Major László (szerk.)

A katasztrófa-készenlét, a reagálás és a beavatkozásbiztonság egészségügyi alapjai

Bevezető

Major László

A jelen tankönyv egy sorozat harmadik és mondhatjuk, legizgalmasabb tagja. A szerzők ismét jó munkát végeztek, mert a korábbi magyar, majd angol nyelvű kiadás színvonalát és tartalmi erényeit megtartva – azokat részben frissítve – sok új témával is előálltak. Mindezt úgy tették, hogy a kevésbé tájékozott felhasználó is jól eligazodhat ebben a meglehetősen bonyolult, sok tudományágat érintő szakmai világban.

Elsőként az iparbiztonság és a kritikus infrastruktúra kérdéseire adnak egzakt válaszokat. Majd még abban a fejezetben, a kritikus infrastruktúra részeként, az egészségügyi válsághelyzeti tervezésbe kalauzolják el az olvasót. Ez azért fontos, mert egységesen, komplex rendszerként vizsgálják a szerzők a látszólag távolálló, de mégis összefüggő kérdéseket a védelmi igazgatás területén.

A rendkívüli események, a katasztrófa – készenlét és reagálás szakterületén a jelen könyv hasábjain foglalkoznak először, megalapozott, komplex módon a beavatkozásbiztonság kérdésével. Az újdonság erejével hat a beavatkozásbiztonság fogalmának megalkotása, céljának, tartalmának tárgyalása, külön kiemelve annak egészségügyi vonatkozásait. A téma komplex megközelítését az is jelzi, hogy a beavatkozás biztonság helyét is meghatározták a katasztrófák következményeinek felszámolása érdekében végzett vezetői és törzsmunka során.

„A beavatkozások speciális, egészségügyi biztonsági kockázatai terrortámadások, bűncselekmények esetén” című fejezet szintén újdonság. A fejezet érdeme, hogy a szerző egyszerre orvosként és biztonsági emberként fogja össze a témát, egyben megoldási lehetőségeket, alternatívákat vázol föl. További erénye, hogy ezen elvek gyakorlati megvalósítását is értékeli, ezzel jelentős segítséget nyújt azoknak, akik ezzel a problémával – a védelmi szakterületek valamelyikén – most kezdenek hivatalból foglalkozni.

Szintén új megközelítésben és logikai rendben jelenik meg az egészségügyi üzembiztonság kérdéseinek vizsgálata. Nagyon sajátos, de praktikus a megközelítés. Miben egyezik és miben különbözik az egészségügy békeidőszaki működése a katasztrófa időszakban kialakuló állapotokhoz képest. A függelékben található – ezzel összefüggő – fővárosi gyakorlatok példája, esetenként ellentmondásos gyakorlati tapasztalatai azt mutatják, van még mit tenni ezen a területen is.

Az első magyar nyelvű kiadásunkhoz képest az orvosi fejezetek is változtak, bővültek. Külön kiemelném a nemzetközi orvosi tapasztalatokról szóló részt, ezen belül a „Magyar Honvédség egészségügyi szolgálatának tevékenysége műveleti területen” című fejezetet. Katonaorvos szerzőink egyrészt sajátos, új szemszögből vizsgálják az általuk ismert, harctéren gyakorolt orvostudományi kérdéseket, másrészt az egyetem régi hagyományait elevenítik fel. Azokat az időket, amikor katonaorvosok még nagyobb számban vettek részt egyetemünk életében.

Érdekes a könyv abból a szemszögből is, hogy egyes szakterületek, mint például a nukleáris katasztrófák, az atomenergetika manapság az érdeklődés homlokterébe került az Európai Unióban. Az előretörő zöld pártok komoly, egyben örömteli sikere az új atomerőművek építésének leállítása, a régiek fokozatos bezárása. Ennek fényében felértékelődnek korábban háttérbe szorított vagy a politika által – a rendszerváltás előtt – sajátosan kezelt kérdésekre adható helyes válaszok. Sajnos, igazi áttörést nekünk sem sikerült ebben a témában elérni, de kérdéseket tettünk föl. Reméljük, hogy a gondolkodást, a valódi válaszok megtalálása érdekében elindítottuk.

Összességében ismét nehéz, de érdekes interdiszciplináris kirándulást biztosít a kezünkben tartott könyv. Megalapozott tudást, tapasztalatot és sajátos gondolkodásmódot adnak át szerzőink, úgy a felsőoktatásban részt vevő hallgatóknak, mint egyéb kapcsolódó szakterületek szakembereinek.

A jelen tankönyv szerzői egy mindig időszerű és sokszorosan interdiszciplináris témát dolgoztak fel, az egyetemi oktatás elősegítése érdekében. A katasztrófák és történetük egyidős az emberiség történelmével, az iparosodás és a globális éghajlati változások ezt a kérdéskört még inkább előtérbe helyezik. A most megnyíló első fejezetben az elmúlt mintegy 100 év történetét dolgozza fel a szerző abból az aspektusból, hogy a modern világ hogyan próbált reagálni a különböző civilizációs és természeti katasztrófákra. Majd látjuk, a civilizációs katasztrófák alatt eleinte inkább a háborúkat értették, ott is a légierő jutott a legnagyobb szerephez. Ennek az volt a jelentősége, hogy a hátország is egyre nagyobb mértékben volt kitéve a pusztításnak. A második világháborúban a civil lakosság vesztesége már meghaladta a katonákét. Természetes tehát, hogy a légoltalom volt az első olyan szervezet, amelyet a hadviselő felek létrehoztak. Nagyon érdekes, ahogyan a szerző végigvezeti az olvasót ezen a hosszú úton. Rendkívül értékes az a nemzetközi kitekintés és szakirodalmi feldolgozás, ami a fejezetben megjelenik. A teljesség kedvéért a szerző feldolgozza a különleges jogrend magyarországi változatát. Természetesen ez más országban másként is lehet szabályozva, de az igény és a megoldás mindenütt azonos tartalommal bír. Az 1949 évi Genfi egyezmény néven elhíresült jegyzőkönyvek színvonalas feldolgozása révén – ami a függelékben megtalálható – komoly lépést tett a szerző egy értékes, mindenütt használható kézikönyv irányába.

A szerkesztők

A katasztrófa-készenlét, a reagálás és a beavatkozásbiztonság egészségügyi alapjai

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 706 8

Orvostudomány Semmelweis Kiadó könyvei

A tankönyv és a kapcsolódó tantárgy Magyarországon, illetve Közép-Európában teljesen új, egyedülálló, reményeink szerint egy újszerű katasztrófa-orvostani oktatás újabb meghatározó lépése. Létjogosultságát és időszerűségét az utóbbi idők katasztrófái is bizonyítják. Jelen tankönyv a tömegeket érintő, különböző okokból létrejövő egészségkárosodás diagnosztikus, terápiás, preventív és szervezési kérdéseit tárgyalja a nagy tapasztalattal és széles látókörrel rendelkező, a hazai egészségügyben ismert és elismert szerzők tollából. Az elmúlt évtizedek katasztrófáinak (nukleáris, vegyi balesetek, „emerging infections”, cunamik stb.) tapasztalatait, elemzéseinek következtetéseit a szerzők gondosan beépítették a klasszikus ismere-tek tárházába. A kritikus infrastruktúra egészségügyi vonatkozásának taglalása, valamint a hazai szakirodalomban először megjelenő beavatkozásbiztonság fogalmának megalapozása, tárgyalása pedig jelentős mérföldkő a téma kutatásában. Külön erénye a könyvnek, hogy valamennyi új elméleti megállapítás és a gyakorlati tapasztalat beillesztésre került egy komplex vezetési rendszerbe, amelyre már nagy szükség volt az egészségügy békeidőszaki és válsághelyzeti irányításában.

Hivatkozás: https://mersz.hu/major-a-katasztrofakeszenlet//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero