Major László (szerk.)

A katasztrófa-készenlét, a reagálás és a beavatkozásbiztonság egészségügyi alapjai


A BEAVATKOZÁSBIZTONSÁG FOGALMA ÉS A MINDENOLDALÚ BIZTOSÍTÁS KAPCSOLATA

Először a már ismert mindenoldalú biztosítás (MIOB) alapvető tartalmát az alábbiakban láthatjuk, vastagon kiemelve a beavatkozásbiztonságot, mint új elemet:
  • a felderítés és információgyűjtés;
  • a mozgásbiztosítás;
  • a rendvédelem,
  • az egészségügyi biztosítás és járványvédelem;
  • vegyi- és sugárvédelem;
  • a tűzvédelem;
  • a logisztikai biztosítás;
  • a híradás és krízis és/vagy tömegkommunikáció;
  • adminisztrációs és informatikai biztosítás;
  • halottak azonosítása és kegyeleti biztosítás.
  • bevetésbiztonság.
 
Figyelmesen vizsgálva a felsorolást, jól igazolható korábbi állításunk, miszerint a MIOB elemei kivétel nélkül az esetleges katasztrófa következtében sérült, beteg, hajléktalan, veszélyeztetett lakosság életének mentését, túlélési esélyeit, anyagi javainak megőrzését hivatottak szolgálni. Kivétel a bevetésbiztonság, amely a mentő, mentesítő vagy másképpen a beavatkozó, biztosító erők védelmét szolgálja.
Miután a beavatkozásbiztonság célját, fogalmát, megközelítését az előzőekben tisztáztuk, pontosítani illik a beavatkozó, biztosító erők fogalmát is.
 
A beavatkozó, biztosító erőknek tekintünk:
  1. olyan békeidőben is meglévő szervezeteket, akik különböző jogszabályok alapján hivatásszerűen vagy munkakörükből adódóan, állandó készenlétben végeznek beavatkozó, biztosító feladatokat.
  2. olyan szervezeteket, amelyek a vonatkozó jogszabályok alapján a társadalom különböző csoportjaiból kerülnek felállításra vagy a katasztrófát megelőző időszakban, vagy annak bekövetkezése után.
 
Hivatásszerűen végzik a feladataikat pl. a honvédség, a katasztrófavédelem és a rendőrség kijelölt erői, munkakörükből adódóan a mentők, a különböző szolgáltató cégek, a személy- és vagyonőrök egy része, a vízügyi szolgálatok stb. A felsorolás nem teljeskörű, hiszen a különböző veszélyes üzemek készenléti és beavatkozó szervezetei éppúgy ebbe a csoportba sorolhatók a beavatkozásbiztonság szempontjából. A „b” pontban alapvetően a polgári védelem, katasztrófavédelem, tűzvédelem önkéntes vagy a törvény által létrehozott szervezeteit értjük. Természetesen ide értendők még a különböző nemzetközi önkéntes segélyszervezetek is, akiknek a felajánlását, munkáját a katasztrófa sújtotta területen elfogadják. Ez természetesen további kommunikációs, multikulturális és vezetési problémákat okozhat, de ennek vizsgálata a jelen fejezetnek nem feladata.
A beavatkozásbiztonság ugyanakkor eddig nem vizsgált, kutatott feladatsort is jelent.
Tágabb értelemben magában foglalhatja az alábbiakat:
  • a kiforrott biztonsági alkalmazási elveket;
  • begyakorlott biztonságvezetőket minden szinten;
  • speciálisan felkészített és megfelelően felszerelt vagyonőröket, polgárőröket stb.;
  • megfelelően szervezett együttműködést a helyi hatóságokkal és a rendfenntartó erőkkel, pl. rendőrséggel;
  • a biztonsági erők jól szervezett egészségügyi szűrését és ellenőrzését;
  • a biztonsági erők kielégítően szervezett bevetésbiztonságát;
  • a biztonsági erők tartalékainak vagy második lépcsőjének megszervezését;
  • a biztonsági erők részére megfelelő körletek kialakítását;
  • a bevetés helyén minimális infrastruktúra biztosítását.
 
Szűkebb értelemben magában foglalja:
  • a mentő-mentesítő, beavatkozó erők kielégítően szervezett bevetésbiztonságát;
 
Természetesen a jelen fejezet csak a szűkebb értelemben vett beavatkozásbiztonság kérdéskörét vizsgálja tovább.
Miután a legfontosabb általános kérdéseket tisztáztuk, vizsgáljuk meg részletesen a beavatkozásbiztonság tartalmát, helyét a MIOB különböző szakmai részfeladatain belül is. Hiszen, ha megértjük az érintett szakfeladatok során jelentkező kihívásokat a mentő-mentesítő munkák során, amelyek a bevetett erőket is érintik, akkor tudunk a majd a helyén – a MIOB megszervezésének a végén – erre, vagyis a beavatkozás biztonság tartalmára hatékonyan intézkedni.
 

A katasztrófa-készenlét, a reagálás és a beavatkozásbiztonság egészségügyi alapjai

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 706 8

A tankönyv és a kapcsolódó tantárgy Magyarországon, illetve Közép-Európában teljesen új, egyedülálló, reményeink szerint egy újszerű katasztrófa-orvostani oktatás újabb meghatározó lépése. Létjogosultságát és időszerűségét az utóbbi idők katasztrófái is bizonyítják. Jelen tankönyv a tömegeket érintő, különböző okokból létrejövő egészségkárosodás diagnosztikus, terápiás, preventív és szervezési kérdéseit tárgyalja a nagy tapasztalattal és széles látókörrel rendelkező, a hazai egészségügyben ismert és elismert szerzők tollából. Az elmúlt évtizedek katasztrófáinak (nukleáris, vegyi balesetek, „emerging infections”, cunamik stb.) tapasztalatait, elemzéseinek következtetéseit a szerzők gondosan beépítették a klasszikus ismere-tek tárházába. A kritikus infrastruktúra egészségügyi vonatkozásának taglalása, valamint a hazai szakirodalomban először megjelenő beavatkozásbiztonság fogalmának megalapozása, tárgyalása pedig jelentős mérföldkő a téma kutatásában. Külön erénye a könyvnek, hogy valamennyi új elméleti megállapítás és a gyakorlati tapasztalat beillesztésre került egy komplex vezetési rendszerbe, amelyre már nagy szükség volt az egészségügy békeidőszaki és válsághelyzeti irányításában.

Hivatkozás: https://mersz.hu/major-a-katasztrofakeszenlet//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave