A katasztrófa-készenlét, a reagálás és a beavatkozásbiztonság egészségügyi alapjai
IRODALOM
-
Hiransuthikul N, Tantisiriwat W, Lertutsahakul K, et al: Skin and Soft-Tissue Infections am ong Tsunami Survivors in Southern Thailand. Clinical Infectious Diseases 2005;41e93–96.
-
Raoult D, Foucault C, Broqui P: Infections in homeless. Lancet Infect. Dis. 2001; Sept; 1(2):77–84.
-
Dellinger EP. Antibiotic prophylaxis in trauma: penetrating abdominal injuries and open fractures. Rev. Infect. Dis. 1991; 13 (suppl. 10.): 847–57. (1)
-
Wallace WC. Nosocomial infections in the surgical intensive care unit: a difference between trauma and surgical patients. A. Surg. 1999;65:990. (2)
-
Jones RC. Antibiotics in trauma. In: Condon R.E., Gorbach S.L. eds. Surgical infections. Baltimore Williams &Wilkins, 1981. (3)
-
Bozorgzadeh A. The duration of antibiotic administration in penetrating abdominal trauma. Am. J. Surg. 1999;177:125–131. (4)
-
Jones RC. New directions in antimicrobial therapy, infections in trauma. A symposium, St. James, Barbados. Stuart Pharmaceuticals., 1983:17. (5)
-
Goins WA, Rodriguez A, Joshi M, et al. Intra-abdominal abscess after blunt abdominal trauma. Ann. Surg. 1990; 212:60. (6)
|
SEBÉSZET TÍPUSA
|
FELTÉTELEZETT KÓROKOZÓ
|
AJÁNLOTT (ALTERNATÍV) PROFILAXIS
|
IDŐ-
TARTAM
|
MEGJEGYZÉS1,2,3
|
|
Fej-nyak sebészet
|
||||
|
Az oropharynx megnyitásával zajló műtétek
|
S. aureus,
Streptococcusok, a szájüreg anaerob
kórokozói
|
|
1–2 adag
|
1 órával a műtét előtt, majd 6–8 óra múlva ismét
|
|
Mellkassebészet
|
||||
|
Tüdőműtétek a hörgőrendszer megnyitásával. Nyelőcsőműtét
|
S. aureus, CNS,
Streptococcus spp., Corynebacterium,
G-enteralis kórokozók
|
|
1 adag
|
AB profilaxis mellkasi trauma esetén nem ajánlott
|
|
Kardiovaszkuláris sebészet
|
||||
|
Coronaria-bypass;
billentyű sebészet
|
S. aureus, CNS,
Corynebacterium, G-enteralis kórokozók
|
|
24–48 órán át
|
Feltehetően a preop. adott egyszeri adag uo. hatásos, mint több adag Szívkatéterezéshez nem ajánlott
Vanco ajánlott P-allergia és halmozott MRSA esetén. Teico is hatásos lehet
|
|
PM, defibrillátor implantáció
|
Lásd előző
|
Lásd előző
|
24 órán át
|
Az AHA nem ajánlja, de számos intézetben alkalmazzák
|
|
Érsebészet
|
||||
|
Aortarezekció, protézis behelyezése
|
S. aureus, CNS,
Corynebacterium,
G-enteralis kórokozók
|
|
24 órán át
|
|
|
Alsó végtag amputatiója (ischaemia miatt)
|
Lásd előző +
Clostridium spp.
|
|
1 adag
|
Teico is hatásos
|
|
Ortopédiai-traumatológiai műtétek
|
||||
|
Ízületi protézis behelyezése. Egyéb ortopédiai, traumatológiai műtétek (pl. nagy csöves csontok oszteoszintézise)
|
S. aureus, CNS
|
|
1 adag
|
Teico is hatásos
|
|
Nyílt törések, lágyrészek súlyos lacerációja
|
S. aureus, A csop. streptococcusok, Clostridium spp.
|
|
48 órán át
|
|
|
Állatharapás
|
P. multocida,
Eikenella corrodens + oralis anaerobok
|
AM/CL 1,2 g iv. 8 óránként
AM/SB 3 g iv. 8 óránként
clinda 600 mg iv. 8 óránként
|
48 órán át
|
|
|
Idegsebészet
|
||||
|
|
S. aureus, CNS
|
|
1 adag
|
Teico is hatásos lehet
|
|
Gyomor- gastroduodenalis műtétek
|
||||
|
|
G- bélbaktériumok, szájüregi flóra
|
|
1 adag
|
Rizikófaktor esetén: kóros obezitás; hypacid állapot; csökkent GI motilitás; vérző duodenalis fekély; gyomor carcinoma
|
|
Epeúti műtétek
|
G- bélbaktériumok, S. aureus;
Enterococcus spp., Clostridium spp.
|
|
1 adag
|
Rizikófaktor esetén: kor >70 év; akut cholecystitis; nem funkcionáló epehólyag; mechanikus icterus vagy choledocholithiasis. (Laparo- szkópos beavatkozások esetén is alkalmazzák – szükségessége vitatott)
|
|
Appendectomia
|
G- bélbaktériumok; Anaerobok; Enterococcus spp.
|
|
1 adag
|
Szövődményes appendicitis esetén AB terápia szükséges.
|
|
Colorectalis műtétek
|
G-bélbaktériumok; anaerobok;
Enterococcus spp.
|
|
12-24 óra
|
Műtét előtti napon mechanikus béltisztítás. A neomycin + erythromycin bázis 1–1 g po. adása opus előtti napon (13, 14 és 23 órakor) hazánkban kevésbé használatos.
Jo-i hemicolectomia esetén 12 óra, bo-i hemicolectomia esetén 24 óra a javasolt AB profilaxis időtartama
|
|
Hasi trauma
|
G-bélbaktériumok; anaerobok
|
|
1 adag
|
Bélperforáció esetén empirikus AB kezelés indokolt
|
|
Nőgyógyászati műtétek
|
||||
|
Sectio cesarea
|
G- bélbaktériumok; anaerobok; B-csoportú streptococcusok; Enterococcus spp.
|
|
1 adag
|
|
|
Hysterectomia
|
Lásd előző
|
|
1 adag
|
|
|
Abortusz
|
Lásd előző
|
|
adag
adag
1 adag
|
* Első trimeszterben, magas rizikójú személyeknek (korábbi PID és/ vagy gonorrhoea az anamnézisben, gyakori szexuális partnercsere) 100 mg abortusz előtt 1 órával, 200 mg abortusz után fél órával.
** Második trimeszterben
|
|
Urológiai műtétek
|
||||
|
|
G- bélbaktériumok; Enterococcus spp.
|
|
1 adag
|
Magas rizikójú betegekben: opus előtti
vizelettenyésztés pozitív, vagy az eredmény nem áll rendelkezésre; praeoperatív hólyagkatéter
|
|
Szemészeti műtétek
|
||||
|
|
S. aureus; CNS;
Streptococcus spp.;
G- bélbaktériumok, Pseudomonas spp.
|
|
1 adag
|
|
|
Visceralis szerv rupturája
|
||||
|
|
G-bélbaktériumok; anaerobok;
Enterococcus spp.
|
|
|
Kontaminált, „fertőzött” sebek esetén az empirikus terápiát kb. 5 napon át javasolt folytatni.
|
-
A parenteralis antimikrobás profilaxist a műtét előtt egyszeri iv. injekció vagy infúzió formájában kell beadni. Hosszan tartó műtét (4–8 óra) esetén intraoperatíve újabb dózist javasolt adni.
-
Vancomycint penicillin- vagy CS-allergiás betegnek és gyakori intézeti MRSA előfordulása esetén javasolt adni, ha a profilaxis egyébként indokolt.
-
A vancomycin és az aminoglycosidák dózisát mindig ellenőrizni kell, hiszen károsodott vesefunkció esetén az adagolás mérséklése elengedhetetlen.
|
ANTIBIOTIKUM
|
PARENTERALIS ADAGOLÁS
|
PER OS ADAGOLÁS
|
|
Penicillin-G
Ampicillin
Amoxicillin
Amoxicillin/clavulansav
Ampicillin/sulbactam
Oxacillin
Piperacilin/tazobactam
|
4 × 1 – 4 × 5 ME
4 × 500 mg – 4 × 2 g
3 × 500 mg – 3 × 2 g
3 × 1,2 g
3 × 1,5-3 × 3 g
4-6 × 2 g
3 × 4,5 g
|
–
–
–
3 × 625 mg
2 × 350 mg – 2 × 750 mg
–
–
|
|
Cefazolin
Cefaclor
Cefuroxim
Cefotaxim
Ceftazidim
Ceftriaxon
Cefoperazon
|
3 × 2 g
–
3 × 750 mg – 3 × 1,5 g
3 × 1-2 g
2-3 × 2 g
1 × 2 g
2-3 × 2 g
|
–
3 × 500 mg
2 × 500 mg
–
–
–
–
|
|
Ertapenem
Imipenem/cilastatin Meropenem
|
1 × 1 g
3 × 1 g
3 × 1 g
|
–
–
–
|
|
Gentamicin
Amikacin
Netilmicin
|
1 × 3-5 mg/ttkg
1 × 15 mg/ttkg
1 × 4-6,5 mg/ttkg
|
–
–
–
|
|
Ofloxacin
Ciprofloxacin
Levofloxacin
|
2 × 200 mg
3 × 400 mg
1 × 500 mg
|
2 × 200 mg
2 × 500 mg
–
|
|
Erythromycin
Clarithromycin
Azithromycin
|
4 × 600-900 mg
2 × 500 mg
1 × 500 mg
|
4 × 250 mg
2 × 500 mg
1 × 500 mg
|
|
Doxycyclin
|
|
1-– × 100 mg
|
|
Vancomycin
Teicoplanin
|
2 × 1 g
1-2 × 400 mg
|
–
–
|
|
Trimethoprim/sulfamethoxazol
Clindamycin
Metronidazol
Rifampicin
|
× 600-900 mg
3-4 × 500 mg
|
2 × 160/800 mg
4 × 150–300 mg
3 × 250–500 mg
1 × 600 mg
|
Tartalomjegyzék
- A katasztrófa-készenlét, a reagálás és a beavatkozásbiztonság egészségügyi alapjai
- Impresszum
- A könyv szerzői
- Bevezető
- 1. A légoltalomtól a katasztrófavédelemig
- 2. Katasztrófa és biztonság
- 3. Iparbiztonság, válsághelyzeti tervezés
- 3.1. Iparbiztonsági szabályozás és intézményrendszer működése
- 3.2. EGÉSZSÉGÜGYI LÉTFONTOSSÁGÚ RENDSZERELEMEK VÉDELME
- 3.3. Üzembiztonsági és egészségügyi válsághelyzeti tervezés
- 3.4. Egészségügyi válsághelyzeti tervezés
- ALAPTERV
- RIASZTÁSI, BERENDELÉSI TERV
- KITELEPÍTÉSI TERV
- KIMENEKÍTÉSI TERV
- ELZÁRKÓZÁSI TERV
- ORVOSI SEGÉLYHELY (OSH) TELEPÍTÉSI TERV
- SZÜKSÉGKÓRHÁZ TELEPÍTÉSI TERV
- TÖBBLETFELADATOK ELLÁTÁSÁNAK TERVE BÉKE ÉS KÜLÖNLEGES JOGRENDI IDŐSZAK IDEJÉN
- AZ INTÉZMÉNYBEN KELETKEZETT KÁROK, ILLETVE A MŰKÖDÉST AKADÁLYOZÓ KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT AZ ELLÁTÁS FENNTARTÁSÁNAK TERVE
- EGÉSZSÉGÜGYI ÉS EGYÉB ANYAGBIZTOSÍTÁSI TERV
- SZÁLLÍTÁSI TERV
- ÉLELMEZÉSI TERV
- KOMMUNIKÁCIÓS TERV
- VESZÉLYELHÁRÍTÁSI TERVHEZ KAPCSOLÓDÓ FELADAT ELLÁTÁS TERVE
- A NEMZETKÖZI EGÉSZSÉGÜGYI RENDSZABÁLYOK VÉGREHAJTÁSA KAPCSÁN FELMERÜLŐ FELADATELLÁTÁS TERVE
- ALAPTERV
- 3.5. Az üzembiztonsági és egészségügyi válsághelyzeti tervezés az egészségügyi dolgozók szemszögéből
- FELHASZNÁLT IRODALOM – IPARBIZTONSÁG, VÁLSÁGHELYZETI TERVEZÉS FEJEZET
- JOGI SZABÁLYOZÁS JEGYZÉKE – IPARBIZTONSÁG, VÁLSÁGHELYZETI TERVEZÉS FEJEZET
- 4. Beavatkozásbiztonság, avagy a biztonság új dimenziói
- 4.1. A beavatkozásbiztonság fogalma
- 4.2. A felderítés beavatkozásbiztonsága
- 4.3. A mozgásbiztosítás beavatkozásbiztonsága
- 4.4. Rendvédelem beavatkozásbiztonsága
- 4.5. Egészségügyi biztosítás és a járványvédelem beavatkozásbiztonsági kérdései
- 4.6. Vegyi és sugárvédelem beavatkozásbiztonsága
- 4.7. A tűzvédelem beavatkozásbiztonsági kérdései
- 4.8. Logisztikai feladatok beavatkozásbiztonsága
- 4.9. Híradás, valamint a krízis- és/vagy tömegkommunikáció beavatkozásbiztonsága
- 4.10. Adminisztrációs és informatikai beavatkozásbiztonság
- 4.11. A halottak azonosítása és a kegyeleti biztosítás
- 4.12. Beavatkozásbiztonság
- 4.13. Összegzés
- 5. Speciális munka- és egészségvédelem a beavatkozó erőknél
- A beavatkozás speciális, egészségügyi biztonsági kockázatai terrortámadások, bűncselekmények esetén
- 7. A katasztrófa felszámolásának általános alapjai
- 7.1. A katasztrófafelszámolás alapfogalmai
- A KATASZTRÓFÁK KÖVETKEZMÉNYÉNEK FELSZÁMOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK FOGALMA
- MENTŐ-MENTESÍTŐ MUNKÁK ELSŐDLEGES CÉLJA
- A MENTŐ-MENTESÍTŐ MUNKÁK TERVEZÉSÉNEK, SZERVEZÉSÉNEK ÉS IRÁNYÍTÁSÁNAK FŐBB TARTALMI ELEMEI
- A MENTŐ-MENTESÍTŐ MUNKÁK FŐBB TARTALMI ELEMEI
- A KATASZTRÓFÁK KÖVETKEZMÉNYEINEK MODELLEZÉSE
- A SÉRÜLTEK, ÁLDOZATOK SZÁMÁNAK MODELLEZÉSE
- A MENTÉSRE ALKALMAS SPONTÁN ÉS SZERVEZETT ERŐK, ESZKÖZÖK BEÉRKEZÉSÉNEK MODELLEZÉSE
- A KATASZTRÓFÁK KÖVETKEZMÉNYEINEK RÉSZLETES VIZSGÁLATA
- A KATASZTRÓFÁK KÖVETKEZMÉNYÉNEK FELSZÁMOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK FOGALMA
- 7.2. A katasztrófák elleni védekezéssel kapcsolatos tervező, szervező és irányítási feladatok törzsmunkája
- 7.3. A tervezési feladatok és azok tartalma
- 7.4. A szervezési feladatok és azok tartalma
- 7.5. Az irányítási feladatok és azok tartalma
- FELHASZNÁLT IRODALOM
- 7.1. A katasztrófafelszámolás alapfogalmai
- 8. A polgári és katasztrófavédelem szerepe a nemzetközi katasztrófaelhárítás egészségügyi kezelésében
- 8.1. Bevezető
- 8.2. Hazánk részvétele a nemzetközi katasztrófasegítségnyújtásban
- 8.3. Nemzetközi egészségügyi csoportok bevethetősége
- 8.4. Felkészülési fázis: a csoporttal, tagokkal szemben felállított követelmények
- 8.5. Mozgósítási és áttelepülési fázis: missziók előkészítése, kiutazás, adminisztráció, nyilvántartások, utazás megszervezése, a szállítás
- 8.6. Beavatkozási fázis: tevékenység a kárhelyen, érkezés, szakfeladatok, alá- és fölérendeltség
- GYÓGYÁSZATI FELTÉTELEK, SÜRGŐSSÉGI BETEGELLÁTÁS BIZTOSÍTÁSA A MENTŐCSAPAT SZÁMÁRA
- ORVOSSZAKMAI ÉS KATASZTRÓFAVÉDELMI IRÁNYÍTÁS RENDSZERE
- A CSAPAT LÉTFENNTARTÁSÁNAK FELTÉTELEI, AZ ÖNELLÁTÁSÖNFENNTARTÁS KÉRDÉSEI
- TEVÉKENYSÉGET VESZÉLYEZTETŐ TÉNYEZŐK. FELKÉSZÜLÉS VÁRATLAN HELYZETEKRE
- EGYÜTTMŰKÖDÉS MÁS EGÉSZSÉGÜGYI SZERVEZETEKKEL. NEMZETKÖZI SEGÉLYSZERVEZETEK
- A VÁROSI KUTATÓ ÉS MENTŐ CSAPATOK (USAR) MŰVELETEI A FÖLDRENGÉS ÁLTAL SÚJTOTT ROMTERÜLETEN
- GYÓGYÁSZATI FELTÉTELEK, SÜRGŐSSÉGI BETEGELLÁTÁS BIZTOSÍTÁSA A MENTŐCSAPAT SZÁMÁRA
- 8.7. Hazatelepülési fázis: a misszió befejezése. Misszió kiértékelése, jelentések készítése
- ÖSSZEFOGLALÁS
- AJÁNLOTT IRODALOM
- 8.1. Bevezető
- 9. Az egészségügy szerepe katasztrófák elleni védekezés szervezeti rendszerében, az egészségügyi szervezetek együttműködése
- 10. Sürgősségi ellátás katasztrófahelyzetben
- 11. A katasztrófa-orvostan tárgya, feladatrendszere
- 11.1. Bevezetés. Katasztrófa-orvostan fogalma
- 11.2. A katasztrófák egészségügyi csoportosítása, sérüléstípusok, halmozottan jelentkező betegségek
- 11.3. A katasztrófák általános, egészségügyi jellemzői
- 11.4. A katasztrófa-orvostan szakterületei
- 11.5. Az egészségügyi felszámolás alkotó elemei
- IRODALOM
- 11.1. Bevezetés. Katasztrófa-orvostan fogalma
- 12. A preventív medicina jelentősége katasztrófahelyzetekben. A preventív medicina feladatai katasztrófákban
- 12.1. A megelőző orvostan és a katasztrófa-orvostan kapcsolatai
- 12.2. A természeti katasztrófák megelőző orvostani következményei
- 12.3. A civilizációs katasztrófák megelőző orvostani következményei
- 12.4. A társadalmi katasztrófák megelőző orvostani következményei
- 12.5. A katasztrófákra való felkészülés feladatai
- 12.6. Speciális terület: a járványügyi katasztrófák
- 12.7. Az új közegészségügyi katasztrófahelyzetek
- IRODALOM
- 12.1. A megelőző orvostan és a katasztrófa-orvostan kapcsolatai
- 13. Kompromisszumos medicina: az ellátandók száma és az ellátó rendszer közötti aránytalanság megoldási lehetősége
- 14. A belgyógyászati ellátás elvei katasztrófahelyzetben
- 15. A sebészeti ellátás alapelvei katasztrófák esetén
- 15.1. Katasztrófa-orvostani sebészeti alapismeretek
- 15.2. Lövési és repeszsérülések
- 15.3. Égési és fagyási sérülések ellátása
- 15.4. Mellkasi sérülések ellátása rendkívüli körülmények között
- 15.5. Hasi sérülések diagnosztikájának és ellátásának algoritmusa
- 15.6. Kritikus állapotú sérültek ellátása
- IRODALOM
- 16. Nemzetközi orvosi tapasztalatok műveleti területen
- 16.1. A Magyar Honvédség egészségügyi szolgálatának tevékenysége műveleti területen
- 16.2. A műveleti területen végzett tevékenység jellemzői
- 16.3. Biztonsági kérdések
- 16.4. Speciális sürgősségi ellátás
- 16.5. Tömeges sérültellátás (MASCAL)
- 16.6. Háborús sérülések
- 16.7. Speciális járványügyi szempontok: fertőző betegségek, különleges baktériumkörnyezet
- 16.8. Többnemzeti együttműködés, kommunikáció
- FELHASZNÁLT IRODALOM
- 17. Végtagsérülések ellátása katasztrófa és háborús körülmények között
- 18. A vegyi sérültek ellátásának kérdései
- 19. A nukleáris katasztrófák és sugárbalesetek sérültjeinek ellátása
- 20. Idegsebészeti sérülések ellátása katasztrófa körülmények között
- 21. Fogászati és szájsebészeti elvek katasztrófa körülmények között
- 22. A katasztrófák pszichiátriai vonatkozásai
- 23. Katasztrófák infektológiai vonatkozásai
- 24. Összegzés és szintézis
- 24.1. A POLGÁRI VÉDELEMRŐL
- 24.2. A KOCKÁZATBECSLÉS, A KRITIKUS INFRASTRUKTÚRA, A VÁLSÁGHELYZETI TERVEZÉS AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN
- 24.3. A VESZÉLYHELYZETI TERVEZÉS FOGALMA
- 24.4. A BEAVATKOZÁSBIZTONSÁG
- 24.5. A LAKOSSÁG ELŐZETES FELKÉSZÍTÉSE ÉS TÁJÉKOZTATÁSA
- 24.6. REAGÁLÁS-IRÁNYÍTÁS ÉS A VÉDELMI IGAZGATÁS
- 24.7. IDŐ–KÖLTSÉG–EREDMÉNY EGYENSÚLY
- 24.8. NUKLEÁRIS SÉRÜLTEK
- 24.9. TAPASZTALATOK MŰVELETI TERÜLETEN
- 24.10. MI AZ, AMIRŐL NEM ÍRTUNK?
- 24.1. A POLGÁRI VÉDELEMRŐL
- Függelék
- AZ 1. FEJEZET FÜGGELÉKE
- I. sz. függelék
- Az 1949. évi Genfi Jegyzőkönyvek előírásai
- A HÁBORÚ ÁLDOZATAINAK VÉDELMÉRŐL SZÓLÓ 1949. ÉVI GENFI EGYEZMÉNYEK ELŐZMÉNYEI
- AZ I. GENFI EGYEZMÉNY – A HADRAKELT FEGYVERES ERŐK SEBESÜLTJEI ÉS BETEGEI HELYZETÉNEK JAVÍTÁSÁRA VONATKOZÓ, GENFBEN 1949. AUGUSZTUS 12-ÉN KÖTÖTT EGYEZMÉNY
- AZ EGÉSZSÉGÜGYI ALAKULATOKRÓL ÉS INTÉZETEKRŐL
- A SZEMÉLYZETRŐL
- AZ ÉPÜLETEKRŐL ÉS A FELSZERELÉSEKRŐL
- AZ EGÉSZSÉGÜGYI SZÁLLÍTÁSOKRÓL
- AZ ISMERTETŐJELRŐL
- A HÁBORÚ ÁLDOZATAINAK VÉDELMÉRŐL SZÓLÓ 1949. ÉVI GENFI EGYEZMÉNYEK ELŐZMÉNYEI
- I. Jegyzőkönyv – az 1949. augusztus 12-én kötött Genfi Egyezményeket kiegészítő, a nemzetközi fegyveres összeütközések áldozatainak védelméről szóló Jegyzőkönyv
- A POLGÁRI VÉDELEM MŰKÖDÉSE A MEGSZÁLLT TERÜLETEKEN
- A SEMLEGES, ILLETVE AZ ÖSSZEÜTKÖZÉSBEN RÉSZT NEM VEVŐ MÁS ÁLLAMOK POLGÁRI LAKOSSÁGÁNAK POLGÁRI VÉDELMI SZERVEZETE ÉS A NEMZETKÖZI KOORDINÁCIÓS SZERVEZET
- A VÉDELEM MEGSZŰNÉSE
- AZONOSÍTÁS
- POLGÁRI VÉDELMI SZERVEZETEK MELLÉ RENDELT KATONÁK ÉS KATONAI ALAKULATOK
- A POLGÁRI VÉDELEM MŰKÖDÉSE A MEGSZÁLLT TERÜLETEKEN
- Az 1949. évi Genfi Jegyzőkönyvek előírásai
- I. sz. függelék
- A 2. FEJEZET FÜGGELÉKE
- A 3. FEJEZET FÜGGELÉKE
- AZ 5. FEJEZET FÜGGELÉKE
- A 7. FEJEZET FÜGGELÉKE
- A 8. FEJEZET FÜGGELÉKE
- AZ 1. FEJEZET FÜGGELÉKE
- Rövidítések
- Tárgymutató
Kiadó: Semmelweis Kiadó
Online megjelenés éve: 2026
ISBN: 978 963 331 706 8
A tankönyv és a kapcsolódó tantárgy Magyarországon, illetve Közép-Európában teljesen új, egyedülálló, reményeink szerint egy újszerű katasztrófa-orvostani oktatás újabb meghatározó lépése. Létjogosultságát és időszerűségét az utóbbi idők katasztrófái is bizonyítják. Jelen tankönyv a tömegeket érintő, különböző okokból létrejövő egészségkárosodás diagnosztikus, terápiás, preventív és szervezési kérdéseit tárgyalja a nagy tapasztalattal és széles látókörrel rendelkező, a hazai egészségügyben ismert és elismert szerzők tollából. Az elmúlt évtizedek katasztrófáinak (nukleáris, vegyi balesetek, „emerging infections”, cunamik stb.) tapasztalatait, elemzéseinek következtetéseit a szerzők gondosan beépítették a klasszikus ismere-tek tárházába. A kritikus infrastruktúra egészségügyi vonatkozásának taglalása, valamint a hazai szakirodalomban először megjelenő beavatkozásbiztonság fogalmának megalapozása, tárgyalása pedig jelentős mérföldkő a téma kutatásában. Külön erénye a könyvnek, hogy valamennyi új elméleti megállapítás és a gyakorlati tapasztalat beillesztésre került egy komplex vezetési rendszerbe, amelyre már nagy szükség volt az egészségügy békeidőszaki és válsághelyzeti irányításában.
Hivatkozás: https://mersz.hu/major-a-katasztrofakeszenlet//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero