Major László (szerk.)

A katasztrófa-készenlét, a reagálás és a beavatkozásbiztonság egészségügyi alapjai

A SUGÁRSÉRÜLTEK ELLÁTÁSA

A sugársérültek ambulanter és fekvőbeteg-intézeti ellátási szintjének megválasztása

Ha sugárzó anyaggal elkövetett terrorista esemény (avagy baleset) következtében a test egészét vagy nagy részét sugárexpozíció éri, az általános tünetek között leginkább a hányás megjelenésének ideje és intenzitása alapján becsülhető a dózis.

A szervezetben elnyelt sugáradag felelős valamennyi sugárhatásért, a klinikai és laboratóriumi tünetek manifesztálódásáért és súlyosságáért, s végső fokon meghatározza a szükséges és elégséges ellátás szintjét és közvetve az arra optimális intézményt is (19.2. ábra).

Legfontosabb tudnivalók és tennivalók a sugársérültek ellátása során

Kombinált sugársérülés során a helyszínre érkező egészségügyi személyzet – de akár az elsősegélynyújtási alapkiképzésben részesült mentőalakulat – legfontosabb kötelessége és azonnali teendője az életmentés és az életveszélyes állapotban lévő sérült stabilizálása! A sugárszennyezettség mértékének megállapítása, és a páciens vagy a kárhelyen található egyéb – kevésbé súlyos állapotban lévő – sérültek sugármentesítése nem sürgősségi feladat! Erre csak az életmentés és a sérültek állapotának stabilizálása után kerülhet sor [Turai et al, 2004].

Mindamellett a sugármentesítő egységnek rendelkeznie kell vészjelzést (hang- és fényjelzést) adó sugárzásmérő kéziműszerrel annak érdekében, hogy az esetlegesen igen magas intenzitású sugárzási térben a mentesítési (életmentési!) munkálatok időtartamát a mentőszemélyzet számára biztonságosan lehessen ütemezni és kivitelezni.

FONTOS! A túlexpozíciót kapott vagy sugárszennyezett személy nem válik radioaktívvá, sugárforrásnak nem tekinthető, az ellátó személyzetre kimutatható sugárveszélyt nem jelent! A csernobili reaktorbaleset utáni első órákban halálos és súlyos sugárbetegséget kapott reaktor-operátorok és tűzoltók sugármentesítését végző egészségügyi személyzet mindössze 3–4 évre jutó természetes sugárterheléssel megegyező többlet-sugárterhelést (10 mSv) kapott [Mettler, 2002], amely sem klinikai, sem laboratóriumi kóros elváltozásokat nem eredményezett, mivel azok fellépésének küszöbdózisa 50–100-szor nagyobb (19.2. ábra).

Sugársérültek ellátására kijelölt fekvőbeteg-ellátó intézmények

A 64/2005 EüM rendelettel módosított 16/2000. EüM rendelet az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról 12. melléklete 9 egészségügyi intézményt jelölt ki az esetleges sugársérültek szakirányú ellátására, figyelembe véve a területi elosztási elvet is – 1. jegyzék.

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1337akke_3067/#m1337akke_3067 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1337akke_3067/#m1337akke_3067)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1337akke_3067/#m1337akke_3067)

BibTeX EndNote Mendeley Zotero

19.2. ábra. Sugársérültek szükséges és elégséges ellátási szintje a korai tünetek alapján

1. JEGYZÉK: A SUGÁRSÉRÜLTEK VAGY ARRA GYANÚS SZEMÉLYEK SZAKELLÁTÁSÁRA KIJELÖLT INTÉZMÉNYEK

HM Állami Egészségügyi Központ, Budapest
Fővárosi Önkormányzat Egyesített Szent István és Szent László Kórháza, Budapest
Országos Onkológiai Intézet, Budapest
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Kórháza, Miskolc
Debreceni Egyetem, Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Debrecen
Petz Aladár Megyei Kórház, Győr
Pécsi Tudományegyetem, Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Pécs
Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvos- és Gyógyszerésztudományi Centrum, Szeged
Tolna Megyei Önkormányzat Balassa János Kórháza, Szekszárd

Ezen kijelölt kórházak személyi és tárgyi feltételei iránti minimum követelményeket az OSSKI 2007. évi Útmutatója tartalmazza [Turai, 2007].

A foglalkozás-egészségügyi szakszemélyzetnek (de hasonlóképpen a háziorvosoknak és az egészségügyi intézményeknek is) naprakészen kell tartania az NNK Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Főosztálya által fenntartott 24 h/365 nap rendszerben működő Országos Sugáregészségügyi Készenléti Szolgálatának, valamint a regionális és megyei népegészségügyi szervek és intézetek keretében tevékenykedő Sugáregészségügyi Decentrumok, illetve az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság területi intézményeinek telefonszámait és egyéb elérhetőségét, hogy sugárexpozíció gyanúja esetén szaktanácsadást kérhessenek.

A sugárzás nem fertőz! Fertőzésre csak olyan élőlény képes, amely a gazdaszervezetben szaporodik, és abból kikerülve más élőlényekbe átjutva, azokban tovább tud szaporodni, ily módon betegséget (vagy hordozást) kiváltani. „Sugárfertőzés” nem létezik, ez a kifejezés nem értelmezhető! [Turai, 1993] Jóllehet, immár 3 évtizede tart az egészség-felvilágosító munka és küzdelem e nem létező és nem értelmezhető kóros szóhasználat ellen, sajnos a mai napig előfordul mind a tömegtájékoztatásban, mind egészségügyi-katasztrófaelhárítói nyilatkozatokban.

A katasztrófa-készenlét, a reagálás és a beavatkozásbiztonság egészségügyi alapjai

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 706 8

Orvostudomány Semmelweis Kiadó könyvei

A tankönyv és a kapcsolódó tantárgy Magyarországon, illetve Közép-Európában teljesen új, egyedülálló, reményeink szerint egy újszerű katasztrófa-orvostani oktatás újabb meghatározó lépése. Létjogosultságát és időszerűségét az utóbbi idők katasztrófái is bizonyítják. Jelen tankönyv a tömegeket érintő, különböző okokból létrejövő egészségkárosodás diagnosztikus, terápiás, preventív és szervezési kérdéseit tárgyalja a nagy tapasztalattal és széles látókörrel rendelkező, a hazai egészségügyben ismert és elismert szerzők tollából. Az elmúlt évtizedek katasztrófáinak (nukleáris, vegyi balesetek, „emerging infections”, cunamik stb.) tapasztalatait, elemzéseinek következtetéseit a szerzők gondosan beépítették a klasszikus ismere-tek tárházába. A kritikus infrastruktúra egészségügyi vonatkozásának taglalása, valamint a hazai szakirodalomban először megjelenő beavatkozásbiztonság fogalmának megalapozása, tárgyalása pedig jelentős mérföldkő a téma kutatásában. Külön erénye a könyvnek, hogy valamennyi új elméleti megállapítás és a gyakorlati tapasztalat beillesztésre került egy komplex vezetési rendszerbe, amelyre már nagy szükség volt az egészségügy békeidőszaki és válsághelyzeti irányításában.

Hivatkozás: https://mersz.hu/major-a-katasztrofakeszenlet//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero