A katasztrófa-készenlét, a reagálás és a beavatkozásbiztonság egészségügyi alapjai
EGÉSZSÉGÜGYI LÉTFONTOSSÁGÚ RENDSZEREK ÉS LÉTESÍTMÉNYEK VÉDELME
-
az egészségügyi alágazat és az aktív fekvőbeteg-ellátás esetében az Állami Egészségügyi Ellátó Központ,
-
a mentésirányítás esetében az Országos Mentőszolgálat,
-
az egészségügyi tartalékok vonatkozásában az Állami Egészségügyi Ellátó Központ,
-
a vérkészletek vonatkozásában az Országos Vérellátó Szolgálat,
-
a magas biztonsági szintű biológiai laboratóriumok esetében az országos tiszti főorvos,
-
az egészségbiztosítás informatikai rendszere esetében a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő,
-
a gyógyszer-nagykereskedelem esetében az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés- egészségügyi Intézet.
|
Alágazat megnevezése
|
Európai szintű rendszerelem kijelölési kritérium
|
Nemzeti rendszerelem kijelölési kritériumai
|
|
Aktív fekvőbeteg-ellátó, illetve annak telephelye (kórház)
|
Amely legalább 1500 aktív ággyal rendelkezik, vagy amely területi ellátási kötelezettségébe tartozók létszáma eléri vagy meghaladja a 3 millió főt, és kiesése esetén a legközelebbi kórház közúton 90 percen belül nem közelíthető meg az ellátottak által.
|
Legalább 400 aktív ággyal rendelkezik, vagy a területi ellátási kötelezettségébe tartozók létszáma eléri vagy meghaladja az 1,5 millió főt, és kiesése esetén a legközelebbi kórház közúton 45 percen belül nem közelíthető meg az ellátottak által, vagy a kórház működésének folyamatos fenntartásához egészségpolitikai érdek fűződik.
|
|
Mentésirányítási központ
|
Ahonnan legalább három megyére, illetve a fővárosra kiterjedően irányítják a mentési tevékenységet.
|
Ahonnan legalább egy megyére vagy a fővárosra kiterjedően irányítják a mentési tevékenységet.
|
|
Állami Egészségügyi Tartalék
|
A határon átnyúló egészségügyi veszélyek kezelésére szolgáló készletelem.
|
Azt a nyilvántartási rendszert, amelynek kiesése a normál működési rendet legalább 24 óráig lehetetlenné teszi vagy helyreállítása legalább 48 óráig tart, minden olyan raktárt vagy tárolókapacitást, ahol az állami egészségügyi tartalék összértékének legalább 10%-a található és az állami egészségügyi tartalékkal való gazdálkodás szabályairól szóló rendeletben meghatározott orvostechnikai eszköz- és gyógyszernormák egyes tételei készletmennyiségének 50%-át meghaladó mennyiséget tartalmazó raktárakat.
|
|
Vérkészletek
|
Az országos vér- és transzfuziológiai készletek nyilvántartási rendszere, ha annak kiesése a hazai tevékenységellátást legalább 7 napra ellehetetleníti. A vérkészletek tekintetében a tároláshoz, illetve a véradáshoz szükséges infrastruktúra-elem, ha ezen elem megsérülése 5 napos vagy annál hosszabb ideig tartó fennakadást jelentene az országos vérellátó rendszerben.
|
Az országos vér- és transzfuziológiai készletek nyilvántartási rendszerét és a tároláshoz, illetve a véradáshoz szükséges infrastruktúraelemeket, ha ezek megsérülése 3 napos vagy annál hosszabb ideig tartó fennakadást jelentene az országos vérellátó rendszerben.
|
|
Alágazat megnevezése
|
Európai szintű rendszerelem kijelölési kritérium
|
Nemzeti rendszerelem kijelölési kritériumai
|
|
Laboratóriumok
|
Amelyekben rendszeresen tárolnak, feldolgoznak vagy vizsgálnak magas biztonsági szintű mikrobiológiai vagy egyéb biológiai anyagot, valamint toxint, vagy ehhez a tevékenységhez műszaki-technológiai támogatást nyújtanak.
|
Azon laboratóriumokat, amelyekben rendszeresen tárolnak, feldolgoznak vagy vizsgálnak közepes biztonsági szintű vagy magas biztonsági szintű mikrobiológiai vagy egyéb biológiai anyagot, valamint toxint, vagy ehhez a tevékenységhez műszaki-technológiai támogatást nyújtanak, és az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételekről szóló rendelet szerint kijelölt referencialaboratóriumokat.
|
|
Az egészségbiztosítás informatikai rendszerei
|
Az egészségbiztosítás azon informatikai rendszerei, amelyek kiesése során a rendszer bizalmassága, sértetlensége vagy rendelkezésre állása sérül és ez olyan mértékű üzemzavart eredményez, amelynek az elhárítása vagy az üzemszerű működés helyreállítása legalább 48 órát vesz igénybe, és amely legalább
3 millió ellátottat hátrányosan érint.
|
Amelyek kiesése során a rendszer egészének bizalmassága, sértetlensége vagy rendelkezésre állása sérül és ez olyan mértékű üzemzavart eredményez, amelynek az elhárítása legalább 48 órát vesz igénybe, vagy amely következményeinek az elhárítása és az üzemszerű működés helyreállítása legalább 48 órát vesz igénybe, függetlenül attól, hogy az üzemzavar mennyi ideig állt fenn, amelyek központi szolgáltatást biztosító rendszerelemeinek és az üzemszerű működésnek a helyreállítása legalább 72 óráig tart.
|
|
Gyógyszer-nagykereskedelmi tevékenységet végző gazdálkodó szervezet
|
Gyógyszerforgalmazásra vonatkozó piaci részesedése az éves árbevétel alapján Magyarországon meghaladja
a gyógyszertári kiszállítások esetében a 30%-ot vagy
fekvőbeteg-szakellátást végző gyógyintézet esetében a 30%-ot.
Országos lefedettséget biztosító logisztikával rendelkezik és forgalmazási területén a felhasználók igényének megfelelő teljes gyógyszerkört forgalmazza.
|
Amelyek gyógyszerforgalmazásra vonatkozó piaci részesedése az éves árbevétel alapján Magyarországon meghaladja
gyógyszertári kiszállítások esetében a 15%-ot vagy
fekvőbeteg-szakellátást végző gyógyintézet esetében a 15%-ot.
Országos lefedettséget biztosító logisztikával rendelkezik és forgalmazási területén a felhasználók igényének megfelelő teljes gyógyszerkört forgalmazza.
|
-
a közművek kiváltására, alternatív működtetésére vonatkozó tervet,
-
a szükséges, elengedhetetlen szolgáltatások biztosítására vonatkozó tervet,
-
az élelmezési tervet,
-
a gyógyszerek, az egészségügyi fogyóeszközök, a vér- és vérkészítmények pótlási tervét
-
a kommunikációs tervet.
-
a mikrobiológiai vagy egyéb biológiai anyag, valamint toxin kijutása esetén alkalmazandó válságtervet és
-
a beléptetés regisztrálására, az illetéktelen személy belépésének megakadályozására vonatkozó tervet.
-
közművek kiváltására, alternatív működtetésére vonatkozó tervet,
-
a szükséges, elengedhetetlen kiszállítások biztosítására vonatkozó tervet,
-
az alternatív logisztikai tervet (igénybe vehető járművek),
-
a gyógyszerek utánpótlási tervét és
-
a kommunikációs tervet. [66]
| 1 | Az egészségügyi létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 246/2015. (IX. 8.) Korm. rendelet. |
Tartalomjegyzék
- A katasztrófa-készenlét, a reagálás és a beavatkozásbiztonság egészségügyi alapjai
- Impresszum
- A könyv szerzői
- Bevezető
- 1. A légoltalomtól a katasztrófavédelemig
- 2. Katasztrófa és biztonság
- 3. Iparbiztonság, válsághelyzeti tervezés
- 3.1. Iparbiztonsági szabályozás és intézményrendszer működése
- 3.2. EGÉSZSÉGÜGYI LÉTFONTOSSÁGÚ RENDSZERELEMEK VÉDELME
- 3.3. Üzembiztonsági és egészségügyi válsághelyzeti tervezés
- 3.4. Egészségügyi válsághelyzeti tervezés
- ALAPTERV
- RIASZTÁSI, BERENDELÉSI TERV
- KITELEPÍTÉSI TERV
- KIMENEKÍTÉSI TERV
- ELZÁRKÓZÁSI TERV
- ORVOSI SEGÉLYHELY (OSH) TELEPÍTÉSI TERV
- SZÜKSÉGKÓRHÁZ TELEPÍTÉSI TERV
- TÖBBLETFELADATOK ELLÁTÁSÁNAK TERVE BÉKE ÉS KÜLÖNLEGES JOGRENDI IDŐSZAK IDEJÉN
- AZ INTÉZMÉNYBEN KELETKEZETT KÁROK, ILLETVE A MŰKÖDÉST AKADÁLYOZÓ KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT AZ ELLÁTÁS FENNTARTÁSÁNAK TERVE
- EGÉSZSÉGÜGYI ÉS EGYÉB ANYAGBIZTOSÍTÁSI TERV
- SZÁLLÍTÁSI TERV
- ÉLELMEZÉSI TERV
- KOMMUNIKÁCIÓS TERV
- VESZÉLYELHÁRÍTÁSI TERVHEZ KAPCSOLÓDÓ FELADAT ELLÁTÁS TERVE
- A NEMZETKÖZI EGÉSZSÉGÜGYI RENDSZABÁLYOK VÉGREHAJTÁSA KAPCSÁN FELMERÜLŐ FELADATELLÁTÁS TERVE
- ALAPTERV
- 3.5. Az üzembiztonsági és egészségügyi válsághelyzeti tervezés az egészségügyi dolgozók szemszögéből
- FELHASZNÁLT IRODALOM – IPARBIZTONSÁG, VÁLSÁGHELYZETI TERVEZÉS FEJEZET
- JOGI SZABÁLYOZÁS JEGYZÉKE – IPARBIZTONSÁG, VÁLSÁGHELYZETI TERVEZÉS FEJEZET
- 4. Beavatkozásbiztonság, avagy a biztonság új dimenziói
- 4.1. A beavatkozásbiztonság fogalma
- 4.2. A felderítés beavatkozásbiztonsága
- 4.3. A mozgásbiztosítás beavatkozásbiztonsága
- 4.4. Rendvédelem beavatkozásbiztonsága
- 4.5. Egészségügyi biztosítás és a járványvédelem beavatkozásbiztonsági kérdései
- 4.6. Vegyi és sugárvédelem beavatkozásbiztonsága
- 4.7. A tűzvédelem beavatkozásbiztonsági kérdései
- 4.8. Logisztikai feladatok beavatkozásbiztonsága
- 4.9. Híradás, valamint a krízis- és/vagy tömegkommunikáció beavatkozásbiztonsága
- 4.10. Adminisztrációs és informatikai beavatkozásbiztonság
- 4.11. A halottak azonosítása és a kegyeleti biztosítás
- 4.12. Beavatkozásbiztonság
- 4.13. Összegzés
- 5. Speciális munka- és egészségvédelem a beavatkozó erőknél
- A beavatkozás speciális, egészségügyi biztonsági kockázatai terrortámadások, bűncselekmények esetén
- 7. A katasztrófa felszámolásának általános alapjai
- 7.1. A katasztrófafelszámolás alapfogalmai
- A KATASZTRÓFÁK KÖVETKEZMÉNYÉNEK FELSZÁMOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK FOGALMA
- MENTŐ-MENTESÍTŐ MUNKÁK ELSŐDLEGES CÉLJA
- A MENTŐ-MENTESÍTŐ MUNKÁK TERVEZÉSÉNEK, SZERVEZÉSÉNEK ÉS IRÁNYÍTÁSÁNAK FŐBB TARTALMI ELEMEI
- A MENTŐ-MENTESÍTŐ MUNKÁK FŐBB TARTALMI ELEMEI
- A KATASZTRÓFÁK KÖVETKEZMÉNYEINEK MODELLEZÉSE
- A SÉRÜLTEK, ÁLDOZATOK SZÁMÁNAK MODELLEZÉSE
- A MENTÉSRE ALKALMAS SPONTÁN ÉS SZERVEZETT ERŐK, ESZKÖZÖK BEÉRKEZÉSÉNEK MODELLEZÉSE
- A KATASZTRÓFÁK KÖVETKEZMÉNYEINEK RÉSZLETES VIZSGÁLATA
- A KATASZTRÓFÁK KÖVETKEZMÉNYÉNEK FELSZÁMOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK FOGALMA
- 7.2. A katasztrófák elleni védekezéssel kapcsolatos tervező, szervező és irányítási feladatok törzsmunkája
- 7.3. A tervezési feladatok és azok tartalma
- 7.4. A szervezési feladatok és azok tartalma
- 7.5. Az irányítási feladatok és azok tartalma
- FELHASZNÁLT IRODALOM
- 7.1. A katasztrófafelszámolás alapfogalmai
- 8. A polgári és katasztrófavédelem szerepe a nemzetközi katasztrófaelhárítás egészségügyi kezelésében
- 8.1. Bevezető
- 8.2. Hazánk részvétele a nemzetközi katasztrófasegítségnyújtásban
- 8.3. Nemzetközi egészségügyi csoportok bevethetősége
- 8.4. Felkészülési fázis: a csoporttal, tagokkal szemben felállított követelmények
- 8.5. Mozgósítási és áttelepülési fázis: missziók előkészítése, kiutazás, adminisztráció, nyilvántartások, utazás megszervezése, a szállítás
- 8.6. Beavatkozási fázis: tevékenység a kárhelyen, érkezés, szakfeladatok, alá- és fölérendeltség
- GYÓGYÁSZATI FELTÉTELEK, SÜRGŐSSÉGI BETEGELLÁTÁS BIZTOSÍTÁSA A MENTŐCSAPAT SZÁMÁRA
- ORVOSSZAKMAI ÉS KATASZTRÓFAVÉDELMI IRÁNYÍTÁS RENDSZERE
- A CSAPAT LÉTFENNTARTÁSÁNAK FELTÉTELEI, AZ ÖNELLÁTÁSÖNFENNTARTÁS KÉRDÉSEI
- TEVÉKENYSÉGET VESZÉLYEZTETŐ TÉNYEZŐK. FELKÉSZÜLÉS VÁRATLAN HELYZETEKRE
- EGYÜTTMŰKÖDÉS MÁS EGÉSZSÉGÜGYI SZERVEZETEKKEL. NEMZETKÖZI SEGÉLYSZERVEZETEK
- A VÁROSI KUTATÓ ÉS MENTŐ CSAPATOK (USAR) MŰVELETEI A FÖLDRENGÉS ÁLTAL SÚJTOTT ROMTERÜLETEN
- GYÓGYÁSZATI FELTÉTELEK, SÜRGŐSSÉGI BETEGELLÁTÁS BIZTOSÍTÁSA A MENTŐCSAPAT SZÁMÁRA
- 8.7. Hazatelepülési fázis: a misszió befejezése. Misszió kiértékelése, jelentések készítése
- ÖSSZEFOGLALÁS
- AJÁNLOTT IRODALOM
- 8.1. Bevezető
- 9. Az egészségügy szerepe katasztrófák elleni védekezés szervezeti rendszerében, az egészségügyi szervezetek együttműködése
- 10. Sürgősségi ellátás katasztrófahelyzetben
- 11. A katasztrófa-orvostan tárgya, feladatrendszere
- 11.1. Bevezetés. Katasztrófa-orvostan fogalma
- 11.2. A katasztrófák egészségügyi csoportosítása, sérüléstípusok, halmozottan jelentkező betegségek
- 11.3. A katasztrófák általános, egészségügyi jellemzői
- 11.4. A katasztrófa-orvostan szakterületei
- 11.5. Az egészségügyi felszámolás alkotó elemei
- IRODALOM
- 11.1. Bevezetés. Katasztrófa-orvostan fogalma
- 12. A preventív medicina jelentősége katasztrófahelyzetekben. A preventív medicina feladatai katasztrófákban
- 12.1. A megelőző orvostan és a katasztrófa-orvostan kapcsolatai
- 12.2. A természeti katasztrófák megelőző orvostani következményei
- 12.3. A civilizációs katasztrófák megelőző orvostani következményei
- 12.4. A társadalmi katasztrófák megelőző orvostani következményei
- 12.5. A katasztrófákra való felkészülés feladatai
- 12.6. Speciális terület: a járványügyi katasztrófák
- 12.7. Az új közegészségügyi katasztrófahelyzetek
- IRODALOM
- 12.1. A megelőző orvostan és a katasztrófa-orvostan kapcsolatai
- 13. Kompromisszumos medicina: az ellátandók száma és az ellátó rendszer közötti aránytalanság megoldási lehetősége
- 14. A belgyógyászati ellátás elvei katasztrófahelyzetben
- 15. A sebészeti ellátás alapelvei katasztrófák esetén
- 15.1. Katasztrófa-orvostani sebészeti alapismeretek
- 15.2. Lövési és repeszsérülések
- 15.3. Égési és fagyási sérülések ellátása
- 15.4. Mellkasi sérülések ellátása rendkívüli körülmények között
- 15.5. Hasi sérülések diagnosztikájának és ellátásának algoritmusa
- 15.6. Kritikus állapotú sérültek ellátása
- IRODALOM
- 16. Nemzetközi orvosi tapasztalatok műveleti területen
- 16.1. A Magyar Honvédség egészségügyi szolgálatának tevékenysége műveleti területen
- 16.2. A műveleti területen végzett tevékenység jellemzői
- 16.3. Biztonsági kérdések
- 16.4. Speciális sürgősségi ellátás
- 16.5. Tömeges sérültellátás (MASCAL)
- 16.6. Háborús sérülések
- 16.7. Speciális járványügyi szempontok: fertőző betegségek, különleges baktériumkörnyezet
- 16.8. Többnemzeti együttműködés, kommunikáció
- FELHASZNÁLT IRODALOM
- 17. Végtagsérülések ellátása katasztrófa és háborús körülmények között
- 18. A vegyi sérültek ellátásának kérdései
- 19. A nukleáris katasztrófák és sugárbalesetek sérültjeinek ellátása
- 20. Idegsebészeti sérülések ellátása katasztrófa körülmények között
- 21. Fogászati és szájsebészeti elvek katasztrófa körülmények között
- 22. A katasztrófák pszichiátriai vonatkozásai
- 23. Katasztrófák infektológiai vonatkozásai
- 24. Összegzés és szintézis
- 24.1. A POLGÁRI VÉDELEMRŐL
- 24.2. A KOCKÁZATBECSLÉS, A KRITIKUS INFRASTRUKTÚRA, A VÁLSÁGHELYZETI TERVEZÉS AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN
- 24.3. A VESZÉLYHELYZETI TERVEZÉS FOGALMA
- 24.4. A BEAVATKOZÁSBIZTONSÁG
- 24.5. A LAKOSSÁG ELŐZETES FELKÉSZÍTÉSE ÉS TÁJÉKOZTATÁSA
- 24.6. REAGÁLÁS-IRÁNYÍTÁS ÉS A VÉDELMI IGAZGATÁS
- 24.7. IDŐ–KÖLTSÉG–EREDMÉNY EGYENSÚLY
- 24.8. NUKLEÁRIS SÉRÜLTEK
- 24.9. TAPASZTALATOK MŰVELETI TERÜLETEN
- 24.10. MI AZ, AMIRŐL NEM ÍRTUNK?
- 24.1. A POLGÁRI VÉDELEMRŐL
- Függelék
- AZ 1. FEJEZET FÜGGELÉKE
- I. sz. függelék
- Az 1949. évi Genfi Jegyzőkönyvek előírásai
- A HÁBORÚ ÁLDOZATAINAK VÉDELMÉRŐL SZÓLÓ 1949. ÉVI GENFI EGYEZMÉNYEK ELŐZMÉNYEI
- AZ I. GENFI EGYEZMÉNY – A HADRAKELT FEGYVERES ERŐK SEBESÜLTJEI ÉS BETEGEI HELYZETÉNEK JAVÍTÁSÁRA VONATKOZÓ, GENFBEN 1949. AUGUSZTUS 12-ÉN KÖTÖTT EGYEZMÉNY
- AZ EGÉSZSÉGÜGYI ALAKULATOKRÓL ÉS INTÉZETEKRŐL
- A SZEMÉLYZETRŐL
- AZ ÉPÜLETEKRŐL ÉS A FELSZERELÉSEKRŐL
- AZ EGÉSZSÉGÜGYI SZÁLLÍTÁSOKRÓL
- AZ ISMERTETŐJELRŐL
- A HÁBORÚ ÁLDOZATAINAK VÉDELMÉRŐL SZÓLÓ 1949. ÉVI GENFI EGYEZMÉNYEK ELŐZMÉNYEI
- I. Jegyzőkönyv – az 1949. augusztus 12-én kötött Genfi Egyezményeket kiegészítő, a nemzetközi fegyveres összeütközések áldozatainak védelméről szóló Jegyzőkönyv
- A POLGÁRI VÉDELEM MŰKÖDÉSE A MEGSZÁLLT TERÜLETEKEN
- A SEMLEGES, ILLETVE AZ ÖSSZEÜTKÖZÉSBEN RÉSZT NEM VEVŐ MÁS ÁLLAMOK POLGÁRI LAKOSSÁGÁNAK POLGÁRI VÉDELMI SZERVEZETE ÉS A NEMZETKÖZI KOORDINÁCIÓS SZERVEZET
- A VÉDELEM MEGSZŰNÉSE
- AZONOSÍTÁS
- POLGÁRI VÉDELMI SZERVEZETEK MELLÉ RENDELT KATONÁK ÉS KATONAI ALAKULATOK
- A POLGÁRI VÉDELEM MŰKÖDÉSE A MEGSZÁLLT TERÜLETEKEN
- Az 1949. évi Genfi Jegyzőkönyvek előírásai
- I. sz. függelék
- A 2. FEJEZET FÜGGELÉKE
- A 3. FEJEZET FÜGGELÉKE
- AZ 5. FEJEZET FÜGGELÉKE
- A 7. FEJEZET FÜGGELÉKE
- A 8. FEJEZET FÜGGELÉKE
- AZ 1. FEJEZET FÜGGELÉKE
- Rövidítések
- Tárgymutató
Kiadó: Semmelweis Kiadó
Online megjelenés éve: 2026
ISBN: 978 963 331 706 8
A tankönyv és a kapcsolódó tantárgy Magyarországon, illetve Közép-Európában teljesen új, egyedülálló, reményeink szerint egy újszerű katasztrófa-orvostani oktatás újabb meghatározó lépése. Létjogosultságát és időszerűségét az utóbbi idők katasztrófái is bizonyítják. Jelen tankönyv a tömegeket érintő, különböző okokból létrejövő egészségkárosodás diagnosztikus, terápiás, preventív és szervezési kérdéseit tárgyalja a nagy tapasztalattal és széles látókörrel rendelkező, a hazai egészségügyben ismert és elismert szerzők tollából. Az elmúlt évtizedek katasztrófáinak (nukleáris, vegyi balesetek, „emerging infections”, cunamik stb.) tapasztalatait, elemzéseinek következtetéseit a szerzők gondosan beépítették a klasszikus ismere-tek tárházába. A kritikus infrastruktúra egészségügyi vonatkozásának taglalása, valamint a hazai szakirodalomban először megjelenő beavatkozásbiztonság fogalmának megalapozása, tárgyalása pedig jelentős mérföldkő a téma kutatásában. Külön erénye a könyvnek, hogy valamennyi új elméleti megállapítás és a gyakorlati tapasztalat beillesztésre került egy komplex vezetési rendszerbe, amelyre már nagy szükség volt az egészségügy békeidőszaki és válsághelyzeti irányításában.
Hivatkozás: https://mersz.hu/major-a-katasztrofakeszenlet//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero