Válts MeRSZ+ -ra!

MeRSZ online
okoskönyvtár

Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.

Major László (szerk.)

A katasztrófa-készenlét, a reagálás és a beavatkozásbiztonság egészségügyi alapjai

CIVILIZÁCIÓS KATASZTRÓFÁK

Ipari katasztrófák
Az ipari katasztrófákra leginkább fizikai hatásaik a jellemzők, az esetek nagy részében tűz és/vagy robbanás idézi elő és/vagy kíséri, az iparban felhasznált anyagok miatt nagy kockázata van ABV szennyezésnek/fertőzésnek ezekben az esetekben.
Az ipari katasztrófák esetében fontos tudnunk, hogy az ipari üzemek jelentős része kötelezett védelmi terv készítésére, melyekből a beavatkozás biztonságának megteremtése során is rengeteg hasznos információt lehet meríteni – ezzel a könyvünk „Iparbiztonság” c. fejezete foglalkozik behatóbban.
Ezekben az esetekben is elengedhetetlen a veszélyeztető tényezők ismerete, felismerése és nagy hangsúly terelődik az egyéni védőeszközökre.
1979 óta az ipari balesetek száma az EU és OECD államok területein csökkenő tendenciát mutatnak, különösen a szigorú szabályozás alá eső, valamely küszöbértéket elérő üzemek esetében, tulajdonképpen 1993 óta nem ismert ilyen típusú üzemet ért ipari baleset.1
 
Közlekedési balesetek
A WHO adatai szerint a világban évente (2015) 1,2 millió körüli közlekedési baleset történik és ez a szám évről évre nő, a 15–29 éves korosztály körében ez a vezető halálok (2012).
Ebből adódóan a különböző beavatkozó erők jó eséllyel munkájuk során leginkább közlekedési balesetekkel találkoznak.
A beavatkozás biztonsága szempontjából fontos tényező, hogy sok a beszorult, nehezen hozzáférhető, a beavatkozáshoz nem ideális testhelyzetben, körülmények között lévő sérült, a munkakörnyezet korántsem ergonomikus.
Ezen körülmények kivédésére leginkább a megfelelő körültekintéssel kiválasztott beavatkozási módszerek, az egyéni védőeszközök és a szükséges körültekintés az alkalmazandó eljárás.
 
Veszélyes áruszállítási balesetek
A veszélyes áruszállítási balesetek leginkább közlekedési balesetekhez köthetők, a beavatkozás biztonságára ható tényezők szempontjából egyfajta keveréke a közlekedési balesetekre és az ipari katasztrófákra jellemző kockázatoknak.
Ezen esetekben a legfontosabb megismerni, felismerni a kárhelyszín típusát – pl. a bejelentésben szerepel, hogy egy kis áruszállító közlekedési balesete során a járókelők közül többen rosszul lettek –, majd a veszélyes áru jelenlétét. A kárhelyszín több speciális faktorban különbözhet közúti, vasúti, vízi vagy légi szállításnál. Az utóbbinál például a kárhely megközelítésének jelentős nehézségei lehetnek.
Amennyiben egyértelműen veszélyes áruszállító balesetéről beszélünk, úgy elsődleges feladatunk a biztonságos beavatkozás feltételeinek megteremtése érdekében megtudni a szállított veszélyes anyag típusát, semlegesítésének lehetőségeit, de legalább az általa jelentett veszély, veszélyek típusát és fennállásuk valószínűségét.
Erre leginkább akkor van esélyünk, ha ismerjük a veszélyt jelölő bárca és az UN szám fogalmát, jelentését, az információszerzés eszközeit.
A veszélyes anyagok GHS/CLP szerinti jelöléséről a korábbiakban már tettünk említést. Ezen felül a különböző veszélyes áruszállítási szabályozók (ADR2, RID3, ADN4, IMDG Kódex5, ICAO TI/IATA DGR6) mindegyike előírja veszélyt jelölő bárcák alkalmazását (ADR bárcák az 5.3. sz. függelékben).
Közúti forgalomban a veszélyes árut küldeménydarabokban szállító járművet ún. „sima” narancssárga táblával kell megjelölni. A számokkal kiegészített narancssárga tábla, amely az ömlesztett szállítás esetében látható (pl. tartálykocsik), már pontos információt ad a szállított anyagról.
 
5.2. ábra. „Számos” narancssárga tábla
 
5.3. ábra. Egészségügyi válsághelyzeti gyakorlat
 
Ez esetben a tábla felső sorában a veszély azonosítására szolgáló szám van (a veszélyt jelölő szám általában két vagy három számjegyből áll), míg az alsó sorában az anyagazonosító szám, vagyis az ún. UN szám. Az UN szám az egész világon elterjedt azonosítószám, amely egyértelműen azonosítja az anyagot. Ma már több mobil applikáció is segíti a táblák azonosítását, de hazánkban a Katasztrófavédelem munkatársai végzik el alapvetően az azonosítást és jelzik, illetve elhárítják a veszélyeket, meghatározzák a szükséges védelmi intézkedéseket, a beavatkozás biztonságának feltételeit.
Az 5.3. ábrán7 látható, hogy a mentők egyéni védőeszköz, légzésvédelem nélkül kezdik meg az ellátást egy olyan területen, ahol a gépjárművön és a kiborult kannákon is láthatóan veszélyes anyag jelenlétére utaló bárcák vannak, és a járókelők lettek rosszul.
Fentiekből jól látszik, hogy a beavatkozás biztonságának záloga ezen esetekben a kárhelyszínen a felderítés vagy információcsere a már kiérkezett hatósági csoportokkal, a veszély típusának beazonosítása és felismerése után a megfelelő egyéni védőeszközök biztosítása. Amennyiben erre nincs lehetőség, úgy a beavatkozás az adott erő által nem kezdhető meg. Meg kell várni, amíg a szükséges eszközökkel rendelkező társszervek (az 5.3. ábra esetében ezek a tűzoltók voltak), mentőerők a sérültet a veszélyes zónán kívül helyezik.
 
Terrortámadások, bűncselekmények
Ezen eseménytípusoknál a beavatkozás biztonságára ható tényezők elsősorban a helyszíni, tömeges sérültellátás folyamataiból adódó tényezők (Pl. a 2016-os berlini terrortámadás a karácsonyi vásáron), a rombolódott infrastruktúrából adódó kockázatok (Pl.: WTC, 2001) vagy éppen a sérülteket és a beavatkozókat egyaránt érő sokkhatás (lásd korábban a kutatást: Madrid, 2004 – PTSD a beavatkozó erőknél) lehetnek. Tehát ezekből adódóan a betegellátás fizikai nehézségei és ennek kockázataival kell leginkább számolni (sokkos, nem együttműködő ellátott, hirtelen mozdulatok, beszűkült tudat, a külvilág ingereinek ignorálása, fizikai erőszak stb.).
Ne felejtsük, hogy a terrorizmus elsődleges célja a megfélemlítés, így az elkövetés eszközei és azok hatásai nyilvánvalóan fokozott pszichés megterhelést jelentenek a beavatkozó erőkre is.
A beavatkozó erők úgynevezett puha célpontnak számítanak. Nem példa nélkül álló, hogy egy terrortámadás helyszínén, miután a beavatkozó erők a megfelelő létszámban a helyszínre értek egy újabb támadás (pl. robbantás) történt, melynek célpontjai és áldozatai immár a beavatkozó erők voltak. Ezt kivédeni szinte lehetetlen, de fontos a kárhelyszínen a beavatkozók közötti folyamatos információcsere, a rendőrséggel és/vagy a terrorelhárító erőkkel történő kapcsolattartás.
 
1 Forrás: EU MARS: EU Major Accident Reporting System.
2 Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás.
3 Veszélyes Áruk Nemzetközi Vasúti Fuvarozásáról szóló Szabályzat.
4 A veszélyes áruk nemzetközi belvízi szállításáról szóló Európai megállapodás.
5 Veszélyes Áruk Nemzetközi Tengerészeti Kódexe.
6 Nemzetközi Polgári Repülésügyi Szervezet Veszélyes Áruk Légi Szállításának Biztonságát szolgáló Műszaki Utasítások/ Nemzetközi Légi Fuvarozási Egyesület Veszélyes Áru Szabályzata.
7 28 Forrás: „Mentőszolgálat: a kamerák zavarták meg a mentősöket gyakorlat közben” – hvg.hu, 2016. október. 17. 17:41.
A katasztrófa-készenlét, a reagálás és a beavatkozásbiztonság egészségügyi alapjai

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 706 8

OrvostudománySemmelweis Kiadó könyvei

A tankönyv és a kapcsolódó tantárgy Magyarországon, illetve Közép-Európában teljesen új, egyedülálló, reményeink szerint egy újszerű katasztrófa-orvostani oktatás újabb meghatározó lépése. Létjogosultságát és időszerűségét az utóbbi idők katasztrófái is bizonyítják. Jelen tankönyv a tömegeket érintő, különböző okokból létrejövő egészségkárosodás diagnosztikus, terápiás, preventív és szervezési kérdéseit tárgyalja a nagy tapasztalattal és széles látókörrel rendelkező, a hazai egészségügyben ismert és elismert szerzők tollából. Az elmúlt évtizedek katasztrófáinak (nukleáris, vegyi balesetek, „emerging infections”, cunamik stb.) tapasztalatait, elemzéseinek következtetéseit a szerzők gondosan beépítették a klasszikus ismere-tek tárházába. A kritikus infrastruktúra egészségügyi vonatkozásának taglalása, valamint a hazai szakirodalomban először megjelenő beavatkozásbiztonság fogalmának megalapozása, tárgyalása pedig jelentős mérföldkő a téma kutatásában. Külön erénye a könyvnek, hogy valamennyi új elméleti megállapítás és a gyakorlati tapasztalat beillesztésre került egy komplex vezetési rendszerbe, amelyre már nagy szükség volt az egészségügy békeidőszaki és válsághelyzeti irányításában.

Hivatkozás: https://mersz.hu/major-a-katasztrofakeszenlet//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero
Kivonat
fullscreenclose
printsave