Major László (szerk.)

A katasztrófa-készenlét, a reagálás és a beavatkozásbiztonság egészségügyi alapjai

Kitelepítés, kimenekítés

Általános magatartási szabályok kitelepítés (kimenekítés) elrendelése esetén:

a lakosság a kitelepítéséről, kimenekítéséről szóló elrendelést követően bárhol értesül róla az első és legfontosabb számára, hogy ha lehetséges; hazatérjen a lakásába,
családtagjait „összegyűjtse”, mert a kitelepítésre, kimenekítésre a családnak együtt kell felkészülni;
első feladat a veszélyhelyzeti („túlélő”) csomag összeállítása;
alapvető követelmény, hogy a kitelepítést irányító szerv utasításait be kell tartani, a gyülekezőhelyen pontosan meg kell jelenni;
a megadott kitelepítési útvonalat kell használni;
a kitelepítés során érvényesül a család együtt tartásának elve;
ha a veszélyhelyzet bekövetkeztekor a tanulók az iskolában tartózkodnak, és az osztályok tanulóiért a nevelő felel, ő viszi őket a kitelepítési gyülekező helyre, a befogadási helyen le kell adnia a névsorukat;
mindenkinek el kell döntenie, hogy saját maga által meghatározott befogadási helyre megy pld. rokonokhoz, vagy a befogadásra kijelölt helyre;
az egyedül maradó gyermekekre, idősekre és betegekre megkülönböztetett figyelmet kell fordítani,
a mozgásképtelen betegeket a gyülekezőhelyen be kell jelenteni,
a segítők megérkezéséig maradni kell valakinek mellettük;
ne veszélyeztesse senki az életét a család értékeinek védelmével, mert a hátra maradt ingatlanok, egyéb vagyontárgyak őrzését a rendőrség, polgárőrség, őrző-védő szervezetek végzik.

A lakásból való távozáskor:

ki kell kapcsolni a villanyt, az elektromos készülékeket, a világítást;
el kell zárni a víz- és gázvezetéket, berendezéseket;
el kell oltani a kályhákban, tűzhelyekben az égő tüzeket;
be kell zárni az ablakokat, ha van leereszteni a redőnyöket;
a lakásajtót kulcsra kell zárni;
a mozgásképtelen beteg családtagokat a gyülekezési helyen be kell jelenteni, egy visszamaradó családtag felügyelete mellett meg kell várni, amíg az elszállításuk központilag megtörténik.

A „túlélő”- csomag tartalma:

személyi okmányok, értéktárgyak, készpénz, betétkönyv, bankkártya;
két- három napi élelmiszer (konzerv, nem romlandó élelmiszer) egy liter ivóvíz, tea, üdítő (az élelmiszereket úgy célszerű összeválogatni, hogy a napi kalória érték a 3000-3600 kalória tápértéket elérje);
az évszaknak megfelelő lábbeli, felsőruházat, fehérnemű;
tisztálkodási eszközök;
rendszeresen használt gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök;
egyéni védőeszköz (ha van) szükség szerint légzésvédő és bőrvédő eszközként használható ruházat;
takaró (esetleg hálózsák, gumimatrac,);
ha van, hordozható rádió.

A csomag kialakításánál feltétlenül számolni kell azzal, hogy központilag biztosított szállítóeszközön, esetleg gyalog történik a lakóhelyelhagyás. Fontos, hogy az összeállított csomag könnyen szállítható legyen, nem haladhatja meg a 20 kg-ot. A csomagon fel kell tüntetni a nevet, a címet, a gyermek ruházatára lehetőleg fel kell írni, vagy varrni a nevét, születési évét. Mellékelni kell az esetleges gyógyszerérzékenységéről szóló iratot.

Tartózkodni kell a mindennapi élethez nem szükséges tárgyak, eszközök, becsomagolásától, bár ha belefér a súlyba, a gyermek szeretett játékát tanácsos betenni.

Teendők tűz esetén, ha tűz keletkezett a lakásunkban:

Ellenőrizzük az ajtót, még mielőtt kinyitnánk.
Ha a szobából ajtón akarunk menekülni, akkor még mielőtt kinyitnánk, a kézfejünkkel ellenőrizzük az ajtó hőmérsékletét.
Ha gyanúsnak találjuk, óvatosan érintsük meg a kilincset.
Soha ne az ujjunkat vagy a tenyerünket használjuk, mert megéghet, és utána nem fogjuk tudni használni menekülésre vagy létramászásra.

Teendők meleg ajtó esetén

Ne nyissuk ki!
Meneküljünk az ablakon keresztül.
Ha ez nem lehetséges, lengessünk az ablakban fehér rongydarabot, kiabáljunk a tűzoltóknak, hogy észrevegyenek (esetleg hívjuk mobiltelefonon a 105 segélyhívószámot,

Teendők hideg ajtó esetén

Lassan, óvatosan nyissuk ki az ajtót, és nézzük meg, hogy a tűz és a füst nem akadályozza-e a menekülést.
Ha nem tudunk ajtón át menekülni, akkor csukjuk vissza, és válasszunk másik útvonalat, például az ablakot.
Hívjuk az adott országban működő segélyhívó számot, mondjuk meg a tűz pontos helyét (város, utca, házszám), hány fő van veszélyben, mekkora a tűz, és mit veszélyeztet, van-e olyan tárgy, vagy anyag, ami robbanást okozhat (gázpalack, kanna benzin).
Ha van otthon kézi tűzoltó készülék, akkor megkísérelhetjük a kezdeti tűz oltását. Olvassuk el a készüléken levő üzembe helyezési utasítást, kövessük a piktogramok útmutatásait.
Ne menjünk kettő méternél közelebb a tűzhöz, és próbáljuk ki a készüléket, mielőtt a tűzoltáshoz kezdenénk.
A kiáramló oltóanyagot irányítsuk a tűzre, mozgassuk a tömlő végét, hogy mindenhova jusson oltóanyag.
Ha a készülék nem működik, vagy nem sikerül a tűzet eloltani, akkor meneküljünk ki, de a készüléket vigyük ki magunkkal, mert bent hagyva veszélyt jelenthet.
Vízzel elektromos hálózatba kapcsolt készüléket nem szabad oltani!
Minden eloltott tűzről is azonnal értesítsük a tűzoltóságot.

Teendők tűz esetén, ha tűz szemtanúi vagyunk:

Értesítsük a tűzoltóságot a segélyhívószámon az általunk tapasztaltakról.
Ne menjünk a tűz közelébe, de ha szükséges, akkor vizes rongyba burkolódzva (fejünkre téve) kíséreljük meg az életmentést.
Pánikot nem okozva tudassuk a tűz helyszínén tartózkodókat a veszélyekről, azonnal segítsünk mindenkinek kimenekülni a helyiségekből.

Tevékenység közvetlenül a tűz eloltása után:

Ha láttuk, ki vagy mi okozta a tüzet, vagy a tűzről információt tudunk adni, akkor ezt jelezzük a helyszínen levő tűzoltónak.
Ne menjünk be olyan helyiségbe, amelyet a szakember veszélyesnek minősített és lezárt.
Ha el kell hagynunk az otthonunkat, akkor bízzunk meg valakit, hogy őrizze értékeinket.
Ha a tüzet saját magunk oltottuk el, akkor óvatosan hűtsük vissza a tűz által felmelegített tárgyakat.
Ne nyissunk ki hirtelen forró fémdobozokat, bizonyosodjunk meg nem lappang-e valahol a tűz.
Mondjuk el a diszpécsernek, hol és milyen veszélyben vagyunk.
Ha veszélytelen a menekülési útvonal, akkor csukjuk be magunk mögött az ajtót, és induljunk el a legrövidebb útvonalon kifelé.
Tegyünk kendőt vagy sálat az orrunk, szánk elé, és minél közelebb a padlóhoz, gyorsan közlekedjünk.

Célszerű magatartásformák vihar esetén, amit tenni kell:

Igyekezni kell valamilyen épületben menedéket keresni, mert vihar esetén az egyik legnagyobb veszélyt a szél által sodort tárgyak (pl. faágak) jelentik.
Ha a szabadban tartózkodó személy nem képes fedett helyre menekülni, akkor a kiemelkedő építményektől, fáktól, nagyobb fémtárgyaktól, elektromos vezetékektől távol helyezkedjen el, ezekbe ugyanis könnyen belecsaphat a villám. A legcélszerűbb valamilyen terepmélyedésben, pl. gödörben meghúzódni, ezzel ugyanis csökken az elsodródás veszélye.
Egyéb lehetőség hiányában legcélszerűbb fejjel a szélirányban a földre hasalni, vagy a földre ülve fejünket a térdünk közé hajtva összefont karjainkkal megvédeni. Ez a megoldás csökkenti a szélnek kitett testfelületet és a villámcsapás veszélyét. Jégeső esetén összehajtott ruhadarabbal vagy összefont karjainkkal óvhatjuk meg fejünket a sérüléstől.
Gépkocsival utazva legcélszerűbb fáktól, elektromos vezetékektől, épületektől, magas tárgyaktól távol az út szélén megállni, a szél ugyanis nehezebben sodorja el az álló, mint a mozgó járművet. Egy esetleges villámcsapás esetén a gépjármű fém alkatrészei elvezetik az elektromosságot, így megóvják a benne tartózkodókat az áramütéstől.
A lakóépületekben az ajtókat, ablakokat be kell csukni, ha van redőnyt, azt le kell ereszteni. Célszerű az ablak elé húzni a függönyt, mert az némileg felfoghatja a szilánkokat, ha a vihar betörné az üveget.
Az elektromos berendezések fali csatlakozóit célszerű kihúzni, és fel kell készülni az esetleges áramkimaradásra.

Célszerű magatartásformák vihar esetén, amit ne tegyen:

soha ne álljon az ablak elé, mert a vihar betörheti az ablakokat, és a szétrepülő üvegdarabok súlyos sérüléseket okozhatnak,
szabadban tartózkodva soha ne álljon fa alá a vihar idején,
leszakadt elektromos vezetéket ne közelítsen meg,
soha ne meneküljön erdőbe vihar elől.

Tevékenység tömeges közúti, vasúti, vízi, légi közlekedési balesetek esetén:

Ha ön egy ilyen baleset szemtanúja vagy az önnel történik meg: hívja a segélyhívó számot, és diktálja be az esemény fontosabb, ön által ismert részleteit:
- a baleset leírása,
- helyszín,
- sérültek száma,
- észlelt-e tüzet, illetve járulékos veszélyeket (pl. gáz-, üzemanyag-, veszélyesanyag-szivárgást).
Ha a balesetben érintett tehergépjárművön veszélyt jelző táblák, bárcák láthatók, az azon található számok, ábrák tartalmáról tájékoztassa a hatóságokat.
Ellenőrizze, hogy megsérült-e majd mérje fel az önt körülvevő veszélyeket.
Ha úgy látja, veszélyben van az élete, távozzon a baleset helyszínéről.
A sérülteket ne mozdítsa el, hacsak azok nincsenek további veszélynek kitéve, vagy a sürgős ellátás azt szükségessé nem teszi (pl. artériás vérzés).
Egészségügyi ismereteinek függvényében próbálja ellátni a sérülteket a mentők kiérkezéséig, a sort a legsúlyosabb esettel kezdje.
Ne alkalmazzon olyan módszereket, amelyeket nem ismer tökéletesen, amelyeknek eredményében nem biztos.
A roncsokat ne mozgassa, a beszorult sérülteket ne próbálja meg kiszabadítani, kivéve, ha azok további veszélynek vannak kitéve, vagy ha az azonnali ellátás azt szükségessé teszi.
Próbálja megőrizni nyugalmát, cselekedjen megfontoltan.
Nyugtassa meg a sérülteket.
A kiérkezett szervekkel ossza meg a balesetről szóló minden információját.
Ha nem tud a szerencsétlenség közvetlen közelében segítséget nyújtani, támogassa a kiérkező mentők, rendőrök, tűzoltók munkáját (pl. hozzon vizet, meleg takarókat, lámpát, segítsen a sebesültek szállításában stb.) – egy tömegszerencsétlenségnél minden segítség elkél.

A leggyakrabban előforduló veszélyforrások tömegszerencsétlenségek esetén:

tűz,
robbanás,
veszélyes anyagok szivárgása,
leszakadt elektromos vezetékek,
üvegszilánkok,
éles fémtárgyak,
télen kihűlés.

Robbanó anyag, eszköz megtalálása

Azokon a helyeken és területeken, ahol harci tevékenységek folytak (erről a települések idősebb lakói általában tudnak), esetleg több alkalommal találtak robbanóanyagot, vagy robbanóeszközt, minden földmunka, építési, vagy bontási tevékenység végzésekor fokozott körültekintéssel kell eljárni.
Kerülni kell azon területek megközelítését, illetve az azokra való belépést, amelyekről feltehető, hogy ott elhagyott robbanószerek találhatók. Ilyenek a használaton kívüli, vagy ma is használatban lévő lőterek, gyakorlóterek, egyéb elhagyott katonai létesítmények. Ha az oda történő belépés mégis szükséges, semmilyen ismeretlen eredetű és rendeltetésű tárgyat, eszközt nem szabad megközelíteni, megérinteni, vagy helyéről elmozdítani.
Bárki, aki valahol gyanúsnak tűnő tárgyat talál, köteles azt a lehető legrövidebb időben belül bejelenteni az alábbi intézmények valamelyikénél: Tűzszerész ügyelet, Segélyhívó Központ, Rendőrség, Katasztrófavédelmi Ügyeletek, Helyi Polgármesteri Hivatal

A robbanó anyag, eszköz felismerése:

alakjuk általában hengeres, egyik végén gömbölyded, vagy kúpos
hosszuk néhánytól több tíz centiméterig terjedhet, esetleg a méteres nagyságot is elérheti, vagy meghaladhatja azt
átmérőjük általában 1,5-2 centiméter és több 10 centiméter között van
ritkábban ettől eltérő formájú eszközök vagy robbanóanyagok is előfordulhatnak (korong, henger, hasáb alakúak)

A követendő magatartási szabályok:

Soha nem szabad a gyanús tárgyakat teljesen kiásni, helyükről elmozdítani, megtisztítani annak érdekében, hogy méreteiket, alakjukat pontosabban meghatározhassuk!
A földben talált, gyanúsnak tűnő tárgy esetében azonnal be kell szüntetni minden további munkát, és a munkaterületet el kell hagyni!
A munkaterület környékét jól látható módon körül kell határolni, és meg kell akadályozni, hogy azt bárki megközelíthesse. Szükség esetén egy vagy több személyt kell a helyszínen hagyni azzal a feladattal, hogy az illetéktelenek behatolását megakadályozzák.
Haladéktalanul le kell állítani a közelben esetleg működő munkagépek motorját. A megbolygatott robbanóeszközök ugyanis az enyhe talajrezgés hatására is működésbe léphetnek.

Védekezés szélvihar ellen, ha szabad ég alatt tartózkodunk:

Viselkedjünk nyugodtan, körültekintően.
Ha lehet, keressünk védett, stabil helyet (épület, aluljáró).
Távol haladjunk a fáktól, könnyűszerkezetes épületektől, hogy a letört ágak, cserepek, üvegszilánkok ne okozzanak sérülést.
Védjük szemünket a portól, fejünket a szél sodorta tárgyaktól, ágaktól stb.
Oszlopba, kerítésbe kapaszkodjunk, hogy ne sodorjon el az erős szél.
Tartsuk, védjük erősen a kisgyerekeket, ne szakadjunk el társainktól.
A járműveket, sátrakat, gyenge szerkezetű építményeket hagyjuk el, mert bentről nem lehet érzékelni a fenyegető veszélyt (pl. rádőlhet a fa).
Leszakadt villamos távvezetéket megközelíteni is életveszélyes!
Szabadban végzett tűzveszélyes tevékenységet azonnal abba kell hagyni, a tüzet eloltani (pl. gazégetés kertben, tábortűz, szalonnasütés, kerti parti).
Csónakázni, fürdőzni erős viharban életveszélyes! Nagyobb vízfelület fölött összefüggő vízfüggöny alakulhat ki, emiatt jó úszók is megfulladhatnak. Vegyük komolyan a viharjelzéseket!
Az állatok viselkedése kiszámíthatatlanná válik, megvadulhatnak, ezért ne érjünk hozzájuk. háziállatokat zárjuk be.

Óvintézkedések az épületen belül:

Az ajtókat, ablakokat zárjuk be.
Ne menjünk ki a szabadba.
Ne hagyjuk a kisgyermekeket, betegeket felügyelet nélkül, lehetőleg senki ne maradjon egyedül.
Készüljünk fel áramszünetre (elemlámpa előkészítése).
Áramtalanítsuk az elektromos berendezéseket.

Tevékenység földrengés veszélye esetén:

Földrengés esetén a legnagyobb veszélyt a megsérülő épületek leomló falai, lezuhanó szerkezeti elemei jelentik.
Ezért a legfontosabb teendő, az épületek mielőbbi elhagyása.
Ne akarjunk mindenáron, azonnal kimenekülni! Ehhez meg kell várni a legcélszerűbb pillanatot, vagyis a rengések közötti szüneteket.
Amennyiben nem lehetséges az épület azonnali elhagyása, úgy valamilyen erősebb bútordarab (például ágy vagy asztal) alatt célszerű ideiglenes menedéket keresni. Ezzel megóvhatjuk magunkat a lehulló törmeléktől, a lezuhanó kisebb tárgyaktól.
Ha a helyiségben nincs olyan berendezési tárgy, amely védelmet nyújthat, célszerű a legvastagabb, legerősebb falakkal határolt sarokba kuporodni, és fejünket összefont karjainkkal, vagy több rétegben összehajtott ruhával (például kabát, pulóver) védhetjük.
Az előrengések általában rövid ideig (10–30 másodpercig) tartanak, és néhány perces, esetleg néhány tíz perces szünetekkel követik egymást. Ezen időszakot célszerű kihasználni a kimenekülésre.
Ha erre lehetőség van, célszerű a lakást áramtalanítani, és a nyílt lángot (például a gáztűzhelyen) kioltani. Ez néhány percnyi késedelmet okozhat, de megelőzhető a tűz kialakulása, amely az oltás nehézsége miatt hatalmas károkat okozhat.
Az épületből történő kimenekülés során senki ne kísérelje meg értékeinek, vagyontárgyainak kimentését. Ezek összegyűjtésével sok időt veszíthet és a különböző tárgyak akadályozhatják a mozgásban.
Hűvös idő esetén – ha erre lehetőség van – a kimenekülést megelőzően a legszükségesebb meleg felsőruházatot magunkhoz kell venni, ugyanis előfordulhat, hogy a földrengés elmúltáig akár több órát kell a szabadban tölteni.
Az épület elhagyása után célszerű a szabadban házaktól, épületektől, magas építményektől, fáktól, elektromos vezetékektől távol elhelyezkedni. Ezek romosodás, összeomlás, eldőlés esetén veszélyt jelentenek a körülöttük tartózkodókra. A biztonságosnak tekinthető távolság megegyezik az adott tárgy legnagyobb magasságával.
A magas épületekből történő kimenekülés esetén fokozott körültekintéssel kell eljárni, mivel ezek elhagyása hosszabb időt igényel. Alapszabály, hogy ilyen esetben soha nem szabad liftet használni. A felvonók befogadóképessége ugyanis korlátozott, és túlterhelésük további veszélyt okozhat, a rájuk való várakozással pedig sok időt veszíthetünk. A földrengés hatására az elektromos vezetékek megrongálódhatnak, a felvonók szerkezeti elemei deformálódhatnak, ami lehetetlenné teheti működésüket. Az ilyen körülmények között a liftben rekedt személyek kimentésére kevés az esély.
Azokból az épületekből, amelyekben sokan tartózkodnak, fokozott óvatossággal kell kimenekülni. Az épület elhagyásakor kerülni kell a torlódást és a pánikot, gyorsan, de soha nem futva kell közlekedni. A futó ember ugyanis könnyebben elveszíti egyensúlyát és aki ilyen helyzetben elesik, azt a tömeg könnyen agyontaposhatja.

Célszerű magatartási formák földrengés után:

Leszakadt elektromos vezetékeket megérinteni, vagy megközelíteni nem szabad. A földdel érintkező, áram alatt lévő magasfeszültségű vezetékek közelében a talaj is vezeti az elektromosságot, és súlyos áramütést okozhat.
Kerülni kell azokat a helyeket, ahol tűz keletkezett. Ezekben az épületekben ugyanis tűzveszélyes, vagy robbanásveszélyes anyagok (gázpalack, festék oldószer stb.) lehetnek, illetve olyan anyagok, amelyek az égés során vagy hő hatására mérgező gőzöket és gázokat bocsátanak ki.
Az épületekben és az utcákon keletkezett tüzek oltásával senki ne kísérletezzen. Ez a feladat megfelelő felkészültséget, gyakorlatot és felszerelést igényel, ezek híján kilátástalan és hiábavaló kockázatvállalás.
A közművek sérüléseinek helyét a lehetőségekhez képest el kell kerülni, ezek ugyanis veszélyesek lehetnek.
Az utcákon gyalogosan történő közlekedés esetén, ha azok mindkét oldalon egyformán beépítettek, célszerű középen haladni. Ezzel csökkenthető a megrongálódott épületek lezuhanó, leomló részei által okozott balesetek valószínűsége.
Földrengés esetén is célszerű kisebb csoportokban, de legalább kettesével közlekedni, így mód van arra, hogy szükség esetén egymás segítségére legyenek.
Kerülni kell a nagyobb csoportosulásokat, mivel az emberek ilyen helyzetben hajlamosak a pánikra, és a viselkedésük kiszámíthatatlanná válhat. A rémült embertömeg elsodorhatja vagy eltaposhatja a közéjük került személyeket.
A földrengés sújtotta területről történő kimenekülés legbiztonságosabb módja, a gyalogosan történő közlekedés. A terület elhagyása esetenként megkísérelhető saját gépjárművel is, de számítani kell arra, hogy a járművet hátrahagyva, gyalogosan kell folytatni az utat, az utak rongálódása, az elhagyott járművek, és a zsúfoltság miatt.
A romok alá került személyek kimenekítésére csak abban az esetben célszerű vállalkozni, ha a törmelék eltávolítása kézi erővel, veszélytelenül végrehajtható. Amennyiben a romok eltávolítása, azok súlya vagy mérete miatt nem lehetséges, értesíteni kell a mentőerőket.
Könnyebb sérüléseket bárki elláthat, aki ismeri az elsősegélynyújtás alapvető szabályait. Súlyosabb esetekben csak az vállalkozzon a segélynyújtásra, aki alaposan ismeri az ezzel kapcsolatos tudnivalókat. A jó szándékú beavatkozás, szakértelem hiányában súlyosbíthatja a sérült állapotát vagy akár halálát is okozhatja.
Amennyiben vegyi anyagok kiáramlását észleljük, a legfontosabb a környék azonnali elhagyása. Ilyen esetben lehetőség szerint a szélirányra merőlegesen kell a területet elhagyni. Az orr és száj elé tartott többszörösen összehajtott ruhaanyag (ha lehetséges benedvesítve), csökkenti a vegyszerek gőzének, gázának, porának belégzését. A veszély helyszínét gyorsan, de soha nem futva kell elhagyni. Futás esetén megsokszorozódik a szervezet levegőszükséglete, és ezzel együtt a belélegzett vegyszer mennyisége is.

A földrengés által érintett területre visszatelepülni csak akkor célszerű, ha azt a hatóságok javasolják. A sérült épületeket, közműveket ismételt használatba vétel előtt szakemberrel felül kell vizsgáltatni, és a balesetek elhárítása céljából a legszükségesebb javításokat el kell végezni.

A katasztrófa-készenlét, a reagálás és a beavatkozásbiztonság egészségügyi alapjai

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 706 8

Orvostudomány Semmelweis Kiadó könyvei

A tankönyv és a kapcsolódó tantárgy Magyarországon, illetve Közép-Európában teljesen új, egyedülálló, reményeink szerint egy újszerű katasztrófa-orvostani oktatás újabb meghatározó lépése. Létjogosultságát és időszerűségét az utóbbi idők katasztrófái is bizonyítják. Jelen tankönyv a tömegeket érintő, különböző okokból létrejövő egészségkárosodás diagnosztikus, terápiás, preventív és szervezési kérdéseit tárgyalja a nagy tapasztalattal és széles látókörrel rendelkező, a hazai egészségügyben ismert és elismert szerzők tollából. Az elmúlt évtizedek katasztrófáinak (nukleáris, vegyi balesetek, „emerging infections”, cunamik stb.) tapasztalatait, elemzéseinek következtetéseit a szerzők gondosan beépítették a klasszikus ismere-tek tárházába. A kritikus infrastruktúra egészségügyi vonatkozásának taglalása, valamint a hazai szakirodalomban először megjelenő beavatkozásbiztonság fogalmának megalapozása, tárgyalása pedig jelentős mérföldkő a téma kutatásában. Külön erénye a könyvnek, hogy valamennyi új elméleti megállapítás és a gyakorlati tapasztalat beillesztésre került egy komplex vezetési rendszerbe, amelyre már nagy szükség volt az egészségügy békeidőszaki és válsághelyzeti irányításában.

Hivatkozás: https://mersz.hu/major-a-katasztrofakeszenlet//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero