Major László (szerk.)

A katasztrófa-készenlét, a reagálás és a beavatkozásbiztonság egészségügyi alapjai

23. Katasztrófák infektológiai vonatkozásai

Rókusz László

Az ún. belgyógyászati típusú katasztrófákhoz az árvizet, a földrengést, továbbá a járványos méreteket öltő infektológiai megbetegedéseket, a vegyi és sugársérüléseket soroljuk.

A felsorolt katasztrófatípusok (ritkán ugyan, de) keveredhetnek, ami a klinikai lefolyást súlyosbítja.

Bármely típusú katasztrófa közvetlen vagy közvetett módon (szövődmény; járvány kialakulása) fertőző megbetegedésekhez vezet(het). Elsősorban az alapbetegségből fakadó szövődmények ellátása igényel infektológiai alapismereteket.

Ezek leggyakrabban légúti infekciók, aspirációs pneumónia, egészségügyi ellátással kapcsolatos pneumonia, illetve művi lélegeztetéssel kapcsolatos tüdőgyulladás formájában jelentkeznek. Árvizek kapcsán, pl. Thaiföldön, a tsunami idején, a 4 kórházba szállított 777 sérültből 515 főnél lépett fel bőr- és lágyrészinfekció. Jellemző lehet a polimikrobás eredet és nem ritka az anaerob fertőzés.

Földrengések kapcsán ugyancsak maga a sérülés: a crush szindróma, a compartment-szindróma, a rhabdomyolysis fellépte súlyos érellátási zavarokat, vesekárosodást eredményezhet, ami másodlagos fertőzésekhez vezethet. A fertőzések kialakulásával párhuzamosan, a beteg általános állapota, kockázati tényezői és többek között az esetleges beszűkült egészségügyi ellátási kapacitás szepszis szindróma kialakulását eredményezheti.

Az ionizáló sugársérülés nagy adag gamma-sugárzás következtében lép fel. Elsősorban a vérképző rendszer elégtelensége, a tápcsatorna nyálkahártyája, valamint a központi idegrendszer károsodása említendő. A csontvelő-elégtelenség következtében agranulocitózis lép fel, ami súlyos, másodlagos, szisztémás fertőzéseket eredményez. Kombinált antimikrobás kezelés, granu locitas timuláló faktor adása, illetve őssejt- és csontvelőátültetés, valamint egyéb szupportáció (vér- és trombocita transzfúzió és megfelelő izoláció) életmentő lehet.

A vegyi sérüléseket követő másodlagos infekciók akkor keletkeznek, ha a sérült esélyt kapott az egyéb specifikus (antidotum) és aspecifikus (gyomormosás, vesepótló kezelés, művi lélegeztetés, pacemaker, egyéb intenzív beavatkozás stb.) terápia mellett az életben maradásra.

Fertőző betegségek szempontjából a katasztrófákat két fő csoportra lehet osztani:

a bioterrorizmus során alkalmazható ágensek bevetésekor keletkező nagyszámú beteg. Ezen katasztrófák háborús cselekmények között és béke körülmények alatt is felléphetnek;

az ún. klasszikus fertőző betegségek járványos mértékben történő fellépte. Az adott földrajzi helyzetet figyelembe véve elsősorban az alábbiakról van szó:

- heveny hasmenések (elsősorban a norovírusok okozta kórképek, kolera, hastífusz, salmonellosis, vérhas, campylobacteriosis). Gyakran életmentő a gyors, megfelelő mennyiségű ion- és folyadékpótlás, illetve az antibiotikum-kezelés;
- arbovírusok okozta fertőzések (3 fő klinikai szindróma képében jelentkeznek: aszeptikus meningitis; arthritis, artralgia; haemorrhagiás betegségek. Jelentőségüknél fogva elsősorban a Dengue-láz, Nyugat-Nílusi láz, a japán encephalitis, a sárgaláz, valamint a Hantavirus okozta fertőzéseket kell kiemelni;
- légúti infekciók (elsősorban a világméretű influenza pandémia okozhat súlyos problémát);
- vírusos hepatitisek (hazánkban a hepatitis-A és -E vírusok okozta járványos májgyulladástól lehet tartani; járványos méreteket öltő hepatitisz a rossz higiénés viszonyok miatt alakul ki, amely mind a háborús-, mind egyéb katasztrófahelyzetre jellemző; elsősorban a preventív medicina alkalmazása – vakcináció és a higiénés rendszabályoknak lehetőség szerinti alkalmazása, betartatása – révén lehet mérsékelni, megelőzni a járványok kifejlődését);
- heveny meningitis (leggyakrabban a Meningococcus okozta járványok szedik áldozataikat; jelenleg a B szerotípusú Meningococcus törzs ellen nincs vakcinációs lehetőség, egyebekben megfelelő védőoltás áll rendelkezésre; a Meningococcus okozta megbetegedéseknek halálozási aránya igen nagy, kb. 10%-os; adekvát, gyorsan alkalmazott penicillin készítmények jelentősen csökkentenik a halálozási arányt);
- egyéb infekciók (súlyos katasztrófahelyzetben a malária, a schistosomiasis, a leishma niasis, a leptospirosis és a kiütéses tífusz igényel komoly egészségügyi felkészültséget és feladatot: a megfelelő kemoprofilaxis, higiénés szabályok betartása, a diagnózis gyors megállapítása, megfelelő és hatékony kezelés a betegellátás alap pillérei).

A katasztrófa-készenlét, a reagálás és a beavatkozásbiztonság egészségügyi alapjai

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 706 8

Orvostudomány Semmelweis Kiadó könyvei

A tankönyv és a kapcsolódó tantárgy Magyarországon, illetve Közép-Európában teljesen új, egyedülálló, reményeink szerint egy újszerű katasztrófa-orvostani oktatás újabb meghatározó lépése. Létjogosultságát és időszerűségét az utóbbi idők katasztrófái is bizonyítják. Jelen tankönyv a tömegeket érintő, különböző okokból létrejövő egészségkárosodás diagnosztikus, terápiás, preventív és szervezési kérdéseit tárgyalja a nagy tapasztalattal és széles látókörrel rendelkező, a hazai egészségügyben ismert és elismert szerzők tollából. Az elmúlt évtizedek katasztrófáinak (nukleáris, vegyi balesetek, „emerging infections”, cunamik stb.) tapasztalatait, elemzéseinek következtetéseit a szerzők gondosan beépítették a klasszikus ismere-tek tárházába. A kritikus infrastruktúra egészségügyi vonatkozásának taglalása, valamint a hazai szakirodalomban először megjelenő beavatkozásbiztonság fogalmának megalapozása, tárgyalása pedig jelentős mérföldkő a téma kutatásában. Külön erénye a könyvnek, hogy valamennyi új elméleti megállapítás és a gyakorlati tapasztalat beillesztésre került egy komplex vezetési rendszerbe, amelyre már nagy szükség volt az egészségügy békeidőszaki és válsághelyzeti irányításában.

Hivatkozás: https://mersz.hu/major-a-katasztrofakeszenlet//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero