Major László (szerk.)

A katasztrófa-készenlét, a reagálás és a beavatkozásbiztonság egészségügyi alapjai


KÜLSŐ RÖGZÍTÉS

A katonai és katasztrófa sebészetben a törések rögzítésére leggyakrabban alkalmazott műtéti megoldás. A fixateur externe alkalmazása a lágyrészek és sérülések megfelelő kontrollját lehetővé teszi, minimálisan invazív, gyors beavatkozás, politraumatizált sérültnél ideális rögzítést biztosít.
Egyéb sérülés miatt végzett műtét esetén választandó megoldás. Nemcsak transzport céljából, de ritkán végleges töréskezelési eljárásként is alkalmazható, akár 6–12 hétig is fenntartható, amennyiben nyársinfekció nem alakul ki. Más esetben választott időben egyéb műtéti vagy konzervatív töréskezelési módszerre lehet áttérni. Behelyezett fixateur mellett a sérült ápolása is egyszerűbb. A módszer hátránya az esetleges nyársfertőzés, behatolási kapu a mikroorganizmusok számára. A nyársak környezetében testtájtól függően a vastag izomzat és lágyrészköpeny mechanikai irritációja fodulhat elő.
A békeidőben legelterjedtebben végzett intramedulláris rögzítési technikák a velőűr- phlegmone veszélye miatt nem végezhetők harctéri körülmények között. Ezen technika evakuáció után a végleges ellátóhelyen másodlagosan végezhető.
A háborús sebészetben használatos külső rögzítőknek egyidejűleg többféle követelménynek kell megfelelniük. Legyenek moduláris rendszerűek, a törésgyógyulás vagy a szövődmények ütemének megfelelően átalakíthatók. NATO kereteken belül standard külső rögzítők használata célszerű, amelyek felhelyezése és eltávolítása a különböző ellátóhelyeken csereszabatos. A fixateur nyársak bevezetése gépi eszközök híján kézi erővel, valamint röntgen-képerősítő alkalmazása nélkül is legyen lehetséges. Megfelelő modulok segítségével a fixateur a tér több síkjában is legyen képes stabilitást nyújtani, ehhez a megfelelő számú nyárs behelyezése szükséges.
 
ÁLTALÁNOS ELVEK
Az alsó végtagon a külső rögzítők négyféle standard konfigurációjának ismerete szükséges: femur, térd, tibia, boka. Ezen felül a módszer a felső végtagon a humerus és alkar töréseinek rögzítésére is alkalmas
A műtét alsó végtagi törés esetén extensiós vagy normál műtőasztalon egyaránt elvégezhető. A törés pontos repozíciója nem szükséges, elegendő a végtaghossz, a tengelyeltérés korrekciója és a rotáció beállítása, ebben asszisztens segédkezik. A fixateur rudazata segítségével annak hosszát a törött csont hosszához mérjük, és a nyársak elhelyezését előre megtervezzük. A töréshez legközelebbi nyársak lehetőleg a törési vérömlenyt elkerülve, a töréstől legalább 3 harántujjnyira kerülnek behelyezésre.
A nyársakat percutan technikával, egyenként 1–2 cm-es hosszanti bőrmetszésekből fúrhatjuk be. Először célszerűen a proximalis törtdarabban a töréshez legközelebbi nyársat fúrjuk be. Menetvágás nem szükséges, az 5 mm-es nyársat előfúrás után párhuzamosan bevezetjük úgy, hogy mindkét corticalisban stabilan rögzüljön. A fixateurrudazat segítségével meghatározzuk a dis alis törtdarab törésközeli nyársának helyét, és a törés megközelítőleges repozíciója után hasonló technikával behelyezzük. A repozíciós helyzet megtartása mellett hasonlóképpen járunk el a fennmaradó nyársak esetében. A műtét végén a végtag keringését ellenőrizzük.
 
KÜLSŐ RÖGZÍTÉS A FEMURON
A femuron egysíkú fixateurkonfiguráció alkalmazásakor a törés mindkét oldalán legalább 3–3 nyárs behelyezése szükséges (6–6 corticalis rögzítés, a nyársak a csöves csont mindkét corticalisán áthaladnak). A nyársak behelyezése a femur lateralis oldalán a középvonalban történik. A nyársakra a stabilitás növelése érdekében a tér két síkjában is helyezhető rudazat.
 
KÜLSŐ RÖGZÍTÉS A TIBIÁN
A fixateur felhelyezés elve és gyakorlata megegyezik a fent leírtakkal azzal a különbséggel, hogy a nyársak az anteromedialis felszínen az elülső és hátulsó tibiaél között kerülnek behelyezésre. 2–2 nyárs (4–4 corticalis rögzítés) rendszerint elegendő. Külső rögzítés a térd- és bokatájékon
Kitejedt roncsolással járó sérülések, ízületbe hatoló darabos törések valamint érsérülés fennállásakor a térdízület áthidalható és lezárható a femurba és a tibiába vezetett nyársak és áthidaló rudazat segítségével. A felső ugróízület hasonlóképpen lezárható a tibia distalis harmadába és a sarokcsontba, valamint kiegészítésképpen a lábközépcsontokba vezetett nyársak és áthidaló rudazat segítségével.
 
KÜLSŐ RÖGZÍTÉS A FELSŐ VÉGTAGON
Nagy roncsolással járó darabos felkartörések szintén rögzíthetők külső rögzítővel, behelyezéskor azonban fokozott figyelmet kell fordítani a n. radialis és az érképletek sérülésének elkerülésére. Alkartörések esetén az ulnába helyezett fixateur szintén alkalmas módszer, az ér-idegképletek megóvása itt is nagy körültekintést igényel. Az alkartörések többsége azonban a definitív műtéti ellátásig jól rögzíthető gipszben is. A fixateur externe behelyezés elve és lépései megyegyeznek a fent leírtakkal.
 

A katasztrófa-készenlét, a reagálás és a beavatkozásbiztonság egészségügyi alapjai

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 706 8

A tankönyv és a kapcsolódó tantárgy Magyarországon, illetve Közép-Európában teljesen új, egyedülálló, reményeink szerint egy újszerű katasztrófa-orvostani oktatás újabb meghatározó lépése. Létjogosultságát és időszerűségét az utóbbi idők katasztrófái is bizonyítják. Jelen tankönyv a tömegeket érintő, különböző okokból létrejövő egészségkárosodás diagnosztikus, terápiás, preventív és szervezési kérdéseit tárgyalja a nagy tapasztalattal és széles látókörrel rendelkező, a hazai egészségügyben ismert és elismert szerzők tollából. Az elmúlt évtizedek katasztrófáinak (nukleáris, vegyi balesetek, „emerging infections”, cunamik stb.) tapasztalatait, elemzéseinek következtetéseit a szerzők gondosan beépítették a klasszikus ismere-tek tárházába. A kritikus infrastruktúra egészségügyi vonatkozásának taglalása, valamint a hazai szakirodalomban először megjelenő beavatkozásbiztonság fogalmának megalapozása, tárgyalása pedig jelentős mérföldkő a téma kutatásában. Külön erénye a könyvnek, hogy valamennyi új elméleti megállapítás és a gyakorlati tapasztalat beillesztésre került egy komplex vezetési rendszerbe, amelyre már nagy szükség volt az egészségügy békeidőszaki és válsághelyzeti irányításában.

Hivatkozás: https://mersz.hu/major-a-katasztrofakeszenlet//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave