Major László (szerk.)

A katasztrófa-készenlét, a reagálás és a beavatkozásbiztonság egészségügyi alapjai


24.9. TAPASZTALATOK MŰVELETI TERÜLETEN

Laikusként is nagyon érdekes a sebészeti ellátások kérdése a műveleti területen, ami fontosabb, hogy az orvostanhallgatóknak különösen az lesz. Nem vállalva más szakterületekbe való hozzá nem értő értékelést, minősítést, ezért egy általános, de nagyon fontos elemet emelnék ki a szerzőtől.
„Többnemzeti környezetben a kapcsolattartáshoz elengedhetetlen e közös nyelv (angol) középszintű ismerete. Problémát jelent a nem megfelelő angol nyelvtudás, illetve az a tény, hogy az egyes országokban eltérő angolt beszélnek. A tapasztalat szerint a nem angol anyanyelvű országokból származók rendszerint könnyebben megértik egymást, mint az angolt anyanyelven beszélőkkel, különös tekintettel az Egyesült Államokból származókra (dialektusok).” Gyakorlatból tudom, hogy a szerző ezen megállapítása szinte minden szakterületre igaz. Érdemes tovább elemezni a követelményeket.
„A kommunikációs eszközök használata szintén követelmény. A vezető beosztásban lévők, illetve az ügyeleti szolgálatot teljesítők rádió adóvevővel rendelkeznek, az ezen keresztül történő angol nyelvű általános és szaknyelvi kommunikációt el kell sajátítani. Ugyanez vonatkozik az egyéb távközlési eszközökre is. Általános szabály, hogy a szolgálati kommunikációt szigorúan zárt rendszerű és titkosított csatornákon keresztül lehet bonyolítani. Így például mobil telefon szolgálati használata biztonsági és titkosszolgálati okokból tilos.”
Gondoljunk bele, még a 2000-es évek közepén egy-egy tanintézet vezetői pályázatban kifogásolták az efféle tartalmú bejegyzéseket. Az érintett, amúgy jogilag alkalmas pályázót, hasonló eretnek gondolatok miatt az akkori vezérkari főnök nem nevezte ki. Helyére egy alkalmatlan került, akit viszont később az illetékes jegyző nem fogadott el és mentett föl. Nézzük azonban az idézett szerző immár a szakterülete felé közeledő mondanivalóját.
„Az egészségügyi személyzet többnemzeti keretek között tevékenykedik, mely valamennyi oldal részéről alkalmazkodást követel meg… Az egyes nemzetek tagjai eltérő kulturális környezetből érkeztek s ez nemcsak a helyi lakossággal való kommunikációt (vallási különbségek) befolyásolja, hanem az egyes NATO nemzetek között is felszínre kerül. Az egészségügyi ellátás alapelvei a »német iskolát« követő országokban (GER, HUN) nagyjából azonosak, az „angolszász” iskola (USA) ettől azonban némiképp különbözik. Az különbségek áthidalása elsődleges kommunikációs kérdés.”
A szerző állítását a korábbi angol nyelvű könyvünk kiadása is igazolja. Az angol lektorokkal a szakmai, nyelvi különbségek miatt közel két évbe került a szerkesztés, lektorálás, amúgy egy nyelven sem egyszerű feladata. Folytatva és kiterjesztve a katasztrófavédelem, a polgári védelem, egyéb önkéntes erők nemzetközi bevetésére a szerző észrevételeit:
„Műveleti területen az egészségügyi erők részt vesznek a polgári lakosság ellátásában, hiszen a háború sújtotta országok egészségügyi ellátási rendszere rendszerint súlyos zavart szenved. A kapcsolattartás ilyen módon az ellátandó betegekkel és hozzátartozóikkal folyamatos. A nyelvi nehézségek miatt rendszerint ez tolmácsok segítségével történik, hiszen ezen országok lakossága csak igen kis számban beszél idegen nyelveket. A képet a számos helyi nyelvjárás színezi. A kapcsolattartás másik fő formája a szakmai kapcsolat a helyi egészségügyi dolgozókkal. Orvosi szinten az idegen nyelveket, főleg angolt beszélők száma az átlagnál jóval magasabb, így a kommunikáció könnyebb. A fő nehézséget a kulturális-szakmai különbségek okozzák.”
Összefoglalva a lényeget, a nemzetközi szintéren beavatkozásokra vállalkozókat multikulturálisan is föl kell készíteni, nem csupán szakmai, és vezetési kérdésekben.
 

A katasztrófa-készenlét, a reagálás és a beavatkozásbiztonság egészségügyi alapjai

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 706 8

A tankönyv és a kapcsolódó tantárgy Magyarországon, illetve Közép-Európában teljesen új, egyedülálló, reményeink szerint egy újszerű katasztrófa-orvostani oktatás újabb meghatározó lépése. Létjogosultságát és időszerűségét az utóbbi idők katasztrófái is bizonyítják. Jelen tankönyv a tömegeket érintő, különböző okokból létrejövő egészségkárosodás diagnosztikus, terápiás, preventív és szervezési kérdéseit tárgyalja a nagy tapasztalattal és széles látókörrel rendelkező, a hazai egészségügyben ismert és elismert szerzők tollából. Az elmúlt évtizedek katasztrófáinak (nukleáris, vegyi balesetek, „emerging infections”, cunamik stb.) tapasztalatait, elemzéseinek következtetéseit a szerzők gondosan beépítették a klasszikus ismere-tek tárházába. A kritikus infrastruktúra egészségügyi vonatkozásának taglalása, valamint a hazai szakirodalomban először megjelenő beavatkozásbiztonság fogalmának megalapozása, tárgyalása pedig jelentős mérföldkő a téma kutatásában. Külön erénye a könyvnek, hogy valamennyi új elméleti megállapítás és a gyakorlati tapasztalat beillesztésre került egy komplex vezetési rendszerbe, amelyre már nagy szükség volt az egészségügy békeidőszaki és válsághelyzeti irányításában.

Hivatkozás: https://mersz.hu/major-a-katasztrofakeszenlet//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave