Major László (szerk.)

A katasztrófa-készenlét, a reagálás és a beavatkozásbiztonság egészségügyi alapjai

STRESSZ

A stresszzel, mint a katasztrófák pszichiátriai vonatkozásával könyvünk 22. fejezete foglalkozik mélyebben.

Fontos a stresszt, mint a beavatkozás biztonságára ható tényezőt is kiemelni, hiszen a beavatkozás során a beavatkozó erők esetében is előáll, előállhat az az állapot, amikor az érintettek ráébrednek, hogy a körülmények meghaladják/meg fogják haladni a képességeiket.

A beavatkozás biztonságára ható elsődleges stresszreakció, evolúciós örökségünk a „harcolj vagy menekülj”1 kérdés azonnali eldöntése. Ez elsősorban egy zsigeri reakció, azonban a tanult, tapasztalt képességek, élmények befolyásolhatják, és alapvetően hatnak a beavatkozás megkezdésére, így annak biztonságosságára.

A stressz rövid távon segítségükre van, hiszen elsődleges élettani hatása az emelkedő pulzusszám, mely által kognitív és affektív képességeink, így teljesítményünk is nő. Központi idegrendszerünk aktivációs szintje az igénybevételhez illeszkedően nő, mely a beavatkozás hatásfokát és – ha figyelünk rá – a biztonságát is növelheti.

Amennyiben a stressz elhatalmasodik rajtunk, úgy a pulzusszám további növekedése a teljesítmény romlásához, teljes „bénuláshoz” vezethet. A lényeg, hogy az érintett nem képes a tőle elvárható módon gondolkodni és cselekedni a kárhelyen, ami további sérülésekhez, károkhoz vezethet.

A stressz egy olyan kockázati tényező, amely visszahat a további beavatkozásainkra. Utókezelése rendkívül fontos, nemcsak a későbbi beavatkozások elősegítése, de a „normális” életminőség hosszú távú fenntartásáért is a „kiégés” és/vagy a PTSD2 elkerülése érdekében.

A stressz azonnali és utólagos hatásainak kivédésében, kezelésében nagy szerepet játszik a tapasztalat, a felkészültség.

A felkészültség hiánya az egyik tényező, amely a beavatkozó erőknél a stressz hatásait erősíti. Gabriel és munkatársai (2007) a 2004. március 11-i madridi terrortámadások kár- helyszínén különböző szerepekben részt vevő embereket tanulmányozták. Ennek során megállapították, hogy míg a támadásoknak általánosan jelentős pszichológiai következményei vannak, a rendőrök körében váratlanul alacsony előfordulási számban mutatkoznak a PTSD tünetei. A kutatók szerint ennek legvalószínűbb magyarázata az, hogy a megkérdezett rendőrök nagy tapasztalattal és előképzettséggel rendelkeztek a terrortámadások kezelésében. A tanulmány megállapítása tehát az, hogy amennyiben a beavatkozó erők tagjai magasan képzettek és tapasztaltak, úgy a pszichopatológiai prevalencia3 is alacsonyabb. A felkészültség és a tapasztalat növeli a beavatkozás során a dolgozók megküzdési képességeit, így csökkenti a stressz-szintjüket.4

1	„fight or flight” – Walter Bradford Cannon – Bodily Changes in Pain, Hunger, Fear and Rage. New York, NY: D. Appleton & Company; 1915.
2	Posttraumatic Stress Disorder – poszttraumás stressz zavar.
3	„Prevalencia: egy jelenség (pl. betegség) összes létező esete egy meghatározott időpontban a vizsgált populációban, függetlenül attól, hogy a jelenség mióta áll fenn.” Forrás: Megelőző orvostan és népegészségtan – Ádány Róza (2011), Debreceni Egyetem.
4	Forrás: Emergency Services: A Literature Review on Occupational Safety and Health Risks – Malgorzata Milczarek, European Agency for Safety and Health at Work (EU-OSHA), 2011, Publications Office of the European Union.

A katasztrófa-készenlét, a reagálás és a beavatkozásbiztonság egészségügyi alapjai

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 706 8

Orvostudomány Semmelweis Kiadó könyvei

A tankönyv és a kapcsolódó tantárgy Magyarországon, illetve Közép-Európában teljesen új, egyedülálló, reményeink szerint egy újszerű katasztrófa-orvostani oktatás újabb meghatározó lépése. Létjogosultságát és időszerűségét az utóbbi idők katasztrófái is bizonyítják. Jelen tankönyv a tömegeket érintő, különböző okokból létrejövő egészségkárosodás diagnosztikus, terápiás, preventív és szervezési kérdéseit tárgyalja a nagy tapasztalattal és széles látókörrel rendelkező, a hazai egészségügyben ismert és elismert szerzők tollából. Az elmúlt évtizedek katasztrófáinak (nukleáris, vegyi balesetek, „emerging infections”, cunamik stb.) tapasztalatait, elemzéseinek következtetéseit a szerzők gondosan beépítették a klasszikus ismere-tek tárházába. A kritikus infrastruktúra egészségügyi vonatkozásának taglalása, valamint a hazai szakirodalomban először megjelenő beavatkozásbiztonság fogalmának megalapozása, tárgyalása pedig jelentős mérföldkő a téma kutatásában. Külön erénye a könyvnek, hogy valamennyi új elméleti megállapítás és a gyakorlati tapasztalat beillesztésre került egy komplex vezetési rendszerbe, amelyre már nagy szükség volt az egészségügy békeidőszaki és válsághelyzeti irányításában.

Hivatkozás: https://mersz.hu/major-a-katasztrofakeszenlet//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero