  • a kockázatok azonosítását és értékelését (potenciális sérülések, érintett környezet);
  • a kockázatkezelés rendjét (kockázati értékekhez kapcsolódó beavatkozási szintek és a kezelésre vonatkozó szabályok, eljárások, intézkedések);
  • a védelmi eszközrendszer leírását (értesítési és kommunikációs rendszer, döntéstámogató rendszer, védőeszközök, bevonható erők, alternatívák, rendkívüli eseménykor értesítendő személyek).
 
A biztonsági összekötő személy képesítési követelményei tekintetében a végrehajtási rendelet a műszaki, a védelmi igazgatási, a katasztrófavédelmi és a rendészeti ismereteket preferálja.
A biztonsági összekötő személynek, az adott ágazatnak megfelelő szakirányú végzettséggel kell rendelkeznie. A biztonsági összekötő személynek, az adott ágazatnak megfelelő szakirányú végzettség mellett rendelkeznie kell védelmi igazgatási vagy rendészeti igazgatási szakon szerzett felsőfokú végzettséggel; tűzvédelmi, iparbiztonsági, polgári védelmi szakmai irányú rendészeti szervezői szakképesítéssel, vagy ezzel egyenértékű végzettséggel; iparbiztonsági szaktanfolyami végzettséggel; iparbiztonsági szakon szerzett felsőfokú végzettséggel, vagy a katasztrófavédelem hivatásos szerveinél legalább 5 év iparbiztonsági szakterületen szerzett gyakorlattal.
2023. július 1-ét követően a biztonsági összekötő személynek, az adott ágazatnak megfelelő szakirányú végzettség mellett rendelkeznie kell iparbiztonsági szakon szerzett felsőfokú végzettséggel, vagy a katasztrófavédelem hivatásos szerveinél legalább 5 év iparbiztonsági szakterületen szerzett gyakorlattal. [64] Az iparbiztonsági végzettséget a 2012. január 1-én létrehozott Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelmi Intézeténél 2013. évben először indított katasztrófavédelmi alapszak iparbiztonsági szakirányán lehet megszerezni.
A szabályozás meghatározza továbbá az üzemeltetői biztonsági terv követelményeit, az ellenőrzés egyes szabályait, a rendkívüli esemény során követendő általános eljárási szabályokat, az üzemeltetővel szemben kiszabható közigazgatási bírság összegét.
Az azonosítási jelentést az üzemeltetőnek első alkalommal a végrehajtási kormányrendelet hatálybalépést követő 180 napon belül kell benyújtania.
A szabályozás a kritikus infrastruktúra-védelem területén a katasztrófavédelem részére elsődleges felelősségi köröket határozott meg, amelyek:
  • szakhatósági feladatok ellátása valamennyi szektor esetében a horizontális kritériumok vizsgálata érdekében;
  • létfontosságú rendszerek és létesítmények nyilvántartó hatósága;
  • javaslattevő hatóság a feladatkörében rendelt szektor esetében;
  • hatósági ellenőrzések koordinálása;
  • nemzetközi kapcsolattartó ponti (CIP POC) feladatkör. [63]
 
Az ún. koordinált ellenőrzések tartására és az európai és nemzeti létfontosságú rendszerelemekre vonatkozó nyilvántartás vezetésére a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi zerve (BM OKF) kapott jogosultságot. A végrehajtási rendelet a BM OKF-et bizonyos szempontok – így közrend, közbiztonság, lakosságvédelem, alkotmányvédelem, nemzetbiztonság, terrorelhárítás – tekintetében javaslattevő hatóságként is kijelöli. [63]
A hálózatbiztonsággal kapcsolatos szabályokat az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény (Ibtv.) határozza meg. Az Ibtv. és végrehajtási rendeletei alapján történik az elektronikus információs rendszerelemek biztonsági osztálya sorolása, a biztonsági szint megállapítása, ellenőrzése és a kapcsolatos hatósági döntéshozatal. A biztonsági osztályba sorolás a bizalmasság, a sértetlenség és a rendelkezésre állás szempontjából történik. A biztonsági osztályokhoz meghatározott követelményrendszer társul, amelyet az adminisztratív, a fizikai és a logikai védelem terén kell teljesíteni. A biztonsági szintbe sorolás célja a kockázatokkal arányos, költséghatékony védelem kialakítása az elektronikus információs rendszerek védelmére való felkészültség alapján. Az elektronikus információs rendszerrel rendelkező szervezet/szervezeti egység biztonsági szintje a szervezet biztonsági menedzsmentjének fejlettségét, érettségét méri.
Az Ibtv. szerinti állami és önkormányzati szervek kivételével, az Lrtv. alapján kijelölt rendszerelemek elektronikus információs rendszerei esetében a hatósági feladatokat, a biztonsági felügyeletet a hivatásos katasztrófavédelem (BM OKF) látja el.
A vonatkozó rendelet1 alapján valamennyi kijelölt létfontosságú rendszerelem és alapvető szolgáltatást nyújtó, valamint a bejelentésköteles szolgáltatók esetében az eseménykezelési jogkört a Nemzetbiztonsági Szakszolgálathoz delegálta 2019. január 1-től.
Az európai kritikus infrastruktúra védelmével kapcsolatos ügyekben a nemzeti kapcsolattartó és koordinációs feladatokat – mint ECIP kapcsolattartó pont – a belügyminiszter látja el. A belügyminiszter ellátja továbbá a polgári válságkezelési, a katasztrófavédelmi és a kritikus infrastruktúra védelmi feladatok kormányzati koordinációját, illetve előkészíti különösen az infrastruktúra kritikus elemeivel kapcsolatos feladatokról szóló jogszabályokat. [63] Az Lrtv. felhatalmazó rendelkezéseire tekintettel az azonosítási, kijelölési és a hatósági ellenőrzés ágazatokra vonatkozó különös szabályait, valamint az ágazati kritériumokat külön ágazati kormányrendeletek állapítják meg.
2018. december végéig a következő ágazati szabályozás került elfogadásra:
  • 360/2013. (X. 11.) Korm. rendelet az energetikai létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről;
  • 512/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet az egyes rendvédelmi szervek létfontosságú rendszerei és létesítményei azonosításáról, kijelöléséről és védelméről, valamint a Rendőrség szerveiről és a Rendőrség szerveinek feladat- és hatásköréről szóló 329/2007. (XII. 13.) Korm. rendelet módosításáról;
  • 540/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet a létfontosságú agrárgazdasági rendszerelemek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről;
  • 541/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet a létfontosságú vízgazdálkodási rendszerelemek és vízilétesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről;
  • 246/2015. (IX. 8.) Korm. rendelet az egészségügyi létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről;
  • 330/2015. (XI. 10.) Korm. rendelet a pénzügyi ágazathoz tartozó létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről;
  • 359/2015. (XII. 2.) Korm. rendelet a honvédelmi létfontosságú rendszerelemek azonosításáról, kijelöléséről és védelméről;
  • 249/2017. (IX. 5.) Korm. rendelet az infokommunikációs technológiák ágazathoz kapcsolódó létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről;
 
A felsorolt rendeletek már hatályosak és megkezdődött az üzemeltetői feladatok teljesítésének időszaka. A végrehajtási rendeletek főként az adott szektorra jellemző ágazati azonosítási kritériumokat jelenítik meg. Ezen túl a biztonsági összekötő személy képzettségére, az üzemeltetői biztonsági terv tartalmára vonatkozóan adnak meg részletszabályokat. A közlekedés és a társadalombiztosítás ágazat tekintetében a végrehajtási kormányrendeletek még szabályozási szakaszban vannak.
 
1 Az eseménykezelő központok feladat- és hatásköréről, valamint a biztonsági események kezelésének és műszaki vizsgálatának, továbbá a sérülékenység vizsgálat lefolytatásának szabályairól szóló 271/2018. (XII. 20.) Korm. rendelet.
A katasztrófa-készenlét, a reagálás és a beavatkozásbiztonság egészségügyi alapjai

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 706 8

OrvostudománySemmelweis Kiadó könyvei

A tankönyv és a kapcsolódó tantárgy Magyarországon, illetve Közép-Európában teljesen új, egyedülálló, reményeink szerint egy újszerű katasztrófa-orvostani oktatás újabb meghatározó lépése. Létjogosultságát és időszerűségét az utóbbi idők katasztrófái is bizonyítják. Jelen tankönyv a tömegeket érintő, különböző okokból létrejövő egészségkárosodás diagnosztikus, terápiás, preventív és szervezési kérdéseit tárgyalja a nagy tapasztalattal és széles látókörrel rendelkező, a hazai egészségügyben ismert és elismert szerzők tollából. Az elmúlt évtizedek katasztrófáinak (nukleáris, vegyi balesetek, „emerging infections”, cunamik stb.) tapasztalatait, elemzéseinek következtetéseit a szerzők gondosan beépítették a klasszikus ismere-tek tárházába. A kritikus infrastruktúra egészségügyi vonatkozásának taglalása, valamint a hazai szakirodalomban először megjelenő beavatkozásbiztonság fogalmának megalapozása, tárgyalása pedig jelentős mérföldkő a téma kutatásában. Külön erénye a könyvnek, hogy valamennyi új elméleti megállapítás és a gyakorlati tapasztalat beillesztésre került egy komplex vezetési rendszerbe, amelyre már nagy szükség volt az egészségügy békeidőszaki és válsághelyzeti irányításában.

Hivatkozás: https://mersz.hu/major-a-katasztrofakeszenlet//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero
Kivonat
fullscreenclose
printsave